Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-36

32 Az országgyűlés felsöházánoJc 36. ülése 194-0. évi december hó 11-én, szerdán. lelkesedéssel és szeretettel kell, hogy viselkedjék minden magyar hazafi honvédségünk irányában és be kell ismernünk, hogy a rövid pár hónap alatt felfejlesztett magyar honvédség várakozáson felül megfelelt a beléje helyezett reményeknek. (Éljenzés.) A beléje fektetett költségvetési és beruházási összegek nem valtak hiábavalók. A magyar nemzetnek minden tagja továbbra is hajlandó kell, hogy legyen.hogy hadseregünk fokozatos továbbfejlesztésére és tökéletesítésére minden terhet és minden áldozatot vállaljon. Különben ezt a román hadsereg vezetői tudhatták. Saját szemeimmel láttam, hogy kezdettől fogva csupán védelemre, nem pedig támadásra rendezkedtek be. hiszen a kisebb-nagyobb védelmi vonalak egész sorozatát láttam a trianoni határtól egészen a Székelyföldig. Aki szemtanuja lehetett a szatmárnémeti,^ nagyváradi, kolozsvári és marosvásárhelyi bevonulásoknak, annak szívét büszkeség és öröm töltötte be azokkal a helyszíni tudósításokkal ős fényképfelvételekkel szemben, melyek a visszavonuló román csapatok egyes részeit bocskorban vagy • mezítlábosan és ágyúkba befogott ökrökkel tüntették fel. Legyen szabad e helyen a honvédelmi miniszter úr címére egy kérésemet előterjesztenem. Teszem ezt volt munkatársain! érdekében. A katonai közigazgatásban sok, nagyrészben korosabb tartalékos tiszt nyert beosztást. Ezek ritka kötelességtudással és ambícióval végezték igen nehéz, szokatlan, éjjelt napallá tevő felelősségteljes munkájukat; e melleit még sok esetben anyagi károsodás is értő őket. Rendelje el a honvédelmi miniszter úr, hogy, a katonai közigazgatásban töltött három hónai) mint gyakorlat számíttassék be a tartalékos tisztikarnak. Ezzel igazán méltó jutalmát kapnák megerőltető, kötelességtudó és igazán inuk szakadiái a- végzett munkájuknak. Fejtegetéseim során és az élcsapatok nyomán elérkeztem Erdélybe, amelyet furcsa véletlen folytán nem ismertem volt és amelybe először tettem be lábamat folyó év szeptember hó elején. Több mint kéthavi ottartózkodásom után bátran mondhatom, hogy szívvel-lélekkel Erdélv rajogóinak sorába léptem és hogy azt az országrészt őszintén megszerettem. Alkalmam nyílott, hogy Marosvásárhelytől Budapestig háromízben repülőgépen tettem mes* az utat. méa pedis ragyogó időjárásban és a legszebb kilátási viszonyok között. Erdélynél szebb országot nemigen találni e világon. (Ügy van! ŰQII van!) De azt is konstatálnom kellett, hogy a repülőgépen szerzett benvomások mások, mint azok. amiket lent a földön szerezni alkalmam volt. Ez az orszáa- elsősorban borzasztóan szegény, népe rettenetesen lerongyolódott a 22 éves román impérium ideje alatt, s nagyobb fokban magyar nemzetiségű népe, — mert ez különleges sanyargatásoknak célja volt, — amely mindenkoron nagyobb adókat fizetett, soha semmilyen kedvezményben vagy elhelyezés) en nem részesülhetett, de rouiánnyelvű népessége is, melyet a regátból behozott idegen érzésű köztisztviselő vagy vállalkozó és a nagyszámban előforduló zsidóság teljesen kiszipolyozott. Erdélynek visszacsatolt ' részein alig vau számottevő ipar, mert ezt a román kormányhatalom Ó-Romániába» összpontosította és felvirágoztatta - F •51dm ível ése, állattenyésztése borzasztóan el van hanyagolva. Ahol klimatikus viszonyai folytán alpesi legelők állhatnának rendelkezésére, ott az elhanyagolt legelőkön és havasokon nagyrészt gaz terem. Erdélynek főkincsét, a gyönyörű és nagy terjedelmű erdőket, nagy részben a kizsákmányolásnak dobták oda a földreform keresztülvitele ; útján, amely magán-, kincstári és egyházi erdőiből nagy darabokat kisajátított és legelte[• tés céljából kiosztott a falvak között, de leszöj gézem, hogy csak a románlakta falvak között. Ezeknek a kisajátított erdőterületeknek, melyek sokszázezer katasztrális holdat tesznek ki, ! nekiálltak tehát fejszével és ennek az lett az j eredménye, hogy ott jelenleg sem erdő. sem I legelő nincsen. Az úthálózat igen rossz állapotban volt be| vonulásunk alkalmából. Erről csak annak le-. bet foga'ma, aki ezeket az utakat járni kénytelen volt. Mindenki tudja az Erdéllyel való vasúti összeköttetéseknek óriási mizériáját, mely a ! visszakerült erdélyi részeknek vasúton való megközelítését az újonnan húzott határvonal következtében teljesen elvágta a többi részektől és az anyaországtól. Saját szemeimmel láttam, hogy kormaI nyunk teljes erővel, teljes odaadással és teljes I megértéssel az első pillanattól fogva nekiállott i a legnagyobb bajok orvoslásának. Hogy csak j azt említsem, az utak állapota lényegesen ja! vult. A szűkvágányú vasiíti összeköttetés hihetetlen rövid idő alatt és erőfeszítéssel eszkö! zölt munkálkodással e napokban megnyílik; ; e mellett a további vasúti építkezések nagy lendülettel folyamatban vannak. Mezőgazdasági, erdészeti, bányászati, közoktatási, közigazgatás, igazságügyi, pénzügyi téren mindenhol észleltem a kormánynak hathatós befolyását, kezdeményezését. De ez mind csak kezdet. Visszaemlékszem, hogy a költségvetésnek a képviselőház előtt le| folytatott tárgyalása során úgyszólván mind; egyik szakminiszter úr azt hangoztatta, hogy a jövőben még igen nagy^ áldozatokra fog keI rülni a sor. Ennek megértésére elegendő, ha az előttünk fekvő 210. számú törvényjavaslatnak első sorait elovasom, melyek szerint: ez az 1941, évi állami költségvetésről és az 1940. évi augusztus hó 30-a előtti államterületről szól. Láttam, ismerem a kormánynak eddigelé ; ot-t kifejtett tevékenységét. Abszolúte bízom abban, hogy ezt sikeresen mindaddig folytatni ; fogja, míg. a visszakerült területek megélhetésének minden tényezőjétJegalábbis_ az anyaország megélhetési tényezőinek nívójára fogja felemelni. Ismétlem, abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy hivatalos szereplés nem késztet a hivatalos hallgatás kötelességére. Hiszem és^ a forrón szeretett erdélyi népnek, valamint egész Magyarországnak szívem mélyéből kívánom, hogy nagytudású miniszterelnökünknek még egyszer alkalma nyíljék, hogy önszerkesztette térképeire és statisztikai adataira támaszkodva bebizonyíthassa a hatalmasoknak a magyar igények jogosultságát és igazát. (Élénk éljenzés és taps.) A múlt tapasztalataiból kiindulva, teljes bizalommal vagyok jelenlegi kormányunk iránt S s ezt a bizalmat a jövőre nézve is előlegezni hajlandó vagyok. "A törvényjavaslatot elfogadom. (Hosszas I élénk éljenzés és taps. szónokol nagyon sokan I üdvözlik.)