Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-43

208 Az országgyűlés felsőházának £$. üUi kosságnál ugyanazokat a pszichológiailag megmagyarázható megállapításokat kell tennem, amelyeket eddig majdnem minden árvíz alkalmával tapasztaltunk: hogy dacára az előzetes figyelmeztetésnek, a napokon át való alarmirozásnak — ami minden módon, rádió útján is negyedóránként történt, hogy az illető faluk veszélyben vannak, tehát evakuáljanak, mentsenek, vigyék el állataikat - a lakosság nagyrésze a házi tűzhelyhez való ösztönös ragaszkodásból nem volt hajlandó kimenni és esak az utolsó pillanatban mentette a bőrét, úgyhogy ennek következtében természetesen terményben és állatban több kár származott, mint amennyinek származnia kellett volna. De mondom, ez emberileg érthető és minden alkalommal ugyanez a tapasztalatunk. Ami már most a bekövetkezett károkat illeti, e'bben a tekintetben a helyzet a következő. Kétségtelen, hogy Solt község szenvedte messze a legnagyobb károkat. Az árvíz össze sen 23 községet érintett. Összedőlt összesen 840 lakóház, megrongálódott 910 lakóház; mellékes gazdasági épület összedőlt 910, megrongálódott 1157. A további, különösen a mezőgazdasági károknak végleges megállapítása addig, amiig a víz egészen levezetve nincs, nem történhetik meg. Eddig körülbelül a f»le terület van a víznek a Dunába való visszavezetése által vízmentesítve és az itt szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági károk hála Isten, nem lesznek olyan súlyosak, mint amilyenektől tartani kellett yolna, mert a vetések épen kerültek ki a vízből; ellenben például szőlőkben "és gyümölcsösökben természetesen százszázaiékos károk mutatkoznak. De mondom, ennek a kárnak a méreteit ma még pontosan megállapítani nem lehet. A kormány a károk bekövetkezése után azonnal intézkedett a kárfelvétel tekintetében és ez most folyamatban van. A szándék az, hogy mindazok az emberek, akik kárt szenvedtek és saját erejükből ezt a kárt helyreállítani nem tudják, megfelelő kölcsönök nyújtása álján támogatásban részesüljenek. (Helyeslés.) Kbben a tekintetben, mondom,, az összeírások most vannak folyamatban és miután természetesen azokat az embereket keli támogatni, akiknek nincs meg az anyagi erejük ahhoz, hogy a károkat reparálják, egy megfelelő szociális felvétel is kell, hogy ezt a kárfelvételt alátámassza. Ez, mondom, folyamatban van. Az érdekelt lakosság nyugodt lehet, hogy ebben a tekintetben minden megtörténik: a szükséges anyagot rendelkezésre fogjuk állítani, mert hiszen a mái anyagszűkvilágban ez egy rendkívül fontos kérdés, Úgyhogy az anyag mindenkinek rendelkezésére fog állani — és rendelkezésre fog állni a segítség is, úgyhfogy ennek a nyárnak a folyamán az összes károk helyreállításáról gondoskodás történik. Méltóztatott említeni a felsőházi tag úr, hogy emberi életben is kár esett. Természetes dolog, hogy ezt a kérdést a legnagyobb figyelemmel kutattattam és megállapítottam a következőket: emberi életben, sajnos, valóban esett kár: egyetlenegy ember esett áldozatul, egy katona, aki szegény a mentési munkálatok közben zuhant a vízbe és fulladt meg. Ezenkívül egy hullát fogtak ki az árból, amelyről azonban megállapítást nyert, hogy azt a Duna messze vidékről, valahonnan felülről sodorta oda, tehát ez abszolúte nem tekinthető az árvíz áldozatának. Nagyon sajnálatos ez is, de mondhatom» hogy az adott viszonyok között mégis örvendetes, hogy esak egy emberélet esett tulajdonképpen áldozatául az árvíznek. "19 41. évi már cms hó 2 l'én, pénteken. Meg kell még említenem azt is, hogy a kormányzó úr ő főméltósága inieiativájára, mihelyt az árvíz súlyossága dokumentálódott, országos gyűjtést indítottunk meg és én remélem, hogy a társadálom áldozatkészsége ennek az országos gyűjtésnek az eredményeképpen szintén könnyíteni t'egja az árvízsujtotta lakosság sorsat. Ezeket voltam bátor a napirend előtti felszólalásra saját hatáskörömet illetőleg válaszolni. (Helyeslés.) Elnök: Báró Banff y Dániel föktmívelésiigyi miniszter úr kíván szólani. Báró Báiitfy Dániel földin ívelésügyi mir niszter: Nagyméltóságú Elnök Úr! Mélyen t. Felsőház! Az imént felszólalt felsőházi tag úr ö méltósága aziránt szeretett volna felvilágosítást kapni, hogy milyen lépések történtek a j vezetésem alatt álló tárca keretén belül a j Dnnameder árvédelmi rendezése érdekében. TeJ kintettel arra. hogy ezek az árvizek idén is a ! jégtorlódások következtében keletkeztek, azt ; Iiiszem. hogy a jégtorlaszok következtében eiőI állt árvizekkel szemben teendő intézkedésekí ről van itt szó. Ezek az intézkedések kéiirái nyúak lehetnek. Elsősorban szükséges eikerü, lésükre a Dunanieder kellő szabályozása és a már szabályozott Dnnameder rendben tartása. Másodsorban ugyanezt a célt szolgálja az árvédelmi töltések megerősítése és esetleges felemelése. Van még egy harmadik mód is. amely ugyancsak megakadályozhat részben jégtorlódások következtében előállt árvizeket, ez azonban nem tökéletes és mint a szakértők mondják, csak nagyon kis mértékben hatályos: <'Z a jégtörő hajók alkalmazása. Ami a szabályozást illeti, még hivatali elődöm intézkedett aziránt, hogy a még nem szabályozott részek szabályozási tervei is elkészüljenek. Ki is küldött bizottságokat, amelyek eszközölték a szükséges helyszíni felvételeket, azonban sajnos, a tervek még mindezideig nem készültek el. habár már elég előrehaladott stádiumban vannak. Azért nem készülhettek el, mert a földmívelésügyi tárea nem rendelkezik annyi megfelelő szakemberrel, hogy ilyen árvízsujtotta időben a szükséges azonnali intézkedéseken kívül, rövid időn belül teljes részletességgé] elkészítse ezeket a terveket is. Ezek a tervek, mint az előbb említettem, már elég előrehaladott stádiumban vaunak. A terveknek legsürgősebben végrehajtandó részei már a közeljövőben teljesen elkészülnek és a végrehajtást is meg lehet kezdeni. A Dnnaszabályozás és az árvédelem nagyrészt anyagi kérdés. Nagy anyagi áldozatokra van szükség, ezeket azonban a kormány minden tekintetben kész meghozni. A lehetőségek szerint már gondoskodás is történt, hogy ezek a pénzek megfelelő keretek közt rendelkezésre álljanak. A minisztérium belátta azt, hogy nem elegendő, ha a Dnnameder magyarországi részét szabályozzuk, mert sajnos, azt tapasztaltuk, hogy ezek a jégtorlódások főként jugoszláv részen kezdődnek, mivel a jugoszláv Duna-rész mindjárt a magyar határ közelében nincs kellőképpen szabályozva. Már ezelőtt két évvel történtek lépések aziránt, hogy a jugoszláv kormányzat tegye lehetővé a Duna e számunkra alsó szakaszának Jugoszláviával egyetértően történő szabályozását. Ezek a lépések azonban sajnos, akkor nem vezettek eredményre. Most azonban, amikor a jugoszláv külügyminiszter Budapesten volt látogatóban, ezt a kérdést újra felvetettük neki s ő a legnagyobb előzé' ken y seggel kezelte ezt a problémát, úgyhogy