Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-69
114 Az országgyűlés felsőházának 69. ülése 1942; évi július hó 29-én, szerdán. nagy károkat tud okozni a mezőgazdaságban. Az időjárással szemben azonban nem fellebbezhetünk, nem hozhatunk törvényeket rendeleteket, amelyek az időjárást megváltoztatják, így tehát el kell fogadnunk az időjárás okozta bajokat és károkat. Ez azonban nem zárja ki, hpgy tudunk olyan intézményeket létesíteni és olyan intézkedéseket tenni, amelyek ezeket a károkat levezetik és esetleg a súlyosabb károkat csökkentik. Ma, a jelen pillanatban minden elemi feltétel hiányaik ahhoz, hogy termelésünket főkoszuk, mert hiszen nagyon jól tudjuk, hogy a katonaság lovainkat elvitte, sok gazdaság nem tudott még lovakat beszerezni, nem tudott eleget tenni annak a szükségletének, hogy a lovait helyettesítse; a traktorok alkatrészeit igen nehéz beszerezni, új traktorokat tudunk rendelni, de a leszállításuk igen kétséges; műtrágyát nem tudunk olyan nagymértékben használni, mint tavaly, rézgálieot nem tudunk beszerezni és ennek következtében bortermésünk bizonytalan. Ezenkívül sok olyan körülmény van, amely mindenképpen megakadályozza éppen a többtermelést és csökkenti a minőiségi termelés lehetőségét. Méltóztassanak megengedni, hogy most áttérjek a törvényjavaslat egyes szakaszaira. Mindazokat a szakaszokat, amelyek a mezőgazdasági ismeretek terjesztését célozzák, a magam részéről csak örömmel üdvözölhetem. Nem akarok vitába bocsátkozni abban a tekintetben, vájjon az akadémiai tanulmányi időnek három évről négy évre való felemelése vagy pedig az akadémiáknak felsőbb iskolává való átszervezése mennyire fokozza majd a szaktudást és mennyire fokozza majd a termelési készséget, mert hiszen ezzel kapcsolatban tegnap két igen kiváló professzorunk szólalt fel s világította meg ezt a kérdést. A gazdasági akadémiákra és az egyetemekre mem mindenki járhat, csak a módosabb emberek, gyermekei járhatnak oda, tehát igen célszerű és hasznos a törvényjavaslatban lefektetett az az elv, amely szerint a miniszter úr ő excellenciája azt óhajtja, hogy szaporodjon a téli gazdasági iskolák és gazdasági tanfolyamok száma. Többször volt szerencsém résztvenni ilyen gazdasági tanfolyamokon és végighallgatni a záróvizsgákat, s ezekről csak a legnagyobb elismeréssel nyilatkozhatom. A fiatal és idősebb gazdák e tanfolyamokon olyan szorgalommal tanultak és olyan sokat tudtak rövid idő alatt megtanulni, hogy igazán bámulatos és elismerésreméltó. Elismeréssel tartozunk azoknak, akik tudásukkal iparkodtak tanítani ezeket a fiatal és idősebb gazdákat, akik előadásokat tartottak és tudásukat rendelkezésre bocsátották ezeknek az ifjabb és idősebb gazdáknak. A földbirtokosoknak gazdasági akadémiát végzett fiai, azonkívül a tanítók, az állatorvosok és orvosok egyformán vállalkoztak arra, hogy ilyen téli tanfolyamon előadásokat tartsanak. . A földmívelésügyi miniszter a kísérleti intézménnyel és kísérleti birtokok létesítésével is emelni akarja a kisgazdák és a törpebirtokosok érdeklődését. Méltóztassanak most megengedni nekem, hogy röviden foglalkozzam ezzel a szakasszal. A 8. § (3) bekezdése tudniillik azt mondja, hogy ahol a földmívelésügyi igazgatás alá tartozó téli gazdasági iskolának, más gazdasági szakiskolának vagy kísérletügyi intézménynek van olyan ingatlana, amely kísérleti birtok létesítésére alkalmas .akkor e kisérjeti birtokkal járó feladatokat ezen az ingatlanon kell ellátni. Ha azomban az említett iskolához vagy kísérletügyi intézményhez ilyen ingatlan nem tartozik, a kísérleti birtokkal : járó feladatok ellátásával arra alkalmas közép- vagy nagybirtokost kell megbízni. Ez a »kell« imperativ szócska és itt találkozom a javaslatban először azzal a bizonyos bizalmatlansággal, amellyel ez a javaslat viseltetik a földbirtokososztály iránt és amely végig vom ul az egész törvényjavaslaton. Ez a »kell« szócsak tehát nagyon imperativ s ez elől — úgy vélem — nem is lehet kitérni. A szerződést fel lehet bontani, de csak egyoldalúan. Azt a birtokost ugyanis, akit megbíznak az ilyen kísérleti birtok kezelésével, szerződésileg kötelezik, a szerződést fel lehet bontani, de a birtokos nem bomthatja fel, tehát ez az intézkedés teljesen egyoldalú. Nem tartom valószínűnek például, hogy egy somogymegyei ilyen kísérleti birtokot egy nógrádmegyei birtokos kezelésére bíznak. Ez nem is lehet intenciója a törvényjavaslatnak, tehát ott egy helybeli birtokosnak kell átadni a birtokot, és ha nincs ilyen birtokos, akkor tulajdonképpen lehetetlen ilyen kísérletügyi birtokot felállítani. Ez az indokolásban benne is van. Ha van ilyen birtokos, akkor köteles elvállalni ezt a birtokot és azt szerződés szerint vezetni. ,. , A . Javaslat azt is mondja, hogy a kísérleti birtokhoz szükséges telket vagy ingatlant meg ebet szerezni szabadkézből vagy vásárlás, állami, elővásárlás és átengedésre kötelezés útján így tehát újból csak a nagybirtokost kötelezik e birtok átadására ugyanakkor, amikor a legfontosabb kérdés, a házhelykérdés sincs elintézve. , Nagyon hasznos, de nem újkeletű intézkedése a törvényjavaslatnak az, hogy termelési versenyeket óhajt rendeztetni. Ezek a termelési versenyeik több vármegyében már régóta folynak. Ilyen termelési versenyek vannak például tolna varmegyéiben. A vármegyei gazdasági egyesület keretében működő növénytermelési szakosztály minden évben rendez ilyen versenyeket. Először csak búza verseny eket rendezett, de később — például tavaly — már tengeri- és burgonyaversenyeket is. Ezeknek eredmenye tavaly egészen szembetűnő volt, mert tavaly a burgonya- és tengeritermés igen esekely volt országszerte, viszont ugyanakkor ezek a kisgazdák ezen a versenyen 110 mázisás burgonyatermést és 40 mázsás tengeritermést produkáltak. Nagyon kérem a földmívelésügyi miniszter urat. hogy ezekre az intézményekre nagy gondot és figyelmet fordítson. Nagyon hálás volnék, ha egyszer időt szakítana magának arra, hogy eljöjjön Toln, a vármegyébe és megnézze ennek a termelési versenynek az eredményét. Természetesen ma még eredményről nem beszélhetünk, mert az az időjárástól függ, de ha az eredmény kedvező lesz, akkor jelentést fogok tenni róla a földmívelésügyi miniszter úrnak és kérni fogom, jöjjön el. hogy lássa, mit tudnak produkálni ezek a kisgazdák. Ezeket a növénytermelési kiállításokat niem úgy rendezik, hogy egyszerűen csak odajön az a kisgazda, odahozza a kukoricáját és azt mondja, hogy 40 mázsa termett. Nem, mert a növénytermelési szakosztály elejétől kezdve végigvizsgálja a munkálatokat, adja a vetőmagot, megmondja, hogyan kell a vetőmagot a földbe tenni, megtanítja az embereket a földmunkalatokra, ott van az aratáspál stb. gzóval nem
