Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-57

490 Az országgyűlés felsőházának 57. ülése gesen emelkedett az utóbbi években és külö­nösen ebben az esztendőben. Ez annak a kö­vetkezménye, hogy a visszacsatolt területe­ken, a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a most visszacsatolt Délvidéken is — amely ebben a költségvetésiben még nem szerepel — aránylag sokkal nagyobb az állami tanerők száma, mint a trianoni Magyarországon. Rendkívül megszaporodott tehát az állami tanerők száma, de hasonló módon emelkedett — ha neim: is ilyen mértékben — a nem állami, de államsegélyes felekezeti tanerők létszáma­A jelen pillanatban — hogy képet méltóztas­sanak alkotni a kultusztárca kiadásairól, el­mondom — 43.553 tanerő karp állami fizetést vagy részesül államsegélyben a meglévő 54.000 tanerő közül; a többiek fővárosi és egyéb magán-, főleg szerzetesi iskolák tanárai, akik nem kapnak államsegélyt. Ezenkívül 6827 álla­milag segélyezett lelkész illetménye foglalta­tik a költségvetésben. és 5987 közigazgatási alkalmazotté, — tisztviselőké és altiszteké —• rígyhogy összesen a kultusztárca keretében is 56.367 személy kap illetményt, vagyis állami ellátást. A létszámemelkedés egyik oka — mint már említettem — az új területek vissza­csatolása. A másik oka azonban új iskolák szervezése is, amelyek a népiskola építési és egyéb iskola- és intézmény létesítési akció folytán létesültek, minek következtében az állásokat is szaporítanunk kellett. A hozzájárulási rovatokon egyfelől az egy­házi célok támogatása, másfelől pedig a fele­kezeti és más, nem állami iskolák támogatása kapcsán hasonló emelkedés mutatkozik, mint a szorosan vett személyi rovaton. Amit itt Hor­váth Győző püspök úr beszédében kifejtett a hitfelekezeti iskolákról, az tökéletesen fedi az én álláspontomat. Ahogyan én ezt sokszor és mindenütt kifejezem, a magyar oktatásügy nagy értékeinek tekintem a nitfelekezeti isko­lákat (Helyeslés,) és ez a meggyőződésem csak megerősödött most, amikor az erdélyi terület visszatért és láttam azt a munkásságot, ame­lyet kifejtettek és azt az eredményt, amelyet ezek az iskolák ott a huszonkét esztendős ide­gen uralom idejében elértek. Természetes tehát, hogy ezeknek az iskoláknak az ügyeiben a jö­vőben is a legnagyobb jóindulattal fogok el­járni és a tanerőik helyzetének javítására ál­landóan törekszem. (Helyeslés ) A másik oka az emelkedésnek az általános fizetésemelés és a családi pótlékok emelése, ami a múlt esztendőben hajtatott végre; nincs azonban még beleszámítva ebbe a költségvetésbe a most bekövetkezett kisebbmértékű fizetéseme­lés és a családi pótlék nagymértékű emelése, ami éppen a napokban fog végrehajtás alá kerülni. A harmadik ok, amely miatt a személyi kiadások nagyon megduzzadtak, bizonyos szo­ciális természetű intézkedések. Egyfelől a ma; gasabb állások szervezése, különösen a tanítói létszámban mintegy ötszáz VII. fizetési osztá­lyú tanítói állást szerveztem s ezzel lehetővé tettem a tanítóknak magasabb fizetési osztá­lyokba való elŐlépését, Ugyanide tartozik nem annyira szociális, mint inkább egyéb okból az, amit Zichy felsőházi tag úr éppen most emlí­tett, hogy a tudományos tisztviselők és a külső igazgatási tisztviselők számára megnyitottuk a hetedik fizetési osztályt nagyobb mértékben, úgy hogy ezek ekviparáltaittak a többi fogal­mazási és hasonló kvalifikációja státusokkal. Ilyen szociális intézkedés volt és igen nagy jelentőségű a várakozási idő leszállítása a tan­szeuiélyzëtuél, Korábban öt-hat-hét esztendeig 19hí. évi december hó 20-án, szombaton. szolgáltak^ a helyettes és kisegítő tanítók, óra­díjas tanárok és egyéb elnevezésű segédtan­erők. Most az új rendezés értelmében ezidén a segéddíjas próbaszolgálat megszűnik és a kö­vetkező esztendőktől kezdve csak helyettes és rendes tanító, helyettes és rendes tanár lesz s kivétel nélkül minden tanító és minden tanár legkésőbb szolgálata harmadik évének végén, rendes tanítóvá, illetőleg tanárrá neveztetik ki. (Helyeslés.) Erre a rendezésre igen nagy szükségünk is van, mert bizony ezek a fiatal tanerők igen szomorú és súlyos helyzetben éltek mostanáig. (Ügy van! Ügy van!) Hasonló szociális intézkedés az, hogy a különleges szolgálatba beosztott tanítók szá­mára t bizonyos pótlékokat, segélyeket rend­szeresítettünk, így például a tanyai tanítók a jövő évtől kezdve rendszeresen kapnak segé­lyeket, ha rá vannak utalva, hogy így a ta­nyai tanítóság, mint különleges hivatás, a ta­nítói, egyébként is érdemes hivatás köréből kiemelkedjék. Kétségtelen ugyanis, hogy a tanyai tarátok a tanítói karnak legszomorúbb helyzetiben lévő tagjai lehetnek, ha róluk kellőképpen nem gondoskodunk. Ugyanígy nemzetiségi vidékeken a nemzetiségi nyelven oktató és magyar szórványokat tanító tanítók számára szintén kellett; létesítenünk bizonyos pótdíjakat. Egy különleges összeg szerepel mint glo­bális összeg költségvetésünkben az állam­segélyes tanerőkkel dolgozó erdélyi iskola­fenntartók segélyezésére, mert némely helyen az erdélyi katolikus, református és unitárius iskolák fenntartói nem tudják a tanítóknak még azt a tízszázaléik helyi javadalmat sem juttatni, amely a kilencven százalékos maxi­mális államsegély mellett a község kötelezett­sége- A segélyezést természetesen esetenkint fogjuk elbírálni és erről is gondoskodtunk a költségvetés keretében. Hasonlóképpen gon­doskodtunk az erdélyi lelkészek külön segélye­zéséről, amelyet félesztendőre már megkaptak és félévi Összegeit a következő fél esztendőben fognak megkapni. Itt örömmel jelenthetem be a felsőházna i k, — utalva Horváth Géza, Czett­ler Jenő felsőházi tag urak és több felszólaló kívánságára — hogy ezúttal az úgynevezett fizetésemelési rendeletben elsőízlbein szerepel egy szakasz, amely lehetővé teszi a kultusz­miniszternek, hoigy a lelkészek kongrnáját az állami tisztviselők fizetésemelése százalékának megfelelő arányban külön segélyben, pótlék­ban részesítse, vagyis a lelkészek ezúttal elő­ször fognak részesülni az össze tisztviselőket illető fizetésemelés előnyében. Ugyanitt mód van adva arra, hogy a kultuszminiszter indo­kolt esetben a családi pótlékot is megfelelően emieljei. Külön költségszaporulat a költségvetésben a magyar szórványügy gondozásának kézbe­vétele. Mióta a magyar kormány, a miniszter­elnök úr, és az ő elődje, Teleki Pál volt mi­niszterelnök úr kijelentései nyomán, amelyek­ben leszögezték a magyar kormány nemzeti­ségi politikáját, biztosítja az anyanyelven való oktatást a nemzetiségeiknél, egyidejűleg gondoskodnunk kellett arról, hogy a. nemzeti­ségi környezetben levő valamennyi magyar gyermek magyar nyelvű oktatásban részesül­hessen. (Helyeslés.) Ez többféle eszközzel tör­ténik. Ott, ahol megfelelő számú gyermek van, értem, ahol a tízet meghaladja a gyerme­kek szánna, ott külön magyar iskolát, illetőleg tagozatot állítok fel, ahol pedig ez a szám nem volna meg ott v agy egy helyi tanerő be-

Next

/
Thumbnails
Contents