Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.

Ülésnapok - 1939-29

410 Az országgyűlés felsőházának 29. ülése 19U0. évi október hó 5-én, szombaton. feladat és európai feladat egyszerre, európai felár at es európai kötelesség". És nem lehetetlen feladat ennek a délkeleteurópai békének megteremtése, ha nem szítják az ellentéteket és nom tolnak el minden kérdést az ellentétek, a különbségek, a harc, a gyűlölet irányába. Én n ár máskor is, — nem is politikai írásokban r

— sokszor kifejtettem a délkeleteurópai népek affinitását, annak a kö-zös atmoszférának a hatásét, amelyben a világnak ezen a ré zén élünk, amely — mint minden nás része a világnak — a többiektől különbözik, a' ban az ossz; sz"'vődésben, amelyben epymáa k'zött élünk, ahol a nemzeti hősök gyakran közösek, vagy kölcsönösek. Csak a horvátok éï a magyarok közöttiekre kell emlékeztetnem. Ha egyszer eszébe jutna ez embereknek, hogy világtörténelmet az összetartozam'rs'ig é* nem az ellentétek alapján írjan k, (Ügy van!) ha ezt tanítanák az iskolák1 an, ha ezt éreznék az államférfiak és nem a pillanatnyi múlót, akkor könnyű feladat volna az embereket összehozni. A népek maguk s a népeknek nagry, békés munkál an élő tömegei, csak a békés munkát vágyó tömeírei. közelebb állnak egynu'sVz, ha nem analizálják ki oz érzések tömegéből csakis és csupán a roszszat. (Üf/ij van! Ügy van!) Ez a leiadat euióPai feladat és minden nemzetnek feladata, amely a ftlunek ezen a részén él. De az erdélvi medence er.Wl

vi feladat is, Lehet az erdélyi medence politikailag kettévágva, t. Felsőház, emberileg, társadalmilag, hagyományokban egy marad, (Ügy van! Ügy van!) mert a hagyomány egy. Mert ahogyan a hagyomány nem faji, nem származási, hanem nemzeti, a századokon át való csszeforrásnak értelmében nemzeti, úgy földrajzi, táji is, az egy földön, egy levegőben, azonos természeti körülmények meghatározta anyagi és lelki körülmények, lelki hatások alatt élő, együttélő és így összehangolódó népeknek a közös hagyománya. {Ügy van! Ügy van! — Szeberényi Lajos Zsigmond: Fontosabb a fajnál!) Ez a hagyomány; nem a nemzetiségi és nemzeti ellentétek. — hanem ez! És ezeknek az örfc'k értékeknek az értelmében a »Cavete consules« történeti feladattá válik messze az államvezetés időleges problémáin túl. Ilyen történelmi pillanatokban az államvezetők ezt kell, hogy meglássák és nem a pillanat problémáit, amiket a napnak sok órájában talán intéznek is: ezeket kell, hogy meglássák és ezekben kell hogy találkozzanak, ha népeket összevezetni akarnak, szóval, ha a jót akarják és nem a rosszat. Az erdélyiek, mint történelmi nemzet, ebben a hagyományban, határokon innen és túl és akár a tengereken túl is nem szűnnek meg hordozni az erdélyi gondolatot: szerelmesei és őrei az erdélyi földnek, akárhová veti őket a sors és akármilyen sors legyen az. Gyermekeikben is törölhet et len ül él ez az érzés, él a kapocs az ősi földdel, nem a pillanatnyi birtoklásnak, hanem az elválaszthatatlanságnak és egybenvalóságnak a kapcsa. T. Felsőház! Túl az erdélyi részek és a Partium hazatérésén ölelkező örömön, túl a felszabadulás örömkönnyes ujjongásán vagy örömkönnyes sóhaján, így érezzük a történelmi felelősséget mi magvarok, öpnv'gunk, elmúlt és jövendő nemzedékeivel szemben, Európával szemben, amelyet védtünk, amelynek kultúráját a többi nemzettel együtt építettük és amelynek feladataiban részesek vagyunk és felelősségben osztozunk. És így érezzük mi erdélyiek a magunk lelki egységével és ezzel a hagyományokban kialakult lelkiségünkkel, nemkülönben Magyarországgal szemben, amelyet a maga államiságában és a maga függetlenségében fenntartani segítettünk, mnnk 1tunk s volt idő, amikor egyedül fenntartottunk. Érezzük ezt a felelősséget Európának azzal a részével szemben is, amelyben élünk és amelynek a mi fejedelmeink voltak sokszor nevelői és formálói. (Ügy van! Ügy van!) Ebben a történelmi szemléletben nézhetünk csupán olyan eseményt, — egy folyamatnak mérföldkőként jelző eseményét — mint az, amelynek ma ez a Ház is jogi formát kell hogy adjon. Csak ilyen szemlélettel nézhetjük, a történelmi történésnek, egy nemzet egész életének, egy világrész egész sorsának és a nemzet e':ben való felel sséarne'k a

7 érzÓ3évr>] s a tudatával és csak azt kívánhatjuk, adja az Isten, hogy ez az érzés legyen az, amely másokat is eltilt s amedvik történelmivé és t rlénelmien gondolkodókká tud majd tenni másokat is, úgy amint az ezeréves multunk minket tett és amelyből a legkínzóbb szenvedések, a legnagyobb megpróbáltatások árán sem tudunk kivetkezni. Ezekkel az érzésekkel terjesztettük az országgyűlés elé ezt a törvényjavaslatot, — amely talán nem is egyszerűen törvényjavaslat, hanem egy várvavárt nemzeti történésnek, nemzeti folyamatnak a pecsét'e — ugyanazzal az áhítattal, amellyel az országgyűlés mindkét háza fogadja és amellyel, azt hiszem, mindnyájan hozzányúlunk most ahhoz a felada'lnz, amely előttünk áll. Ahhoz a felailathez. ho^y a kincseket, amelyeket leltünk s amelyek lelkiek, most magunkban megeryökeresítve, segítsük megerősödni mindenféle vonatkozásban a visszatért országrész kot éa vele az egész országot. (Hosszantartó elénk éljenzés és taps a felsőház minden oldalán.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e »a román uralom alól felszabdult keleti és erdélyi országrésznek a Magyar Szent Koronához visszacsatolásáról és az országsai egyesítéséről« szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tároryalás alánjául elfegadni, igen vagy nemi (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, ho°"y a felsőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző vrat. hogy a szokásos módon először a törvényjavaslat címét, azután szakaszainak sorszámát felolvasni szíveskedjék. Tarányi Ferenc íegyző (felolvassa a tervénir'avaslat címét és az 1—72. §-rk sorszámát. A felsőház a címet és a szakaszokat hozzászólás nélkül elfogadja). Elnök: Ekként a törvényjavaslat részleteiben is le tárgyaltatván, kérdem a t. Felsőházat, elfogad ja-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott végszerkezetben, igen vagy nem? (Igen!) Méltóztassanak azok. akik a törvényjavaslatot végszerkezetben elfogadják, azt felállással jelezni. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, hogy a felsőház a tö];vényja vaslatot a képviselőház szövegezése szerinti szerkezetben változatlanul elfogadta, amiről a képviselőház értesíttetni fog.