Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-54

Az országgyűlés felsőházának 5 A. ülése 19

il. évi december hó 1.7-én, .szerdán. 377 jük és várjuk ezt különösen a jelenlegi "mezőgazdasági és ipari árakat illetőleg. Hogy ezen a téren milyen nagy az, áreltolódás a mezőgazdaság terhére, annak ilusztrálására néhány példával szolgálok. Egy lópatkót a gazda a múltban 2.5 kilogramm búza értékéért tudott megvásárolni, ma ugyanezért 7 kilogramm búzát kénytelen fizetni. .Egy keréktalp árát illetőleg teljesen analóg az eset. Egy lőesös parasztszekér ára a múltban 10 métermázsa búza volt, ma ugyanez 25 métermázsa búza. Egy méter kékfestő-anyagot, míg olcsó volt a tej, a munkásasszony megvehetett 6 liter tej árán, ma a felemelt tejár ellenére 30 liter tejjel kell ugyanezért fizetnie. Egy subát 4.5 métermázsa búzáért vásárolhatott a gazda, ma ugyanaz 33 métermázsa búza árába kerül. Egy pár paraszt igáslószerszám a legegyszerűbb kivitelben 3 métermázsa búzáért volt kapható, ma ugyanaz 10 mázsa búzába kerül. Egy jó munkás inget 10 kilogramm búzáért lehetett venni, ma ugyanaz silány minőségben 50 kilogramm búza. Egy tojás értékéért hajdan 510 szál gyufát kapott a gazda, ma csak 104 gyufát vehet érte. Igaz, hogy az 510 szál gyufa kénes gyufa volt, de egy tojás elleneben ,500-szor élvezhette a gazda a pipáragyujtás örömét. Ugyanezért a tojásért ma er,ak 100-szor részesedhet ebben az örömben, de csak akkor, ha közben nem gondol a DohányJövedék áremelésére. Ilyen nagy az áreltolódás kis és nagy dolgokban egyaránt a mezőgazdasági és ipari cikkek árai között, és mi csak a legnagyobb örömmel vesszük tudomásul a kormánynak azt a

z elhatározását, hogy a harmóniát a legrövidebb idő alatt helyreállítja a mezőgazdasági termékek és az ipari cikkek árai között. t Mélyen t. Felsőház! Beszédem végére érve, visszatérek ahhoz, amit bevezető szavaimban mondottam, ahhoz tudniillik, hogy a költségvetési javaslatból minden elfogulatlan bíráló csak azt állapíthatja meg, hogy a kormány legfőbb törekvése arra irányul, hogy egyrészt az ország haderejét, másrészt az ország gazdasági erejét fejlessze és erősítse meg. Azt, hogy a haderő fejlődése jó úton halad előre, minden szónál ékesebben igazolják azok a babérok, amelyeket vitéz honvédeink az orosz harctéren az idén arattak. Azt pedig, hogy az ország gazdasági erejének gyors fejlesztésére is szükség van, nemcsak honvédségünk továbbfejlesztése követeli meg, hanem szinte párancsolólag r előírja részünkre a jelenlegi világhelyzet és abban az európai helyzet, ahol csak erős Magyarország állhat meg. Említettem bevezető szavaimban, hogy megnyugvással veszszűk a kormány intézkedéseit főleg a mezőgazdaság fejlesztése szempontjából. Nagyon örülnék, ha igénytelen felszólalásommal sikerülne annyit elérnem, hogy a kormány ^ figyelmét felhívjam egyrészről gazdasági fejlődésünk motorának konstrukciós hibáira, másrészről pedig azokra a súrlódási felületekre, amelyek ezen motor komoly lendületbe jutását akadályozzák. Mivel el vagyok telve attól a hittől, hogy Bárdosy László kormánya az ország gazdasági fejődésének motorját komolyan nagy lendületbe akarja hozni, — és éppen ezért ezeket a konstrukciós hibákat és súrlódási felületeket ki is fogja küszöbölni — az előttünk fekvő törvényjavaslatot, mind általánosságban, mind részleteiben elfogadom. (Élénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán. — A szónokot számosam, üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik vitéz Purgly Emil ő nagyméltósága. vitéz Purgly Emil: Nagyméltóságú Elnök Űr! T. Felsőház! Amikor a költségvetés vitájában felszólalok, első és kedves kötelességem. hogy kifejezését adjak annak, hogy a miniszterelnök úrnak, úgyis mint külügyminiszternek külpolitikája iránt teljes bizalommal vagyok és biztosan tudom és hallottam is megnyilatkozásaiból, hogy nem fog egy mozzanatot sem elmulasztani ebben a nagy világégésben, hogy fel ne használja arra, hogy országunkat erősítse, nemzetünket naggyá tegye és minden tehetőséget ki fog fürkészni arra, hogy nemzeti aspirációinkat megvalósítsa. Ahhoz azonban, hogy ez megtörténhessék, két nagy feltétel szükséges. Az egyik az, hogy olyan hadsereggel rendelkezzék ez a nemzet, amelyik a maga felkészültségében, a, maga felszerelésében, a maga fegyelmezettségében és minden pártpolitikától való mentességében egyedül a legbölcsebb hadúr, a. mi szeretve tisztelt kormányzó urunk ő főméltósága parancsaira hallgatva, egyedül nagy nemzeti kötelességeit teljesítse. (Űgy van! Ügy van!) Azt, hogy az adott pillanatok mikor érkeznek el, senkisem tudhatja, őrt kell állani e nemzetnek a vártán, hogy akkor, amikoi^ elérkeznek az adottságok, készen találja őt minden arra, hogy imént elmondott nagy ideáljaink megvalósuljanak. (Űgy van! Úgy van!) A másik feltétel ehhez az, hogy gazdasági megalapozottságunk meglegyen, mert egészen bölcsen mondotta az egyik igen tisztelt felszólal® úr, hogy e kettőn múlik az, hogy a nemzet közhangulata is megfelelően tudjon kialakulni. Én még hozzáteszem azt, hogy arra is szükség van, hogy az igen t. kormány ne engedje meg, hogy a magyar közhangulat megbolygattassék olyan jelszavas politikával, amely nem a konstrukciót szolgálja. (Űgy. van! Űgy van! — Helyeslés.) Ebben az országban sok ember hajlamos arra, hogy jelszavak után indulva engedje magát félrevezetni. A kormánynak erős kézzel meg kell ezt akadályoznia és minden utat és módot meg kell nyitnia arra, hogy a konstruktív és nemzetépítő gondolat a . nép szívébe és lelkébe mentől erősebben bevésődjék. Nem szabad engedni olyan politikának a követését, amely nem szolgálja a nemzet egyetemleges érdekeit és amely külföldi példákat a magyar élet, a magyar viszonyokba magyar ember lelkével ellentétesen egyszerűen lemásolja. (Űgy van! Űgy van! — Helyeslés.) Igen t. Felsőház! Amikor a gazdasági politikára visszatérek, engedtessék meg,

( hogy a költségvetés nagy számaival iá foglalkozzam. Ha az előttünk fekvő költségvetés számait nézzük, úgy meg kell állapítanunk, hogy ezek főképpen három csoportra oszlanak. Az egyik a hadsereg fejlesztése és a hadseregnek minden modern harci eszközzel való ellátása, a másik a szociálpolitika kitűzött céljainak megvalósítása, a harmadik a gazdasági erősödés,vonalán mozgró igények és szükségletek. Természetesen hozzájárul a tisztviselők létszámemelése is, ami kétségtelenül a büdzsének igen tekintélyes részét teszi ki. Ha azt nézem, igen t Felsőház, hogy a szociálpolitikai intézkedések milyen összegeket foglalnak magukba, azt kell mondanom, hogy mi szívesen meghozzuk ezt a nagy áldozatot, hiszen a közvetlen szociális kiadásokra a költségvetésben 185 millió van felvéve. Ebből csak maga a családvédelmi alap 80 millióval vau előirányozva. A közvetett szociális intézkedé60*