Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-76
Az országgyűlés felsőházának 76. ülése 1942. évi december hó 14-én, hétfőn. gróf Széchenyi Bertalan, báró Perényi Zsigmond és báró Radvánszky Albert elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Kegyeletes megemlékezés Radó Lajos elhunytáról. — Az 1943. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak: Czettler Jenő előadó, József kir. herceg, Őrffy Imre, Szluha Aladár, Bay^ Bertalan, vitéz Somogyi Béla. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről' jelen vannak •" Kállay Miklós, báró Bánffy Dániel, vitéz KeresztesFischer Ferenc, vitéz Nagy Vilmos, Radocsay László, Reményi-Schneller Lajos, Szász Lajos és Szinyei Merse Jenő. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 4 perckor.) (Az elnöki széket Perényi Zsigmond báró foglalja el.) Elnök: Az, ülést megnyitom. A mai iiléis jegyzőkönyvének vezetékére Péchy Manó, a felszólalók jegyzésére pedig Biró Zoltán jegyző urakat kérem fel. Tisztelt Felsőház! Kadó Lajos nyugalmazott huszárszázados, földbirtokos, Vas vármegyének volt felsőházi tagja a napokban hunyta le örökre széniéit. (A felsőház tagjai a megemlékezést állva hallgatják végig.) Kiváló gazda volt, a dunántúli mezőgazdasági társadalomnak egyik vezető egyénisége, aki vármegyéje közéletében, is kimagasló szerephez jutóit. Felsőházunkban — országgyűlési képviselővé! történt megválasztásáig — nyolc -éven keresztül foglalt helyet s törvényhozói munkánkban mindvégig buzgó odaadással vett részt. Javaslom, hogy emlékét mai ülésünk jegyzőkönyvében örökítsük meg. (Helyeslés.) Ha méltóztatnak javaslatomat! elfogadni, akkor kimondom a határozatot, hogy a felsőház Kadíó Lajos emlékét mai ülésének jegyzőkönyvében megörökíti. Bemutatom Józan Miklós felsőházi tag úr levelét, amelyben egészségi okokból két havi szabadság engedélyezését kéri. Méltóztatnak a kért szabadságot megadni? (Igen!) Ha igen» ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Napirend szerint következik a pénzügyi bizottság jelentése alapján »az 1943. évi állami költségvetésről« szóló törvényjavaslat és ezzel kapcsolatban az állami ingatlanok elidegenítéséről, szóló kimutatás tárgyalása. FELSŐHÁZI NAPLÓ III. Tisztelt Felsőház! Mielőtt a költségvetési törvényjavaslai tárgyalását elkezdjenénk, tájékozásul közlöm a felsőház t. Tagjaival, hogy a költségvetési törvényjavaslatot a házszabályoknak, valamint az eddig követett gyakorlatnak megfelelően előbb általánosan, majdl pedig részletes vita keretéhen tárgyaljuk. így a felsőház t. Tagjainak módjukban áll a költségvetési törvényjavaslathoz úgy általánosságban, mint részleteiben — különöskép pedig az együtt tárgyalandó 1. és 2. §-ok kapcsán a költségvetés egyes fejezeteihez, 'köztük a különböző miniszteri tárcákhoz is — hozzászólni(Helyeslés.) Ezek előrebocsátása után jelentem, hogy a házszabályok 45. §-a alapján a pénzügyi bizottság e törvényjavaslatnak a felsőházban való előadásával Czettler Jenő ő nagyméltóságát bízta meg. Az előadó úr Ö nagyméltóságát illeti a szó. Czettler Jenő előadó: Nagyméltóságú Elnök ,Úr! Igen t. Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) A napirenden lévő törvényjavaslat hét szakaszában a magyar álüam jövő esztendei gazdaságvitelét tárgyalja és pedig oly módon, hogy az 1. § — fejezetekre, címekre, rovatokra osztva r— precízen megállapítja azokat a költségeket és azokat a kereteket, amelyeken belül a kiadások eszközölhetők és a javaslat 5. és 6. §-ában még az átruházások és felhlatalmíazások lehetősége is korlátozva van, tehát az 1. § imperativ rendelkezéseket tartalmaz. Ezek szerint 4,247,453.000 pengő a magyar állam 1943. évi kiadása. A 2. § már nem ilyen bizonyossággal rendelkezik. Megállapítja ugyan alapos mérlegelések és különböző lerovási eredmények alapján a várható bevételeket, 4.046,992.000 pengőt, de hogy azután ezeknek az összegeknek mi lesz a lerovási eredménye, azt nem tudhatjuk. A 38
