Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-49

Az országgyűlés felsőházának 4°. ülése A jelen §-ban foglalt tilalom megszegésével kötött házassága következtében a zsidókkal esik egy tekintet alá az is, aki keresztény hit­felekezet tagjaként született vagy élete hete­dik évének betöltése előtt keresztény hitfeleke­zet tagjává lett és mind a két esetben az is ma­radt, s emellett nagyszülői közül csak kettő született az izraelita hitfelekezet tagjaként. A jelen §-ban foglalt tilalom ellenére kötött há­zasságból született gyermek is a zsidókkal esik egy tekintet alá. Az izraelita hitfelekezetbe a jelen törvény hatálybalépése után áttért olyan személy, aki­nek a |elen § értelmében tilos lett volna átté­rése előtt zsidóval házasságot kötnie, ha az izraelita hitfelekezet tagjaként zsidóval köt házasságot, a zsidókkal egy tekintet alá eső személy marad akkor is, ha utóbb ismét ke­resztény hitfelekezet tagjává lesz. A jelen § rendelkezései nem érintik az 1894 : XXXI. törvénycikknek azokat a rendel­kezéseit, amelyek külföldi házasulónak Ma­gyarországon kötött házasságára irányadók. Az igazságügyminiszter különös méltány­lást érdemlő okból kivételesen felmentést ad­hat a jelen §-ban foglalt tilaloin alól nemzsidó és olyan személy között kötendő házasság te­kintetében, akinek csak két nagyszülője szüle­tett az izraelita hitfelekezet tagjaként s ő maga az 1941. évi június hó 11. napja előtt ke­resztény hitfelekezet tagjává lett és az is ma­radt. A harmadik bekezdés utolsó mondatában foglalt rendelkezést ebben az esetben is alkal­mazni kell. Az igazságügy miniszter a felmentés felől bizottság javaslata alapján határoz. A bizott­ság egy-egy tagját Magyarország hercegprí­mása, a református konvent, az ágostai hitval­lású evangélikus egyház egyetemes közgyű­lése, a vallás -és közoktatásügyi miniszter, to­vábbi egy-egy tagját — az illető bíróság ta­nácselnökei, vagy bírái közül — a m. kir. Kúria elnöke és a m. kir. Közigazgatási Bí­róság elnöke jelöli ki. A bizottság ülésein a református konvent és az ágostai hitvallású evangélikus egyház egyetemes közgyűlése által kijelölt tagok évenkint felváltva vesznek részt. Elnökét a bizottság — tagjainak sorából — maga választja.« Elnök: Kíván valaki hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr ő nagyméltósága kíván szólni. Radocsay László igazságügy miniszter: Mélyen t. Felsőház! Megismétlem azt a nyilat­kozatomat, amelyet az általános vita során erre a szakaszra vonatkozóan tenni szerencsém volt. Miután meggyőződésem szerint az a ha­tár, amelyet a képviselőház által elfogadott javaslat a félvérek asszimilációja tekintetében megállapít, helyesen megvont határ, (Ügy van! balfelől.), ennélfogva én a .javaslat eredeti szövegét ajánlom mély tisztelettel elfogadásra. Ezzel szemben áll a most felolvasott bizottsági ellenindítvány; a mélyen t. Felsőház bölcs belátására tartozik a döntés. (Helyeslés és taps a jobboldalon es a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e à 9. §-t az együttes bizottság által javasolt új szövegezésben el­fogadni, igen vagy nem! (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik az együttes bizottság javaslatát elfogadják, méltóztassanak azt fel­állással jielezni. (Megtörténik.) Kérem a jegyző FEL8ÖBAZI NAPLÓ II. 19 Ul. évi július hó 18-án, pénteken. 303 urak ő méltóságaikat, méltóztassanak a szava­zatokat megszámlálni. Tarányi Ferenc és Péehy Manó jegyzők (megszámlálják a szavazatokat.) Elnök: Kérem az ellenpróbát. Akik az együttes bizottság javaslatát nem fogadják el. méltóztassanak azt felállással jelezni. (Megtör­ténik.) Kérem a szavazatok megszámlálását. Tarányi Ferenc és Péehy Manó jegyzők (megszámlálják a szavazatokat.) Elnök: A jegyzői kar jelentése alapján ki­mondom a határozatot, hogy a felsőház a 9. §-t az együttes bizottság által javasolt új szöve­gezésben 50 szavazat ellenében 77 szavazattal elfogadni méltóztatott. (Éljenzés. — Egg hang a, báloldalon: Szomorú!) A 9. §-hoz Szüllő Géza ő nagyméltósága pótlásként új bekezdés felvételét indítvá­nyozta. Szüllő Géza, ő nagyméltóságát illeti a szó. Szüllő Géza: Visszavonom az indítványo­mat. Elnök: Megállapítom, hogy az indítvány t­tevő indítványát visszavonta. Következik a 10. §. Tarányi Ferenc jegyző (felolvassa a tör­vényjavaslat 10—lí. §-ainak sorszámát. A sza­kaszokat a felsőház hozzászólás nélkül elfo­gadja. Felolvassa a 15. §-t). Gróf Khuen-Heder­váry Károly jelentkezett szólásra. Elnök: Gróf Khuen-Hederváry Károly urat illeti a szó. Gróf Khuen-Hederváry Károly: Nagymél­tóságú Elnök úr! Mélyen t. Felsőház! A 15. § intézkedik a felől, hogy az igazolási eljárást miként hajtsák végre. Az igazságügyminiszter úr már az általános vita során említette, hogy tekintettel arra, hogy igen sok új jogszabályt vezettek be, az igazolás során is kímélettel óhajt eljárni. Erre a kérdésre különösen rá kí­vánok mutatni a falusi lakosság szempontjá­ból. Tudjuk jól, hogy az igazolási eljárás során a művelt osztályokhoz tartozók is milyen hal­latlan nehézségekkel tudnak hozzájutni a szük­séges okmányokhoz. Képzeljük el, hogy a köz­nép számára milyen nehézségeket fog okozni az okiratok beszerzése. Itt szinte áthidalhatat­lan akadályokat látok és arra kérem az igaz­ság^ügyminiszter urat, hogy a végrehajtási uta­sításban gondoskodjék arról, hogy ez az eljárás lehetőleg leegyszerűsíttessék. Nem kívánok rá­mutatni, hogy milyen egyszerűsítések lehetsé­gesek. Mindenki tudja, hogy a községekben vannak bizonyos igazolási eljárások, amelyek globálisan lehetővé teszik, hogy az illetőnek nagyszülei hovatartozandóságát egyszerűen megállapítsák. De rámutatok arra, hogy a mű­velt osztályhoz tartozók, főleg akkor, amikor egyes nagyszülők a volt megszállt területről származnak, hihetetlen nehézségek árán tud­nak csak az okmányokhoz hozzájutni és azok az intézkedések, amelyek az előző törvényho­zási intézkedések között vannak, hogy csak eredeti okmányok közokiratjellegűek és fogad­tatnak el bizonyító erejűeknek, szintén hallat­lan nehézségeket okoznak. Természetesen az előző törvények rendelkezéseit nem lehet meg­változtatni, de nagyon kérem az igazságügy­miniszter urat, hogy itt is méltózfassék elfo­gadni a közokiratoknál általánosan alkalma­zott eljárást és a közjegyző által hitelesített másolatokat mindenütt méltóztassék közokirat­jellegűeknek elfogadni, aminthogy általában­véve — más vonatkozásban — elfogadják eze­ket a másolatokat az eredeti közokiratok he­lyett. *7

Next

/
Thumbnails
Contents