Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-47

Az országgyűlés felsőházának 47. ülése éppen azért mondottam el ezeket, hogy a közellátási miniszter úr figyelmét ezekre a kérdésekre felhívjam, abban a biztos meggyőződésben, hogy ezeken a nehézségeken és bajokon a nála ismert teljes megértéssel és legnagyobb jóakarattal igyekszik segíteni. Még egy dolgot kell itt teljes tisztelettel megemlítenem. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület legutóbbi igazgató-választmányi ülésén felszólaltam és több fontos, a mezőgazdaságot közelről érdeklő kérdéssel foglalkoztam. Csodálkozással láttam azután, hogy a Köztelek című lap felszólalásomból mindössze néhány sort közölt, annak éppen a leglényegtelenebb részét és a legfontosabb kérdésekről, a gabonaértékesítésről és a bőr ellátásról mondottakat pedig teljesen kihagyta. Kérdést intéztem a szerkesztőséghez ez iránt, és azt a meglepő választ kaptam, hogy a sajtócenzúra törölte felszólalásom legnagyobb részét. Nemcsak az én felszólalásom legnagyobb részével történt ez, hanem három vagy négy más felszólaló gazda társam felszólalásával is. Mindenesetre különösnek kell tartanom, hogy a sajtócenzúra, amelynek egészen más teendője volna, egy gazdaérdekképviseleti testületben tisztán gazdasági érdekű kérdésekben elhangzott felszólalásoknak egy ugyancsak tisztán gazdasági érdekű szaklapban való közzétételét akadályozza meg. Nem akarom ezt az illető sajtócenzor úr túlkapásának minősíteni, csupán azt kell megállapítanom, hogy az illető eljárásával a mezőgazdaságig ismeretek terén való teljes járatlanságáról és a mezőgazdaság nagy érdeke iránti érzék teljes hiányáról tett tanúsáéról Teljes tisztelettel vagyok bátor az igazságügyminiszer úr figyelmét erre felhívni azzal a tiszteletteljes kéréssel, kegyeskedjék a sajtócenzúrát arra utasítani, hogy a jövőben több szakértelemmel és nagyobb körültekintéssel végezze a mezőgazdasági szaklapok felülvizsgálatát. Amennyiben pedig a sajtócenzúránál megfelelő szakértő nem állna rendelkezésre, kegyeskedjék az ott alkalmazott tisztviselők egy részének leváltásával megfelelő szakértőket alkalmazni. Miután meg vagyok róla győződve, hogy a kormánynak azok az igen t. tagjai, akiknek kezébe a tárgyalás alatt álló törvény végrehajtása 1© van téve. a legnagyobb megértéssel, szeretettel és körültekintéssel fogják ezt eszközölni és miután ú^y ő irántuk, mint az összkormány működése iránt is^a legteljesebb bizalommal viseltetem, a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés. A szónokot üdvözlik.) Elnök: Az igazságügyminiszter űr ő nagyméltósága kíván szólni. Radocsay László igazsáp-ügyminiszter: Nagyméltóságú Elnök Űr! Mélyen t. Felsőház! Méltóztassék megengedni, hogy egészen röviden csak azokra a m eg- jegyzésekre reflektáljak, amelyek igazságüavi vonatkozásúak, helyesebben ennek a javaslatnak büntetőjogi rendelkezéseit érintik. Ilyen irányú kritika két előttem felszólalt felsőházi tag úr részéről történt, főleg- az 1. § 3. pontjával kapcsolatosan Ghyczy Elemér ő méltósága és Purgly Emil ő excellenciája részéről. Csak egy büntetőiogi félreértést szeretnék eloszlatni és etekintetben megnyugtató nyilatkozatot tenni itt- a Ház plénumában is, mint ahogy ezt volt szerencsém megtenni a bizottsági tárgyalás során, amire Jókay-Ihász ő méltósága szíves volt kijelenteni, hogy ezek az általam mondottak teljesen megnyugtatják. Nevezetesen Ghiezy ő méltósága is úgy állította be a kérdést, hogy a gazda e javaslat 1941. évi július hó 4-én, pénteken. 253 1. §-a 1. pontja alapján önhibáján kívül is abba a helyzetbe kerülhet, hogy vétség miatt fogják felelősségre vonni, Purgly őexcellenciája pedig ugyanezt a gondolatot szélesebben domborította ki és példával is illusztrálta, mondván, hogy amint a múlt évben természeti tényezők folytán, a kedvezőtlen időjárás és egyéb viszonyok folytán a gazda kénytelen volti bizonyos gyergébfo minőségű termeivényekkei operálni, mint ahogyon azt rendesen, a rendes gazdálkodás mellett tenni szokta és kénytelen volt példának okáért elpenészesedett tengerit is tartani a góréjában, ezáltal is abba a helyzetbe kerülhet, hogy őt vétség miatt felelősségre vonják. Két körülményre akarok rámutatni, mélyen t. Felsőház. Először is nem is indulhat meg a bűnvádi eujárás ilyen alapon senki ellen. Purgly őexcellenciája tudnillik azt mondotta, hogy őt megnyugtatja az a tudat, hogy a bíróság nem fogja elítélni azt a gazdát, ki saját hibáján kívül, pusztán természeti tényezők következtében nem tudott olyan minőségű .termeivényt produkálni, mint amilyent szeretett volna a köz érdekében, de hozzátette: »elég azonban már az is, hogy a gazdát a bűnvádi eljárás megindításával meghurcolják«. Erre kívánok reflektálni. Ez sem fordulhat •elő, mélyen t. Felsőház. Először nem fordulhat elő azért, mert a magyar királyi ügyészi kar feltétlenül áll azon a magaslaton, hogy nem fog önhibáján kívül ilyen helyzetbe került gazda ellen vádat emelni. Miért nem? Azért nem, mert ez nem bűncselekmény. Tudniillik vétséget is csak szándékosan lehet elkövetni, kivéve, amikor a törvény kifejezetten egy gondatlanságból elkövetett cselekményt nyilvánít vétséggé. Ha egy törvényben nincsen kimondva, hogy gondatlanságból elkövetett cselekmény is vétségként büntetendő, akkor nyilvánvaló és kétség nem fér hozzá, hogy az a törvény szándékos cselekményt kíván büntetni és ennek a javaslatnak alapján, ha ez törvényerőre emelkedik, nem lehet vádat emelni az ellen a gazda ellen, aki nem szándékosan követi el azt a cselekményt, amely itt az I. § 1. pontjában van még jelölve. Ha azonban ez iránt a legkisebb kétely is fennforogna és Purgly ő excellenciája azt mondja — ós ebben igaza van — hogy mindenki tévedhet, az ügyész is tévedhet ^és esetleg téves alapon akarna vádat emelni, ennek is elejét veszi a javaslat az 1. § utolsó bekezdésében foglalt rendelkezéssel, amely azt mondja, hogy az 1. § 1. pontjában meghatározott bűncselekmény miatt pedig a bűnvádi eljárás nem indulhat meg másként, mint úgy, ha a királyi ügyész felhatalmazást kap erre a termelés irányítására, az illető termelési ág felügyeletére kompetens minisztertől, tehát ebben az esetben a földm ívelésügyi minisztertől. Ez magában is elég garancia arra, hogy az ügyész nem emelhet könnyelmű vádat. De még ez is további garanciával van körülbástyáziva, amennyiben a földmívelésügyi miniszter úr — illetőleg adott esetben az ipari termelésre vonatkoztatva az iparügyi miniszter úr — nem is adhat felhatalmazást anélkül, hogy előbb ne hallgasson egy erre a célra alakítandó szakbizottságot. Miután, mélyen t. Felsőház, azt hiszem, ezzel a garanciával és azzal a felvilágosítással, hogy csak szándékosan követhető el ez a bűncselekmény, amely ebiben a javaslatban kon

: templálva van, megnyugvással lehet fogadni ezt a rendelkezést, tisztelettel kérem, méltóztassék megnyugvással tudomásul venni, hogy 40*