Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.

Ülésnapok - 1939-15

Az országgyiíléé felsőházának /•>. ülése le. A vármegye területének színmagyar részét, a déli rész községeit kivéve, onnan fel, Qiég Munkácstól délre is egy kicsit, — ott még hozzá a legtermékenyebb szántóföldek — fel egészen a galíciai határig, mind az ő birtokában volt. Távol áll tőlem, mintha én bárniikép bántani akarnám, vagy sérteni kívánnám a most is élő Schönborn családot, de azt ki kell jelentenem, ma is úgy gondolkozik minden őslakos a mi területünkön, hogy nagy igazságtalanság volt a közszeretetben állott ll. Rákóczi Ferenc távozása után, még hozzá büntetésből elvenni a Rákócziak hatalmas birtokait, — voltaik másutt^ is birtokai — és odaadni egy idegen családnak, amely nálunk soha nem volt. a mi területünkön, a mi lakosságunk érdekében soha semmit sem tett, azt soha semmiben sem segítette. A Schönbornok alatt kezdődött az, hogy egyszerűen nem vették figyelembe azokat a szerzett jogokat, — gazdasági szerzett jogokat — amelyekkel a magyarorosz lakosság, tehát nemcsak a magyar, hanem a magyarorosz lakosság^ egyrésze már régóta, sőt századok ota élt, értve ez alatt a beregmegyei úgynevezett libertinusokat. Kik voltak ezek? A liber tinusok jobbágygazdákból lettek szabadok. vagy ahogyan másképpen hívják őket, szabadosok. Ezek semmiféle adót nem fizettek, csak katonáskodtak, ha kellett. Hiszen Munkács vára a Rákócziak kezébe csak az 1509-as évek végén került előbb Hunyadi Mátyás király apjáé, azután Hunyadi Mátyás fiáé volt egv darabig és így tovább. Ennélfogva teljesen érthető, hogy annak n népnek és utódjainak, amely nép a Rákócziak alatt élt és amely nép elődjeitől kapta ezeket a jogokat, mindig bennmaradt a lelkében az, hogy kellene valahogyan segíteni, állítsák vissza azt az állapotot, ahogyan volt régen. Azt mondja ez a nép: ha én magam vagy az ősöm mái* libertinue volt. hogyan jövök ahhoz, hogy a Sehönborn-urada lom reám különféle adókat vágjon. Ez volt a helyzet a jobbágy felszabadításáig. Ezeknek a történeti eseményeknek a gazdavilág szempontjából való rövid áttekintése után jutottunk el ahhoz, hogy a hegyvidéki kirendeltség működése alatt a földmívclésügy szempontjából mivel történt a segítés? Bérletekkel. A m. kir. földmívelésügyi minisztérium vette bérbe meghatározott összegekért ezeket a földeket és pedig Bereg megye területén 28.000 katasztrális holdat. Ezek részben hegyvidéki földek voltak, kaszálók, de szántó is, részben havasok, részben síksági földek, legelők és olcsóbb bérletek formájában azután az illető ruszin gazdák kezébe kerültek, mégpedig hosszú bérletek, 18—20—25 éves bérletek alakjában, így volt egészen a csehek bejöveteléig és most így fog folytatódni, mert hála a mostani földmívelésügyi kormány intézkedáseinek, ez a hegyvidéki ruszin felsegítési akció most újból folyamatba lépett. A tárgyalás alatt levő törvényjavaslatban olvasunk a bérletekről intézkedéseket, amelyeknek alapján tulajdont szerezhet a kisgazda, sőt a törpegazda is. Hallottunk olyan felszólalókat, akik a bérleti rendszert nem helyeslik. Az én meggyőződésem szerint olyan vidéken, mint Máramaros, Bereg, Un g vagy Zemplén felső része, nem is lehet elképzelni, hogy a bérleti rendszer mellőzésével egyáltalában földhöz lehetne juttatni azt a népet, amely még nem jutott földhöz. FELSŐHÁZI NAPLÓ I. 1939. évi december hó t4-éri, csütörtökön. 161 Mi történt a csehek alatti A csehek na! gyón büszkélkedtek azzal, hogy Európában alig van olyan állam, ahol az úgynevezett föld: reformot — már tudniillik az ő cseh földreformjukhoz hasonlót — olyan nagy mértékben és olyan kielégítően végrehajtották volna, mint ők. Csak ezt a négy megyét veszem, amelyeknek az életéről beszélek itt. Hogyan vitték itt keresztül az úgynevezett cseh földreformot

1

? A legtermékenyebb síksági földekből, akár Beregszász vidékén, akár Munkácstól délre, sőt Munkács mellett és Ungvártól délre is, sem magyar ember, sem magyarorosz ember nem kapott egy holdat sem, — pedig sokezer holdat tesznek ki — elsősorban lefoglalták ; az úgynevezett cseh légionisták, akik azzal ! büszkélkedtek, hogy ők a megalapítói a cseh államnak, szóval volt cseh katonák. Rengeteg beruházási pénzt kaptak hozzá, milliókat milliók után, hiszen most is láthatjuk, hogy miféle I házakat építettek ott, hogyan rendezték be tanyáikat, miféle gazdasági gépeket vettek stb. En csak azt mondom, hogy most mindennek, j ami a csehek alatt történt, ha magyarellent'-; I volt, ha magyaroroszellenes volt, meg kell szíin1 nie, amikor a földreformot — amit a csehek is i végrehajtottak a mi területünkön — végre fogja hajtani a most tárgyalás alatt álló törvény I javaslat törvénnyé válása után a magyar végrehajtó hatalom, a magyar kormány, első sorban a földmívelésügyi miniszterin ni. Milyen földek hagyhatók meg azoknak a kezén, akik a cseh földreform kapcsán jutottak földhöz, akár magyar részről, akár magyar orosz részről/ Azok a színmagyarok, akik föld liöz jutottak, fél százalékát sem teszik ki a földet igénylő magyarságnak, csak egypár ember volt. aki valamit kapott, odadobtak neki valamit, inert színmagyar volt, hogy ne lárma/. /.un, vagy pedig rákenyszeritették, hogy egy cseh konmamypárt ottani szervezetébe iratkozzék be. Hasonló volt a helyzet azzal a magyar orOSZSággaJ i^. amely velem együtt ;i magyar ellenzéki pártokkal együttműködve, - már tudniillik a magyar állani javára — ellenzéki politikát folytatott. Meg vagyok győződve arról, hogy ennek a törvénynek végrehajtása során a magyar kormány nagy figyelemmel lesz erre. Különben is a miniszterelnök úr egypár héttel ezelőtt, azt i hiszem, a képviselőház bizottsági tárgyalásán. I azt a kijelentést tette, hogy a cseh éra alatt végrehajtott földreformnak minden olyan része. ) amely nyilván magyarellenes, — nemcsak maI gyár államellenes, hanem magyar népellenes j is — revízió alá kerül és arra érdemes emberek i fogják megkapni azt a földet, akár kisbirtokosok, akár törpebirtokosok. Ezt így is várjuk mi, annak a vidéknek a lakói, várjuk, hogy ennek • a javaslatnak törvénnyé válása után azonnal meg is fog kezdődni ez az akció. Bereg megye ben bizonyos tekintetben már meg is kezdődött a cseh légionisták párezerholdas földjén. Természetesen ezek a légionisták eltávoztak, úgyhogy itt most csak arról van szó, hogy milyen kártérítés jár nekik. Ha igazolják, hogy fizettek a földért, ha törvény alapján valami kártérítés l jár nekik, hát járjon érte valami. Viszont azoknak a helybeli lakóknak a kezén, akár magyarorosz származásnak, akár színmagyar származásúak, akik a cseh földreform útján jutottak ; földekhez, néhány holdhoz, az én nézetein szerint csak akkor hagyható meg a föld, ha a cseh | éra alatt is mindig velünk voltak, kitartottak : mellettünk és sohasem követtek magyar államellenes politikát. Sajnos, közöttük is voltak 3