Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-54

Az országgyűlés felsőházának É%. ülés? hogy a háborús kiadások által követelt és igényelt eszközöket előteremtsük, addig most kiadásainknak igen tekintélyes és jelentős ré szét, ha nem is könnyen, de mégis az adók fii léreiből tudjuk előteremteni. De örvendetes ez az összehasonlítás abból a szempontból is, hogy míg a múlt háború idején a gazdasági megbénulásnak, a gazdasági pangásnak jelei úgyszólván napról-napra, hónapról-hónapra fokozódtak, addig most, az új európai pénzügyi és gazdasági rendszer mellett és honvédségünk érdekében teljesítendő nagy- erőkifejtéseink ellenére is egy fokozódó, egy lüktető gazdasági fellendüléssel állunk szemben, amely további termelési eszközöknek a rendelkezésreboesátását követeli és sürgeti. Ez nagyon örvendetes jelenség, különösen a jövő megítélésének szempontjából. Ez egyenes^ következménye a közelmúlt országgyarapodásai nak s annak az előrelátó, helyes és a tengely politika mellett becsületesen kitartó külpolitikai vonalvezetésnek, amelyet a kormány részéről tapasztalunk. T. Felsőház! A mi feladatunk a meg nagyobbodott országnak ebben a mai fellendülési korszakában mindenekelőtt az, hoyy mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy Európának, Európa g-azdasági életének ebben az újjáalakulásában a mi országunk is az őt megillető helyet foglalhassa el. Ez viszont azt követeli valamennyiünktől, hogy teljesítőképességünket a legfelsőbb fokig fel kell fokoznunk és hogy menjünk el a takarékoskodás terén is addig a pontig, amelyet a mai nehéz idők követelnek meg tőlünk. Nyugodjunk bele valamennyien abba, hogy az új Európáért és a bolsevizmus kiirtásáért folyó élethalálküzdelemben, amely tulajdonképpen egy óriási méretű anyagháborút jelent, mi is minden rendelkezésre álló anyagot és erőt ennek a célnak szolgálatára boesássunk, ami minden embertől áldozatot, takarékosságot kíván és a teljesítőképesség legfelső felfokozását követeli meg. Magyarország számára honfoglaló őseink már egy ezredév előtt eldöntötték azt a problémát, hogy a magyar földre kell a magyar jövőt felépíteni. Ez ma is áll és éppen ezért, nekünk nemzeti feladataink első sorába mezőgazdasági termelésünk fejlesztését és fokozását kell állítanunk. Ez feladatunk nekünk nemcsak most, háború idején, hanem az új európai gazdasági rendbe váló beilleszkedésünk szempontjából is. Kétségtelenül áll ugyanis előttünk az a feladat, hogy többet és jobbat kell termelnünk, hogy a Németországban s a tőlünk nyugatra és északra fekvő egyes államokban elért jobb termelési eredményeket minél jobban megközelítsük. Ehhez azonban mezőgazdasági termelésünk 'belterjességének további lényeges fokozására van szükség és ezzel kapcsolatban sok munkára, áldozatkészségre s főként egy átgondolt, tervszerű, az ország természeti adottságait állandóan szemmel tartó termelési politikára. Ennek a célnak megvalósításával kapcsolatban állandóan szem előtt kell tartanunk népesedési és szociális viszonyainkat is, valamint tekintettel kell lennünk a birtokpolitikai törvényeink által adott helyzetben arra is, hogy egy fokozott birtokpolitikai tevékenység igen jelentós mértékben növeli és szaporítja a munkanélküliséget. Ennek a munkakereső társadalmi rétegnek problémáját azonban tisztán és kizárólag egy intenzív mezőgazdasági termelés csatornáin levezetni nem lehet, mert hiszen nekünk 19Jfl. ém êëcëiïibër ' Kó -ïfiêii;szerűén, 365*' figyelemmel kell lennünk arra

t is, hogy méző^ ; gazdasági üzemeinkét — tekintet nélkül À munkanélküliség problémájára, és ha kan' akkor mezőgazdasági üzemeink gépesítése útján is — hármilven kónküfrenciával szemben? versenyképessé tegyük; Itt elsősorban azt kéH

v megállapítanom; hogy a fokozott birtokpolitikái tevékenység következtében jelentkező emberfelesleg csakis egy a mezőgazdasági terme-' lést támogató, és kiegészítő iparosodás! folyaj; mat fejlesztésével és fokozásával juttatna^ megélhetéshez^ Ezzel kapcsolatban elsősorban? a mezőgazdasági cikkeket feldolgozó ipa^ftàKA és azoknak az iparágaknak, amelyek Jétal^B^ ját az ország természeti adottságai képezik^ vagy amelyek az ország mezőgazdasági lakossága által fogyasztott cikkeket rentábilis; san tudják előállítani, van meg egyáltalán^;» létjogosultságuk. (Ügy van! Ügy van!) :

> " De arra is el kell készülve lennünk, hogy egy új európai rendszer' kialakulása egyben azt is jelenti számunkra, hogy újabb mezőgazdasági tei'ületek fognak keleten bekapcsolódni az európai kontinens ellátásába, oly területek, amelyeknek termékei eddig — legalább is az utolsó évtizedekben — nem jutottak el az európai piacokra. Mindezzel a konkurrenciával szemben tehát csak egy minőségi fölénnyel, továbbá egy, a mezőgazdasági termeléssel egybekapcsolt iparosodási fejlődéssel fogunk tudni megbirkózni, de ezzel is osak akkor, ha mindez reális és életképes és ha nem keresztezi annak az új európai gazdasági elrendezésnek a terveit, amelyek itt-ott már most is mutatkoznak a láthatáron. Mindezzel kapcsolatban megnyugvással látom, hogy a kormány mindent elkövet a jelen problémáin túlmenőleg a jövő' problémái nak és a jövő útjainak egyengetése érdekében is. Bizonysága ennek a t. f öldmívelésügyi miniszter úr mezőgazdaságfejlesztési terve, valamint a földmívelésügyi költségvetés összegének jelentős felemelése, továbbá az iparügyi miniszter úrnak az a törekvése, hogy a háborús szükségleteken túlmenőleg^ is igyekszik az ipar szükségleteit a mai nehéz viszonyok ellenére is minden eszközzel kielégíteni. Felhívom azonban a mélyen t. kormány figyel* inét, hogy mindezek a törekvések csak akkor fognak valóra válni és ezeket az életbevágó érdekinket csak akkor lesz, lehetséges valóban megvédeni, ha a kormány azoknál a hatalmaknál, amelyeknek az új európai gazdasági rend kialakulásában döntő szavuk és befolyásuk van, mindezeket biztosítani is tudja'ennek a csonka országnak javára. , T. Felsőház! Teleki Pál megboldogult miniszterelnökünk ismételten figyelmeztette f, nemzetet arra, hogy okulva a múlt háború végén szerzett szomorú és csúfos tapasztalatokon, most fokozott mértékben kell ügyelnünk arra, hogy honvédségünk ne csak a háború idején, hanem a háború után elkövetkezendő béketárgyalások idején is felkészülten, fegyelmezetten teljesítése a reá háruló hivatást. Én azt hiszem, bogy nemcsak a fegyveres erőt képviselő hon

1 védségünkre alliez a követelmény, hanem az egész magyar társadalomra, egész gazdasági életünkre áll az, hogy megszervezetten, felkészülten, fegyelmezetten és az ellenség győzelmére spekuláló mindenféle aknamunkától megtisztul tan álljon a maga helyén, álljon készenlétben, teljesítse a maga hivatását, mert különoen valóban az 1918-as és 1919-es események fognak igen könnyen bekövetkezni, (Ügy van!)