Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.

Ülésnapok - 1939-15

his Az országgyűlés felsőházának 15. ülése i989. évi decembe) hó tb+én, csütörtökön. múlva súlyos nehézségekéi fog a kisemberek szempontjából jelenteni, illetőleg meglehetősen nagy anyagi megterhelést fog maga után vonni. Nagyon örülnék, ha sikerülne ezt a kérdést olyképpen megoldani, ahogyan ő fensége javasolta és a pénzügyminiszter úr figyel mét fogom felhívni arra, hogy a beterjesztendő adóreformoknál ezekre a kérdésekre is legyen tekintettel. Mi ebben a törvényjavaslatban csakis a telepítési törvényben levő adókedvezményeket tudtuk biztosítani, továbbmenni sajnos nem tudtunk. A harmadik kérdés, amire ő fensége figyelmeméi felhívta és válaszomat kérte, az volt. hogy a szövetkezeti értékesítés szempontjából micsoda célkitűzések fogják a kormányt ('tekintetben vezetni. Méltóztatnak tudni, hogy eddig is voltak szövetkezeti bérletek Magyarországon. Sajnos, nem voltam jelen ma, Sehandl Károly ő exeelleneiája beszédénél, de meg vagyok róla győződve, hogy ő, aki a szövetkezeti gazdálkodásnak Magyare rszágon apostola, ezt a kérdést felvetette. Eri magam is ismerek pár szövetkezeti gazdálkodást. Rá kívánok mutatni a mélykúti bérlőszövetkezetre, de a nyíregyházai városi bérlő szövetkezetre is, amelyek prímán prosperálnak, de természeti sen — és ezt hangsúlyozni kívánom, mindenkor az egyéni gazdálkodást kell megvalósítani, nem pedig kolcliosz-szerű gozdálkodást. A magyar ember minden vonatkozásban individualista, gazdálkodásában is individualistának kell lennie, tehát a szövetkezeti gazdálkodáson belül is egyéni gazdálkodási kell folytatnia felsőbb vezetés mellett. A törvényjavaslat lehetőséget biztosít, sől egy szakaszában imperative meg is mondja, hogy a földmívelésügyi miniszter kötelezheti j« kisbérieket a szövetkezeti gazdálkodás bevezetésére. Azt hiszem, hogy a törvény végrehajtásával kapcsolatban nemcsak termelő szövetkezeteket kell nekünk alakítanunk, hanem értékesítési és bevásárlási szövetkezeteket is. mert esak ezeken keresztül tudjuk lehetővé lenni, hogy a kisember olcsóbban vásároljon és drágábban adjon el. A kisember gazdáikod i sáliak éppen az a hibája a nagybirtokkal szem ben természetesen más hibák is vannak, de ezekre nem kívánok most ilt rámutatni hogy a legnagyobb differenciák vannak az értékesítésnél és a beszerzésnél, A nagybirtok nagy arányokban tud vásárolni és eladni, ;i kisember erre képtelen, ezt a problémát tehát csakis szövetkezetek beiktatásával tudjuk megoldani. Albrecht királyi herceg ő fensége rámutatott még a Jessze-majori és a magyarból y i teleintés kérdésére. Méltóztassék megengedni, hogy ezzel a kérdéssel is foglalkozzam pár pillanatig. A Jessze-majori építkezésekkel kapcsolatosan említett kifogásokat magam is ismerem, de rá kell mutatnom arra, hogy ezek az épületek még nincsenek átvéve a vállalkozótól, a vállalkozó katonai szolgálatra vonult be, nem tudta a munkát teljes .mértékben befejezni, a megfelelő kaució még rendelkezésre áll és a vállalkozót ennek következtében természetesen kényszeríteni fogjuk az épületek teljes mértékben való rendbehozására és kitatarozására. A magyarbolyi csoportos telepítésekkel kapcsolatosan pedig rá kívánok mutatni arra. hogy ezek pénzügyi megoldása csak tavaly volt lehetséges és tavaly a megvétel után olyan későn kerüli orvc sor. hogy csak az idei évben, most ossz"! volt lehetséges az, I hogy Szabolcs megyéből, Vajáról ide telei pesek jöjjenek. De meg kell említenem azt, ; és ezt hálásan köszönöm Albrecht királyi herceg ő fenségének is, aki elismerte, hogy a : Jessze-majorba telepített magyar gazdák igen j jól és helyesen gazdálkodnak, hogy az odatele! pített emberek egy éve vannak ott és azóta már magánkézből is 160 katasztrális hold föl; det sikerült nekik vásárolniuk. (Éljenzés.) Re! mélem, hogy ez a szorgalmas nép, amely most j Magyarbolyba került, teljes mértékben meg , fogja valósítani azokat a célkitűzéseket, amelyeknek érdekében mi őket oda letelepítettük ; és ott gazdagodni és fejlődni fog tudni. Mél\ tóztassék meggyőződve lenni, hogy mind a • magam részéről, mind a telepítési osztály és annak vezetője részéről teljes jószívűséggel, a magyar föld és a magyar faj teljes szeretetéi tői áthatva kívánjuk ezeket a kérdéseket az I egyetemes magyarság érdekeinek szem előtt ; tartásával megoldani. Hálás köszönetet mondok Láng-Miticzky ő nagyméltóságának szép felszólalásaért, amely csak megerősítette bennem azt a hitet, hogy helyes úton járok és jogilag is megvilágította ! ezt a törvényjavaslatot, amelynek valóraváltását én a magyarság érdekében valónak tartom. Pap József ő méltósága is jogi szempontból fejtegette a javaslatot és helyeselte a célkitűzéseit. Megnyugtatásául meg kívánom mondani ő méltóságának, hogy a végrehajtás soI rán teljes mértékben honorálni fogom azt a i kívánságát, hogy a 42.000-es rendeletet ennél i a törvénynél is megtartsuk. | Hagyó Kovács Gyula ő méltósága felszói lalását hálásan köszönöm. Ez a felszólalás új ideákat adott nekem arravonalkozólag, hogy a végrehajtás során és a kisemberek istápolása érdekében micsoda megoldandó feladatok ' vannak. • Igen érdekes volt és teljesen áj adatokat tárt elém Fischer Béla ő méltósága tegnapi felszólalása. Azt hiszem azáltal, hogy mi Baranya egykés vidékére olyan családokat telepítettünk, ahol 8—10 gyermek van. talán ez a jó példa (Derültség.) arra fogja bírni az ottani lakosságul. \\u<y\ a magyarság érdekében a/ egykével felhagyjon. Groffits Gábor ő méltósága felszólalására uagyrészben válaszoltam, úgyszintén válaszoltam Esterházy János gróf úrnak is. Koós Zoltán ő méltósága adatait, tudományos fejtegetéseit az idő rövidsége miatt, sajIÍOS. nem áll módomban itt teljes mértekben követni, meg kívánom mégis említeni azt. hogy a törvény végrehajtása során gondos1 kodni kívánok arról* — s ez Hagyó Kovács ö méltósága felszólalására is vonatkozik — ' hogy ne az egyik embertől elvett kényeiéi i adjuk egy másik embernek, hanem egyrészt ; az iparosodás fejlesztésével, másrészt a mezőgazdaság intenzivitásának fokozásával kell kij elégítő megoldásra törekednünk. E kérdéssel kapcsolatban rá kívánok mutatni arra is, hogy az 1920-as földbirtokreform folyamán, amikor , több, mint egymillió kat. holdat osztottunk ki, í a mezőgazdasági cselédség létszáma esak 10.000-reI csökkent. Remélem, hogy a nagybirtok és középbirtok rugalmassága most is az intenzivitás fokozása télé fogja terelni ezeket \ h birtokokat és ezáltal lehetővé fogja tenni, hogy több embernek adhassanak megmaradó ! területeiken kenyeret. Czettler Jenő ő exeelleneiája fejtegetéséhen a földbirtokpolitikát illetően teljes mértékben osztozom. Magam is azt vallom, hogy nem földbirtokreformra van szükség, hanem folya-