Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-55

Az országgyűlés felsőházának 55. ülése tus 26-án, amikor az árrögzítést elkezd­tük, érvényben volt mezőgazdasági árak ab­szolút inrentábilisak voltak. Azok mellett az árak mellett a mezőgazdaság nem tud racio­nálisan termelni. (Ügy van! Ügy van!) így tehát a kormány tudatosan törekedett aria, hogy olyan árnívót hozzon létre, amely mel­lett a mezőgazdaság — bár konicedálom, sze­rényen, — de mégis megtalálja a maga szá­mítását. Tulajdonképpen ebből a három okból ala­kult ki az új magyar árnivó. Én ugyan az előbb négy tényezőt említettem, a negyedik azonban én vagyok, a m. kir. pénzügyminisz­ter (Derültség.), azoknak az adóemeléseknek a révén, amelyek elkerülhetetlenek voltak. Mert ne méltóztassanak azt gondolni, hogy adóemelési javaslatokkal járulni az illetékes fórumok elé, nagyon élvezetes dolog. Elkerül­hetelen volt azonban és természetes, hogy ahol az adó áthárítható és áthárítandó volt, ott az árakban is jelentkezett. Ez a négy körülmény tehát az, amely az árakra befolyást gyakorolt és magasabb ár­nívót alakított ki, mint amilyen a német­angol háború kitörése idején volt. Most bizonyos kiigazításnak kell megtör­ténnie, de azután ezt a fejlődési folyamatot ter­mészetesen le kell zárni, különben belekerülünk egy végtelen csavarba azáltal, hogy ma emel­jük a béreket és fizetéseket, ennek következté­ben holnap emelkednek az árak, az árak emel­kedése miatt újra kell emelni a béreket és fize­téseket és. így tovább. A mostani ármegállapí­tásokban, amelyeken az árkormánybiztos dol­gozik és amelyeket én régen sürgetek, de ame­lyek most — hála Istennek — készen lesznek, a várható és elhatározott béremelések már be vannak kalkulálva, a bérekbe viszont az ár­emelkedések vannak szintén belekalkulálva. Így tehát az egész kérdés organikus egészként van felépítve és minden reményem megvan arra, sőt hitem az, hogy ez a nívó azután hosszú időre tartható is lesz és a gazdasági élet nyu­galmi helyzetbe fog kerülni. (Egy hang: Ha az arakat megtartják!) Igen, ha megtartják az árakat. Ezt pedig azután drákói szigorral kell keresztülvinni, mert ezt a közérdek megkívánja. Mélyen tisztelt Felsőház! Talán kissé hosz­szabb ideig vettem igénybe a mélyen tisztelt Felsőház idejét, (Halljuk! Halljuk!) ezért csak egészen rövidén egyetlen kérdést szeretnék még megemlíteni, amely a vita folyamán is fel­merült. Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy amikor az adót beszedjük, — és bevallom, keményen szedjük be, de kell, mert sokkal na­gyobb bajokat kerülünk el vele — akkor rend­kívül nagy lelkiismeretbeli kérdést csinálunk abból, hogyan adjuk ezt a pénzt ki. f Montihatom, hogy négyéves pénzügyminiszterségem alatt az volt a legboldogabb órá,m, amikor vidéken egy helyen nekem irányítva azt hallottam, hogy sok az adó, de szívesen adjuk, mert láttuk azt a. hadsereget, láttuk ezt a kórházat, láttuk ezt és láttuk azt. Ez a magyar nemzet józansága: látni akarja, hogy mire adózik. Feltártam, hogy mire kér jü!k az adókat és feltártam egészen röviden, hogy mire akarjuk azokat fordítani; a részleteket megadják a tör­vényjavaslat és a költségvetési füzetek. Kérem Hitelesítik : Vitéz Endrey Antal s. k. naplóhitelesítö- b FELSŐHÁZI NAPLÖ II. 1941. évi december hó 18-án, csütörtökön. 431 a mélyen t. Felsőházat, méltóztassék a költség­vetést mind általánosságban, mind részleteiben megszavazni és a felhatalmazási törvényjavas­latot elfogadni. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps. — Szónokot nagyon sokan üdvözlik.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nvil­vánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az 1942. évi álLami költ­ségvetésről az 1941. évi április hó 10 e előtti államterületre szóló törvényjavaslatot általá­nosságban a részletes tárgyalás alapján elfő­gadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ki­mondom a határozatot, hogy a felsőház a tör­vényjavaslatot általánosságban a részletes tár gyalás alapjául elfogadta. Jelentem, hogy a képviselőháztól beérkez­tek: az Országos Földbirtokrendező Bíróság­megszüntetéséről és az ezzel kapcsolatos intéz­kedésekről, a törvényhatósági bizottsági és a községi képviselőtestületi tagsági jogról, továbbá a gyakorlati közigazgatási vizsgára vonatkozó átmeneti szabályokról, végül a visszafoglalt délvidéki területek­nek a Magyar Szent Koronához visszacsatolá­sáról és az országgal egyesítéséről szóló tör­vényjavaslatok. A törvényjavaslatok kinyomattak, szétosz­tattak s előzetes tárgyalás és jelentéstétel vé­gett kiadattak az illetékes bizottságoknak. T. Felsőház! Tekintettel firra, hogy e tor vényjavaslatok közül kettő határidőhöz van kötve s mindhárom törvényjavaslatnak tör* vényerőre emeléséhez fontos közérdek fűződik, a házszabályok 87. §-a alapján javaslom, mél tóztassanak ezeknek a törvényjavaslatoknak mind bizottsági, mind plenáris tárgyalására nézve a sürgősséget kimondani. Megjegyzem, hogy a házszabályok idevonatkozó rendelke­zése szerint sürgősségi javaslatom •' e'lfogadá sához a jelenlevő (felsőházi tagok kétharmad­részének hozzájárulása szükséges­Ezekután kérdem, méltóztatnak-e hozzá­járulni ahhoz, hogy a törvényjavaslatok inind a bizottságban, mind a plénumban sürgősség mellett tárgy altassanak, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felsőház sürgősségi javaslatomat a házsza­bályok rendelkezésének megfelelően elfogadta. Legközelebbi ülésünket holnap, folyó hó 19-én, pénteken délelőtt 10 órakor tartjuk S azon az 1942. évi állami költségvetésről az 1941. évi április hó 10-e előtti államterületre szóló törvényjavaslat részletes tárgyalására kerül sor. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvé­nek felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, hogy a jegyzőköay­vet felolvasni szíveskedjék. Péehy Manó jegyző (felolvassa a jegyző könyvei). i Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvvel szemben? (Nincs!) Észrevétel nem tétetvén, a jegyzőkönyvet hite­lesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik este 8 óra 14 perckor.) Erdőhegyi Lajos s. h. ígi tagok. 67

Next

/
Thumbnails
Contents