Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-41

•Az országgyűlés felsőházának &1. illése déki lapban elcsúszhatik valami, amit esetleg nem látunk meg és bizony az embereket sok­szor nevelni kell. Nem hiszem tehát, hogy ez nagyon fényes argumentum volna. Kiviláglik azonban szavaiból, hogy a képviselőházban és az országban hátam mögött lévőkre vonatko­zott, az amit mondott és nem a kilépettekre, akikkel szemben talán szándéka volt az igen t. felsőházi tag úrnak a nyilatkozatot tenni. Többet olvasok fel.a felsőházi tag úr beszédé­ből, hogy méltóztassék látni, nem kiragadott szavakkal dolgozam. (Olvassa): »Ellenvélemé­nyen vagyok a kormánnyal szemben, ón a ma­gyar nemzet nagy érdekei szempontjából nem a nyilasokat tartom a legnagyobb veszedelem­nek, hanem ma is a kormánypártban ülő, a kormánypártból ki nem lépett elemeket, akik a kormányelnök háta mögött vannak ugyan ma is, de minden érzésükkel a nyilasokhoz húz­nak.« Ez tehát világosan nem azokra vonat­kozott, akik kiléptek. Következik a harmadik rész. Ezt a részt azért inszinuáltam, mert a keresztény magyar közvéleménynek igen széles rétegét, amely erő­sen jobboldali és amely hozzám közel áll,, a nyilasokkal konfundálta a felsőházi tag úr, ezek között mintegy különösebb összefüggése­ket konstruálva. Ami mármost azt a felsorolást illeti, amely a politikai földrajzra, Pázmány Péterre és má­sokra vonatkozott, ez annyit jelent, hogy > a politikai földrajz az országok helyzetének is­merete; különleges ismereteket vagy teóriákat nem jelent ezen a téren. A Pázmány Péterre és másokra való hivatkozás azokat a nehézsé­geket jelenti, amelyekkel a magyarságnak ezer esztendő alatt kellett ezen a területen megküzdeni. Ha méltóztatik majd ismét el­olvasni ezt a felsorolást, — nem hoztam most el magammal, nincs előttem, nem tudom rész­letesen felolvasni, — akkor meg méltóztatik látni, hogy ez mind a felhozott kifogásokra való válaszadás volt, semmi más. Ha utána méltóztatik nézni, meg méltóztatik látni, hogy ezt minden rosszakarat nélkül mondtam és nem kellett volna részben igen burkolt for­mákban a Mbákra rámutatni, ami ismét félre­érthető. Én nagyon szeretem a kritikát, de nem burokban. Szeretem a kritikát egyenesen, vilá­gosan és a dolgokra rámutatva. " De nem ezt találtam a felsőházi tag úr beszédében és ép­pen beszédének tenorja adott nekem okot arra, amit mondtam. És most méltóztassék nyugod­tan eltűrni, — miután a felsőházi tag úr egé­szen világosan az ügyetlenség vádjával ille­tett, azonkívül pedig azzal, hogy ez talán nem rosszakarat, hanem legfeljebb ügyetlenség, — hogy azt mondjam: olyan a mosdó, amilyen a törülköző. Elvégre ennyi jogom nekem is van ebben a Házban, amelynek atmoszféráját én legalább úgy megszoktam, mint a felsőházi tag úr, hiszen elég sokáig voltam ennek a Háznak tagja és tudom, hol mit beszélek. A magam részéről tehát kikérem magamnak, hogy ebben a tekintetben valaki leckéztessen. Én személyében semmiképpen sem kíván­tam a felsőházi tag urat sérteni, csak világo­san rá akartam mutatni arra, hogy beszéde könnyelmű, burkolt és félreérthető volt s en­nek következtében éppen a felsőházi tag úr részéről, aki az izgalmak keltését annyira hi­báztatta és ostorozta, alkalmas violt az izgal­mak felkeltésére. Én csak erre vonatkoztattam szavaimat. Elnök: Mivel több felszólaló nincs, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. ]?ELSÖHAZI NAPLÓ n. 19 W. évi december hó 19-én, csütörtökön, 197 Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az 1940. évi augusz­tus hó 30-a előtti államterületre vonatkozó 1941. évi állami költségvetésről szóló törvény­javaslatot általánosságban, a részletes tárgya­lás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felsőház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy először a tör­vényjavaslat címét, majd szakaszainak sorszá­mát és a szakaszokon belül a fejezetek sorszá­mát is felolvasni szíveskedjék. Bezerédj István jegyző (felolvassa a tör­vényjavaslat címét, az 1., 2. §-ok sorszámát s azokon belül az egyes fejezetek sorszámát. À felsőház az •!., 2. §-okat s azokon belül a feje­zeteket hozzászólás nélkül elfogadta). Elnök: Ezzel a felsőház az 1941. évi állami költségvetésről az 1940. évi augusztus hó 30-a előtti államterületre szóló törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Kérdem, méltóztatnak-e a törvényjavasla­tot a képviselőház által elfogadott szerkezet­ben elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Méltóztassanak azok, akik elfogadják, ezt fel­állással jelezni. (Megtörténik.) Többség. Ki­mondom a határozatot, bogy a felsőház az 1941. évi állami költségvetésről az 1940. évi augusztus 30-a előtti államterületre szóló tör­vényjavaslatot» a képviselőház által elfogadott szerkezetben változatlanul elfogadta, amiről a képviselőház éresíttetni fog. Határoznunk kell még a törvényjavaslat indokolásaihoz csatolt és az állami ingatlanok elidegenítéséről szóló kimutatás tudomásul­vétele tárgyában. Kérdem, méltóztatnák-e az 1941. évi állami költségvetésről az 1940. évi augusztus hó 30-a előtti államterületre szóló törvényjavaslat in­dokolásához csatolt és az állami ingatlanok elidegenítéséről szóló kimutatást tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. r A felsőháznak ez a határozata a képviselő­házzal közöltetni fog. Napirend szerint következik a m % kir. mi­niszterelnök előterjesztése »a honvédelemről szóló 1939:11. t,-c. 141. §-ának (8) bekezdése ér­telmében a kivételes hatalomnak négy hónap­pal való meghosszabbítása tárgyában.« A miniszterelnöki előterjesztés felett a felsőbáz vita nélkül fog dönteni. Felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e a kivételes hatalomnak 1941. évi május hó 2. napjáig való meghosszabbításához hozzá­járulni és a képviselőháznak e tárgyban hozott határozatát országos határozat erejére emelni 1 ! (Igen!) Kimondom, hogy a felsőház a hozzá­járulást megadja és a képviselőház határoza­tát országos határozat erejére emeli, amiről a képviselőház értesíttetni fog. Napirend szerint következik a külügyi, va­lamint kereskedelemügyi és közlekedési bizott­ságok együttes jelentése' alapján »az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről« szóló törvényjavas­lat tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottságok együttes jelentését felolvasni szíveskedjék. Bezerédj István jegyző: (felolvassa a bizott­ságok együttes jelentését.) 29

Next

/
Thumbnails
Contents