Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-40

Az országgyűlés felsőházának 40. ülése 1940. évi december hó 18-án, szerdán, gróf Széchenyi Bertalan, báró Radvánszky Albert és báró l*erényl Zsigmond elnöklete alatt. Tárgyai ; Elnöki előterjesztések. - Az 1040. évi augusztus hó 30.-a előtti államterületre vonatkozó 1941. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat. — Hozzászóltak : Farkasfalvi Farkas ( !éza, gróí Bánffy Miklós, Füves Károly, Szabó János, Koós Zoltán, Morvay István, ifj. Mészáros István, Fodor Jenő, Jókay-Ihász Miklós, vitéz Barcy Gábor, Keszthelyi Gyula. — A legközelebbi ülés napirendiének megállapítása, - • Az ülés jegyző­könyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gróf Teleki Pál, intéz Keresztes-Fischer Ferenc, Radocsay László, Varga József. (Az illés kezdődik délelőtt lit óra 7 petekor.) (Az elnöki széket gr. Széchenyi- Bertalan foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Agorasztó Tivadar, a felszólalók jegyzésére pedig' vitéz Görgey László jegvző urat kérem fel. Napirend szerint következük az 1940. évi augusztus hó 3G-a előtti államterületre vonat­kozó 1941. évi állami költségvetésről szóló tör­vényjavaslat általános tárgyalásának folyta­tása. Szólásra következik Farkasfalvi Farkas Géza ő méltósága. Farkasfalvi Farkas Géza: Nagyméltóságú KInök Cr! Mélyen t. Felsőház! Előre is kije­lentem, hogy a költségvetést elfogadom és pedig elfogadom egyedül azért, mert az a meggyőződésem, hogy az ország mai súlyos helyzefeben minden konstruktívan gondolkozó magyar embernek kötelessége, hogy a kor­mány munkája elé semmiféle akadályt ne gör­dítsen, sőt amennyiben tőle telik, azt támo­gassa, támogassa még azon egeiben is, ha nagyon sok kérdést másképpen látna helycsen megoldva, amint azok megoldattak. De éppen azoknak, akik így gondolkoznak, akik a mező­gazdaság helyzetét és az ezzel kapcsolatosan kiadott rendelkezéseket nem az íróasztal mel­lől, nem is a hatalomnak tetszeni kívánó re­í'erádáikból és nem a jelszavakkal^ frázisokkal telt ömlengő ünnepi szónoklatokból, hanem a mindennapi életből közvetlenül ismerik, akik a falu minden haját napról-napra látják, sőt azokat átélik — szerény véleményem ' szerint kötelességük, ha módjuk van rá a fórumon, itt a parlamentben m hű képet festeni a hely­zetről és kérni annak orvoslását, ami nem FELSŐHÁZI NAPLÓ IL csökkenii a nemzet erőfeszítését, hanem azt fokozza és megmenti a termelést, a mezőgaz­daságot a telje« összeomlástól, mert, sajnos, ki kell jelentenem, ma ezen az úton vagyunk. Kétségtelen az is. hogy ahhoz, hogy helyün­kéi ma ebben a nagy világkavarodásban meg­állhassuk, egyik főkövetelmény az, hogy lehe­tőleg többet és jót termeljünk. Márpedig meg kell állapítanom t. Felsőház azt, hogy szám­talan olyan intézkedés történt, amelynek fo­lyománya az. hogy csak sokkal kevesebbet és rosszabbat Ibiinél hetünk. Ha ezeket az intéz­kedéseket nem változtatják meg és továbbra is hasonló intézkedéseket adnak ki, abban az esetben a mezőgazdaság csődje feltétlenül be fog következni. A földmívelésügyi miniszter úr nagyon helyesen jelentette ki egy beszédé­ben azt, hogy a termelés lehetősége nagyrész ­ben az áralakulástól függ. Természetes tehát, hogy akkor lehetetlen termelni, ha drágábban termelünk egyes cikkeket, drágábban állítunk elő, in Int amennyit a gazda azért kap. Az ár­kérdéssel már itt a Felsőházban többen fog­lalkoztak a költségvetés vitája során, többek közt Baskay t. felsőházi tag úr és Jankovieh­Bésán gróf felsőházi tag úr tegnapi interpel­lációjában. Mindketten igen értékesen, igen helyesen foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Mél­tóztassék megengedni nekem, hogy ennek elle­ti ér&, de talán azért is, mivel a miniszter urak közül csak időnként felváltva van itt va­laki, továbbá azért, mert ezeket a kérdéseket éjjpen most tárgyalják illetékes helyen, egy pár adattal én is hozzájáruljak ennek a kér­désnek a megoldásához. (Haîljnk! Halljuk! a baloldalon.) Ismétlem, a gazda sem fő-, sem m el lék termé­nyeiért nem kapja meg még a termelési költsé­get sem. Megemlíteni a búzának, mint f őtermék­nek a kérdését. A búza árát augusztusban Bu­dapestről valamennyire távolabb fekvő állomá­20

Next

/
Thumbnails
Contents