Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-76

216 Az országgyűlés felsőházának 76. ülése 1942. évi december hó 14-en, hétfőn. zásoknál azonban a munkassereig: kellő ideodiairányítására is mindig tekintettel kell lennünk. Örvendetesen allakul ki előttünk az iparfejlesztés képe a költségvetés alapján. Míg azelőtt* még 1938-han iá, a nemzeti jövedelemnek, amely akkoriban 4 milliárd volt, 1700 millió pengője esett egyenkint az iparra és a mezőigazdaságra — az iparnál, különösen a gyáriparra, amely 77%-a az ipacrnak — azóta ez az arányszám jelentékeny en emelkedett. Ma már egymillió embernél több él Magyarország területén az iparból. A munkaközvetítés, az energiagaz diálkodás megszervezései, különösen a bányászait, a bauxittermelés fejlesztése; stb., ós a háziipar is, amelyre az iparügyi miniszter úr különös gondot visel, az iparoktatással, a kisérlietüggyel és bányakutatással mind belefér a 73 milliós költséigvetésbe. Erről a kérdésről egyébként más vonatkozásban még bővebben szólok. Fontos a mezőgazdaság és az ipar termelésének egyensiílybahoSiatajla., mert hai akármelyiknek termelése ,azi arányosságot elveszíti, ez alátámasztása lesz a fekete piacnak. Ä kommün alatt láttuk, hogy pénzért semmit sem, ruhaneműért, — cipőért mindent lehetett kapni. Hu az ipari produkció nem követi a mezőgazdasági termelést, előbb-utóbb hasztalan lesz minden drákói intézkedés: a fekete piac ezen a vonalon fog érvényesülni. Vannak tárcák, amelyeknek költségvetése csak közvetve kapcsolódik a gazdasági életbe. Ilyen a belügyi és a kultusztárca. A belügyminisztérium egyik fontos feladatáról, a rendfenntartásról már szóltam. Meg »kelll itt említenem a közegészségügyi és a családvédelmi kérdéseket. Mind a közegészségügy, mind a családvédelem terén tett és teendő intézkedéseket ahból a szempontból ítéljük meg, hogy a falusi és városi lakosság között mutatkozó szociális aránytalanság kiegyensúlyozását célozzák. Évtizedekre menő kutatások bizonyítják, hogy a falu hátrányosabb helyzete a városokkal szemben -*- különösem a betegsegélyezésnél és a szociális gondoskodásnál — a faluról való elvándorlás egyik fontos tényezője, tehát megint más oldalról a munkáshiánynak, a falu elnéptelenedésének kútforrása. A kultusztárca költségvetése szintén tartalmaz a f,alu szempontjából fontos elemeket. Sajnálom, hogy a kultuszminiszter úr nincs itt, (Egy hang a középen: Itt van!) mert amit neki el akartam mondani, már az elődjének figyelmébe .ajánlottam volt (Felkiáltások a középen; Itt van!) — pardon — ugyanerről a helyről. Nagyon örülök különben, hogy a miniszter úr gyors intézkedésével lehetővé tette a falu két súlyos kérdésének megoldását, a kántortanítók és

v a segédlelkészek illetményeinek rendezését. (Ügy van! Úgy van! — Tans.) Ennek a szociális béke, a falu vezetése szempontjából van nagy jelentősége. De amit elődjének figyelmébe ajánlottam és vagyok bátor ő nagyméltóságának is figyelmébe ajánlani, az gazdasági vonatkozású: a műegyetem felszerelésének, épüle" teinek pótlása. Nem tudunk nagyarányú iparfejlesztést bányászatot és más hasonlókat keresztülvinni, ha_ nincs megfelelően képzett fiatalságunk, akik ezt a munkát vezessék. Megint figyelmébe ajánlom a miniszter úrnak a tanszéki segédszemélyzet ügyét, — tudniillik erről szóltam már az ő hivatali elődjének is — felhíván nagybecsű figyelmét arra, hogy enélkül hamarosan csődbe fog kerülni az egész kísérletügy, a gépészet, bányaikutatás, minden más, mert hiszen a fejlődéssel nem tudunk lépést tartani. Harmad- és negyedéves hallgatókkal nem lehet kiképeztetni elsőrendű ' mérnököket, bányászokat — kohászokat, de orvosokat sem. Az ilyen kérdések megoldásával Németországban nagyon komolyan foglalkoztak ás a földmívclésügyi miniszter úr is abban a keretben, amelyet a mezőgazdajságfejlesztési törvény adót neki, komolyan programmba vette a tanszéki utánpótlás 'kérdésének megoldását. Nagyon kérem a miniszter urat, hogy ugyanazzal az energiával és ugyanazzal a gyorsasággal, ahogyan ,a kántorkérdést és ai segédlelkészek ügyét megoldotta, méltóztassék ebben a gazdasági szempontból fontos kérdésben is intézkedni. T. Felsőház! Áttérve most mái a költségvetés fedezeti oldalára, konstatálhatjuk, hogy az állam jövedelmei jelentékenyen meggyarapodtak. Az adók kimunkálása, újabb adók bevezetése igazán eredményeket hozott a pénzügyminiszter úrnak és az állami üzemek is — elsősorban a posta» de az erdőgazdaság, a mezőgazdasági birtokok, a kőszénhányászat is — mind jövedeleanmel zárultak, bár elismerhetjük, hogy az állami üzemeknél nem a jövedelmezőség az első szempont, hanem sóikkal inkább az, hogy a közérdeket szolgálják. Az üzemek mérlege mégis kedvezőbb lenne, ha nem volna az államvasutaknak mai már, sajnos, krónikus deficitje. így az üzemek mérlege 49 millió pengő hiánnyal zárul, ezzel azonban szemben áll 220 millió befektetés, amelynek túlnyomó része szintén az államvasutaké. Az államháztartás vitelének a közigazgatási és az üzemi bevételeken kívül egy másik vonala az állami hitel, A pénzügyi bizottság részletesen kimutatja jelentésében, hogy a 4868 millió pengő állami adósság hogyan oszlik meg hosszúlejáratú és rövidlejáratú kölcsöntípusok között, mennyit tesz ki ebből a tőke- és a kamatszolgáltatás. Kétségtelen, hogy az első pillanatban megdöbbenti az embert az állam tartozásainak ilyen nagyarányú emelkedése. Igaz, a miniszter úr a képviselőházban kifejtette, hogy a nemzeti jövedelemnek mindössze 40 százalékát teszi ki az állam tartozása és utalt arra, hogy más államokban sokkal magasabb az állami tartozás, emellett azonban fel kell még hoznunk a háborús helyzetet, az állandó beruházásokat, hiányok pótlását és a miniszter úrnak azt az elgondolását, hogy a font- és dollárkölcsönöket is pengőre váltsa át. Ezenkívül 100 millió pengő kölcsöntörlesztés is bentfoglaltatik az 1943-as költségvetésben. Mindennél fontosabb azonban, hogy a miniszter úr az infláció elkerülése céljából mindent megtesz. Kitűzött programmja, hogy a hadviselés költségeit felerészben adóból, felerészben kölcsönökből kívánja fedezni. Az anyaggal és pénzzel való takarékoskodást maga is és a közönség is kell, hogy szem előtt tartsa és megvalósítsa. Dacára tehát a költségvetés rapid emelkedésének, az állami hitelek megnövekedésének, ezt az intenciót, továbbá a költségvetés összeállításánál mutatkozó gondosságot, takarékosságot figyelve, mar ez alapon is ajánlhatnám az igen t. Felsőháznak a költségvetési javaslat elfogadását. Engedtessék meg, hogy a költségvetésnek ezenfelül legnagyobb értékére pár szóval utal-