Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.
Ülésnapok - 1939-39
Az országgyűlés felsőházának 39. ülése 1940. é¥Í december hó 17-én, kedden, gróf Széchenyi Bertalan és báró Radvánszky Albert elnöklete alatt. tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Gróf Jankovich-Bésán József interpellációja a földmívelésügyi miniszterhez. A földmívelésügyi miniszter válasza. — Az 1940. évi augusztus hó 30-a előtti államterületre vonatkozó 1941. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak: báró Waldbott Kelemen, gróf Andrássy Mihály, Ottlik.György. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ütés jegyző- '•'; i .könyvének hitelesítése. s A kormány részéről jelen vannak : gróf Teleki Pál, vitéz Bartha Károly, vitéz gróf Teleki Mihály. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 8 perckor.) (Az elnöki széket gróf Széchenyi Bertalan foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. • r A mai ülés jegyzőikönyvének vezetésére Péohy Mainó, a felszólalók jegyzésére pedig vitéz Görgey László jegyző urat kérem fel. Bemutatom a miniszterelnök úr átiratát, amelyben értesít, hogy a Kormányzó Ür O Főméltósága 1940. évi december hó 11-én kelt legfelsőbb elhatározásával Hóman Bálint vallásés -közioktatásügyi miniszter úr külföldi tartózkodásának idejére e minisztérium ideiglenes vezetésével Radocsay László m. kir. igazságügyminiszter urat megbízni méltóztatott. Tudomásul szolga 1. T. Felsőház! Mielőtt napirendünkre áttérnék, bejelentem, hogy gróf Jankovich-Bésán József ő méltósága a földmívelésügyi miniszter úrhoz interpellációt kíván előterjeszteni. Az interpellációk rendszerint a napirend előtt terjesztetnek elő, ennélfogva gróf Jankovich-Bésán József ő méltóságát illeti a szó. Gróf Jankovich-Bésán József: Nagyméltóságú Elnök Űr! Mélyen t. Felsőház! Interpellációmmal nem nehézséget akarok a kormánynak okozni, sem nem ^akarok mindenáron kritikát gyakorolni, hanem alkalmat akarok adni a i'öldmívelésüg , yi miniszter úrnak arra, hogy a termelés folytonosságát illetőleg megnyugtató kijelentéseket tehessen, olyan kijelentéseket, amelyekre nemcsak a gazdatársadalom, hanem az egész ország lakossága már régóta vár. De nemcsak megnyugtatást várunk, hanem biztatást a jövőre is, hogy a múlt hibainak kiküszöbölése után semmi sem fogja akadályozni -az ország termelő erőtényezőinek kifejlődését és az ország ellátásának biztosítását. A nehézségek, amelyek a termelés terén mutatkoznak, három különböző csoportra oszthatók. NevezeFELSÖHÁSW NAPLÓ II. tesem árpolitikai, szervezési és admináisztracióis 'nehézségek vannak. : Az árpolitikai kérdéseknél az egyszerűség kedvéért sorba veszem az egyes .termelési ágakat, anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznék, már csak azért is, mert hiszen a t. Felsőháznak volt alkalma előttem felszólalt igen t. tagtársaimtól igen részletes felvilágosításokat kapni az egyes termelési ágakban beállt változásokról ós nehézségekről Tehát csak röviden foglalkozom^ az egyes termelési ágakkal. Elsőnek említem a _ lótenyésztést. Ha a lótenyésztést nézzük, látjuk azt, hogy a remonda árak ma JS 8—900 pengő közt mozognak. X^gy tudom, -ezeket is csak szeptember 1-én állapították meg ilyen magasságban és ezt a teljes árat sem kapja meg a gazda, mert ebből bizonyos százalékot egyéib költségekre le kell vonni, holott jól méltóztatnak tudni azt, hogy egy remoinda felnevelési költsége körülbelül éppen a duplája, 1600—1800 pengő körül van. Kérdem, hogyan méltóztatik elképzelni, hogy ilyen körülmények között az ország lótenyésztése fejlődjék és a honvédelem számára szükséges lóállomány biztosítva legyeui:? Annál is inkább fontos a remonda árak felemelése, mert hiszen kivitelünk remondákban nincs, nem is lehet és nem is szabad, hogy nagymértékben legyen, így tehát a külföldi árak árszabályozó szerepe ki van zárva. Szarvasmarhatenyésztésünk visszafejlődését elsősorban az alacsony tejárakra kell viszszavezetni. Tejtermelésünk 30%-os csökkenése óriási befolyást gyakorol a szarvasinartenycsztésre is. Azt hiszem méltóztatnak tudni, hogy a szarvasmarhatenyésztés egyik legfontosabb függvénye éppen, a tejtermelés. Beismerjük, azóta emelték a tejárakat, de nem olyan mértékben, -mint ahogy az kívánatos lett volna. A hízómarha árát legalább 20 fillérrel kilogrammonként fel'.kellene emelni, .hogy a marbah%lalás rentábilissá váljék; s_' ihiid : :: • Î6
