Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.
Ülésnapok - 1939-58
Az országgyűlés felsőházának 58. ülése 1H2 évi február hó 6-án, pénteken. 505 védelmi 36 tagú országos bizottság elnökét értesítettem. T. Felsőház! A képviselőháztól beérkezett a >rm kir. miniszterelnök úr háromrendbeli indítványa: az 1939:V. te. 1. §-a alapján a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területek országgyűlési képviselői létszámának megthívás útján való kiegészítése; az 1939: VI. te. 2. §-a alapján a Magyar Szent Koronához visszatért és az országgal egyesített kárpátaljai területek országgyűlési képviselői létszámának meghívás útján való kiegészítése és végül az 1941.-XX. te. 2. §-a alapján a Magyar Szent Koronához visszacsatolt délvidéki területekről az országgyűlés képviselőházába képviselők meghívása tárgyában. A m. kir. miniszterelnök úr háromrendbeli indítványa kinyomatott, szétosztatott és a mai ülés napirendjére tárgyalásra kitűzetett. Jelentem, hogy beadta jelentését a 42 tagú országos bizottság az 1941. évi június hó 26-tól 1941. évi december hó 19-ig terjedő idő alatt kifejtett működéséről. A jelentés kinyomatott, szétosztatott, napirendre tűzése iránt később fogok intézkedni. Jelentem továbbá a t. Felsőháznak, hogy beadta jelentését az igazoló bizottság is a hozzáutalt igazolási ügyekben. Ez a jelentés kinyomatott, szétosztatott, szétosztása óta azonban a házszabályokban előírt 3 napi közbeeső idő még nem telt el, ezért ez csak a bizottság által kért sürgősség kimondása esetén lesz a mai ülésünk keretében tárgyalható. Miután magam is kívánatosnak tartom, hogy érdekelt tagtársaink mielőbb igazoltassanak, a sürgősségi javaslatot szavazás alá fogom bocsátani, megjegyezvén, hogy annak elfogadásához a jelenlevő felsőházi tagok kétharmadrészének r hozzájárulása szükséges. Kérdem, méltóztatnak-e hozzájárulni . ahhoz, hogv az igazoló bizottság jelentése a sürgősség kimondása mellett a mai ülésünk keretében tárgyaltassék, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, a kétharmad többséget is megállapítva kimondom, hogy a felsőház a sürgősségi javaslatot a házszabályok rendelkezéseinek megfelelően elfogadta. Napirend szerint következik a m. kir. miniszterelnök úr indítványának tárgyalása az 1939 :V. te. 1. §-a alapján a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területek országgyűlési képviselői létszámának meghívás útján való kiegészítése tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy a miniszterelnöki indítványt felolvasni szíveskedjék. Tarányi Ferenc jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Az 1939:V. te. 1. §-a a következőképpen rendelkezik: »Mindaddig, amíg az 1938.-XXXIV. tc.-kel a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken az országgyűlési képviselőválasztások megtartása lehetséges lesz, az 1939. év június havának 10. napjára egybehívott országgyűlés képviselőházának a jelen törvény erejénél fogva, mint országgyűlési képviselők tagjai lesznek azok. akiket a visszacsatolt felvidéki területek lakossága által szenátorokká, nemzetgyűlési vagy tartománygyűlési képviselőkké megválasztottak közül vagy a magyar pártok lajstromain a megválasztottak után pótképviselővé választott jelöltek közül a miniszterelnök indítványára az országgyűlés — mindkét házának határozatával — az országgyűlés képviselőházába meghív. Az így meghívottak száma legfeljebb huszonhat lehet.« E rendelkezésnek megfelelően hivatali elődöm 1939. évi június 27-ik napján indítványt terjesztett az országgyűlés elé. Az indítvány elfogadásával az országgyűlés képviselőházába meghívottak közül elhunyt Szent-Ivány József képviselő, Holota János és Salkovszky Jenő pedig képviselői megbízatásukról lemondottak. Ehhez képest tisztelettel indítványozom, hogy az országgyűlés a képviselőházba a megüresedett három helyre: 1. Fodor JenŐt, 2. Koczor Gyulát, 3. Jankrvits Imrét a képviselőház tagjaiként meghívja. Kérem ez indítványom kitűzését a Ház legközelebbi ülésének napirendjére. Budapest, 1942. évi február hó 5. napján. Bárdossy László s. k., m. kir. miniszterelnök.« Elnök: Szólásra jelentkezett Szüllő Géza ő nagyméltósága, őt illeti a szó. Szüllő Géza: Nagyméltóságú Elnök tJr! Mélyen t. Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Természetesen elfogadom a miniszterelnöki indítványt arról, hogy a visszacsatolt felvidéki és kárpátaljai képviselők létszámát behívással kiegészítsük és délvidéki képviselőket hívjunk be. Miután azonban remélem, hogy még több terület is vissza íog csatoltatni megcsonkított hazánkhoz, kérném, hogy bizonyos rendszer mellett történjenek a behívások és a behívottaknak a névsora még olyan időben közöltessék a Házzal, hogy hozzászólhassunk mindannyian, akik ezeket a területeket ismerjük. Ez volna az egyik indítványom. A másik indítványom pedig a következő: Nagyon jól tudom azt, hogy nagyon nehéz helyzetben van a magyar állam, a magyar kormány és tudom azt a rég/i alapigazságot, amelyet az angol így fejez ki: wrong or right, my country, vagyis mindig a magam hazájának érdekeit kell szem előtt tartanom és csak azt kell szem előtt tartanom. Azt tartom, hogy a magyar nemzet fenntartó ereje mindig a szabadság volt és a szabadságnak egyik palládiuma a magyar sajtó. Ne álltassuk magunkat: ma mindenféle rémhírekkel van tele az ország, amelyek nem felelnek meg a valóságnak, de amelyeknek szellőztetése sokkal jf>bo, ha otthon történik, mintha idegenek beszélnek róluk. Tudom, hogy^ a propagandák hogyan akarják meggyanúsítani a magyar nemzet minden egves tényezőiét, magát a kardot kénviselő hadsereget is. Nagyon sajnálom, hogy nincs itt a kormányból senki, de mindenesetre nagvon kérem a kormánvt, hogy bizonyos mértékie- tágítsa a cenzúrát és a gyülekezési szabadságot. A rémhírterjesztésnek ugyanis épnen az a leeriobb módja, ha titokban folvtatiák a suttogó pronagandát, beszélnek jobbra-balra és így ássák alá a magvar nemzetnek egyetlen fenntartó bázisát, amelyet úgy hívnak: állami és egyéni szabpdsáo- és jog. Tídvözlöm a behívandó új törvényhozókat, de kérem, hogy a délvidéki törvénvhozóknak adassék maid mód arra, hogy felvilágosítsák a magyar kö z vélem én vt: igazak-e és me^nvib«n igazak azok a hírek, amelvek azt involválták, miutíha a magyar társadalom elfeledte volna, hoer a masrvar nemzet jocrtisztelő. jogszere tő, jogáért élni és halni tudó. de sohasem önkényeskedik. A javaslatot különben elfogadom Elnök; Kíván még valaki az indítványhoz 78*