Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.

Ülésnapok - 1939-24

Az országgyűlés felsőházának 2h ülése 1940. évi június hó 26-án, szerdán, 317 akkor egy métermázsa szemes termény helyett a jótékony, szamaritánus szomszéd három mé­termázsa csöves kukoricát követel és az illető uem meri feljelentéig mert fél, hogy akkor a jövőben szorult helyzetében nem tud majd hasonló üzletet csinálni. Nagyon fontos hivatás vár a közeljövőben különösei • a tisztviselői karra s fontos, hogy miuél nagyobb legyen a munkakedve és muu ka képessége, annál is inkább, mert a helyzet oiyaunak látszik, hogy — a kormány bölcs h> tézkedése és bölcs külpolitikája folytán adja Isten minél előbb, olyan területeken lesz szükség tisztviselői karra, amelyen eddig nem volt erre szükség; ezeken a területeken foko­zott erejű és muiJkaképesséffâ tisztviselői karra lesz szükségünk. Fontol tehát, hogy úgy le­gyenek végrehajtva mindezek a szociális in­tézkedések, bogy példaadók legyenek és vou­zólag 'hassanak azokra az állampolgárokra, akik egyelőre még, sajnos, megszállás alatt szenvednek. Kérem az igen t. kormai ,yt, szivenkedjék intézkedni S tekintetben. A legnagyobb biza­lommal és szerezette! viseltetem a kormán; mai intézkedései iránt, csak az aggaszt, hogy amikor ezeket a törvényeket alkotjuk, uem gondoskodni.k egyúttal arról is, hogy azok végrehajtói kellő szociális el látásban része­süljenek. Nagyon kérem, méltóztassanak öze­ket az intézkedéseket mielőbb megtenni, amíg nem késő, mert tulajdonképpen csak megelé­gedett tisztviselői kartól kívánhattuk deko­rózus életet és kellő munkát, amit természeti' sen kell is, hogy megköveteljünk tőlük. Ezzel zárom szavaimat s újból is kérem a kormány szíves intézkedését. (Élénk helyeslés a Hói minden oldalán.) Elnök: A honvédelmi miniszter úr ő nagy­méltósága kíván szólani. vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter: Nagyméltóságú Elnök Űr! Mélyen t. Felsőház! Méltóztassanak megengedni, hogy esak egy­pár szóval válaszoljak a felszólalásra. (Háti­juk! Halljuk!) Először is, ami a tisztviselői fi­zetések kérdését illeti, ez a kérdés nem reám tartozik, ezért leszek bátor átjuttat).i oda. ahová való, a kormányelnök úrhoz és a pénz­ügyminiszter úrhoz. Legyen szabad azonban a honvédelmi kormányzatot érdeklő kérdés­részre egypár szóval válaszolnom. Az aratás betakarítása természetesen a legfontosabb hov.védelmi érdek is, ennélfogva a honvédelmi kormányzat .szándékozik mindent megtenni és meg is tett már mindent, amit ebben g tekin­tetben tehetett. Legyen szabad ezeket a/ in­tézkedéseket néhány szóval bejelentenem. Először is gondoskodni kívántunk arról, hogy a lehetőségnek megfelelően azok az em­berek, akik a fold tulajdonosai, hazamehesse­nek földjüket gondozni és learatni. Ennél­fogva az a rendelkezés ment ki, hogy az összes alakulatok július 4-től kezdődőleg augusztus elejéig aratási szabadságot kötelesek engedé­lyezni. (Elénk helye&tés a Húz minden olda­tán.) elsősorban mezőgazdasági embereknek, másodsorban azoknak, akik egyéb okokból rá vaunak utalva. A mezőgazdasággal foglalkozó embereknél azt a sorrendet állapítottuk meg. hogy először szabadságolandók azok, akik mint mezőgazdasági aratómunkások, szerződéses munkások, az ö saját és családjuk kenyerét szerzik meg az aratással, <Altalános helyeslés.) másodsorban a kisemeberek, a kisbirtokok tu­lajdonosai szabadságolandók és harmadsorban a többi mezőgazdasággal foglalkozók. Igyek­szem tehát ebben a tekintetben a szociális ér­deket a lehetőséghez képest figyelembe venni. Az intézkedés úgy szól, hogy kétheti szabad­ság engedélyezhető. A szabadság természete­sen vidékek szerint, lakóhelyek szerint fog alakulni, a szerint, ahogyan az aratás szükség­lete (»tt helyben éppen kívánni fogja és az'em­berek két turnusban mehetnek el. áO—50% van engedélyezve, sőt ha valahol szükségesnek mutatkozik, ezt a százalékot túl is szabad lépni. Igyekezni fogunk tehát, amennyiben a külpolitikai helyzet a jelen legi liez képest uem fog megváltozni, mindent megtenni, hogy eb­ben a tekintetben fennakadás ne legyen. (Elénk helyeslés és éljenzés a Ház minden ol­dalán.) Azonkívül megtettük azt is, hogy már is szabadságoltuk és még szabadságolni fogjuk mindazokat a lovakat, amelyeket behívtunk olyan vonatalakulatokhoz, amelyeknek mo­mentán munkábalépése nem történik meg. E/e kel a lovakat tehát a behordásra stb.. szintén szabadságoljuk. Gondoskodtunk végül arról is, hogy azo­kon a helyeken, ahol az embereket a közelből elvontuk, — ez elsősorban a második hadtest területére vonatkozik, amely, mint az urak méltóztatnak tudni, gyakorlatok céljából az ország keleti részére vonatott át — azok az emberek, akik onnan esetleg nem tudnának hazamenni, bár ott is engedélyeznek aratási szabadságokat, pótolva legyenek olyan munka­ereikkel, akiket esetenként és szükségszerűen odahelyezünk. Itt elsősorban a lengyelek igénybevét »déré gondoltunk. (Hcl.'l<\slés.) Tu­lajdonképpen elég sokáig a mi kenyerünket ették, most alkalmuk lesz ezért egy bizonyos ellenszolgáltatási teljesíteni. (Helyeslés.) Meg­szerveztünk körülbelül 8000 ilyen lengyel mun­kást. A közigazgatás igénylése szerint diszpo­nál tatnak majd oda, a bol eppBti szükség lesz iájuk. Azonkívül van még egy csoport külföldről idemenckülf katonaszökevény is. ezek száma körülbelül tiáO. Ezek mind mezőgazdasági fog­lalkozású, rendes jó magyar emberek. Ezeket is aratásra kívánjuk kiadni. Reméljük, hogy az aratás végrehajtását ezzel a lehetőség sze­rint biztosítottuk. Méltóztassanak válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés és taps.) Elnök: Napirend szerint következik a m. kir. miniszterelnök előterjesztése a honvéde­lemről szóló 1989:11. te. 141. §-ának (8) bekez­dése értelmében a kivételes hatalomnak •< hó­nnppal való meghosszabbítása tárgyában. A miniszterelnöki előterjesztés felett a fel­sőház vita nélkül fog dönteni. Felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e a kivételes hatalomnak 1941. évi január 2-ig való meghosszabbításához hozzájárulni és a képviselőháznak e tárgyban hozott határozatai országos határozat erejére emelni, igen vagy nem? flgenf) Többség. Kimondom -\ határoza­tot, hogy a felsőház a hozzájárulási megadja és a képviselőház határozatát országos határo­zat erejére emeli, amiről a képviselőház érte­síttetni fog. Napirend szerint következik a pénzügyi és közjogi bizottságok együttes jelentése alapján A gazdasági és hitedélet rendjének, továbbá az államháztartás egvensúlyának biztosításáról alkotott 1931. évi XXVI. te.-ben a miniszté­riumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatal­mazás további meghosszabbításáról szóié tör vényjavaslat tárgyalása. 56*

Next

/
Thumbnails
Contents