Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.

Ülésnapok - 1939-15

Az országgyűlés felsőházának 15. ülése ß De továbbmegyek. Sajnálatosan megálla­pítható népbetegségek kezdték ki, marják és rágják a^ magyarságot, így a tuberkulózis, a venerea es más betegségek egész sora, sőt ide­sorozhatjuk talán a rosszul tápláltsággal járó nem egészen kifejezett beteges, kóros állapotot is, amely valami olyan gyengeségi jelenség és amelyben szenvedőket feltáplálással, erősobb támogatással még meg lelhetne menteni. Sokan vannak ilyenek az országiban, gondolnunk kel­lene tehát arra, hogy mi lesz ezeknek a sorsuk. Mélyen t. Felsőház! örömmel kell meg­állapítanunk a magyar kiráyi kormánynak azt a tendenciáját — ne menjünk nagyon tn ssze vissza, csak pár év óta ez a helyzet — amelynek eredményeképpen a közegészségügy megjavítására nagy lépéseket tettünk előre. A belügyi kormányzat intenciói érvény sültek, Joliin Béla államtitkár úrral az élén működött az állami apparátus, aki — hogy úgy mond­jam, — valaihogyan úttörője volt a problémák megoldásának. Aző n. véhez fűződnek a meg­oldott problémák és a részben még meg nem oldott, de megoldandó problémák is, amelyek hivatva vannak arra. hogy a magyar népet közegészségügyi vonatkozásiban is valahogyan úgy felemeljék, hogy a magyar nemzet jöven­dőbeli sorsa, harcképessége és honvédelme biz­tosíttassék. Itt hivatkozoimi elsősorban a Zöldkereszt L 1 s akcióra, hivatkozom a tisztiorvosi intézmény államosítására, hivatkozom mindazokra az in­tézkedésekre, amelyek megtörténtek,'hivatkozom a Lex Veneris-re, amely majd most kerül a parlament elé, a tuberkulózis elleni küzdelemre és imindazokra az ezzel kapcsolatban elkövetke­zendő intézkedésekre, amelyek hivatva vannak arra. hogy a magyar nép, a magyar paraszt sorsát megjavítsák, mert hiszen elsősorban a maiorvar parasztról van szó, de szó van a közép­osztályról is, mert ott is nagy^ hiányosságok vannak és ott is nagy támogatásra van szük­ség. Mondom, hivatkozom mindazokra az in­tézkedésekre, amely ezt a réteget olyan köz­egészségügyi viszonyok közé vannak hivatva juttatni, hogy ezzel a rragyar faj fenmaradását legalább további ezer esztendőre biztosíWk.En hiszem és bízom henne, hogy a magyar királyi kormány a földbirtokreformnafc ezt. a részét, amelv szoros és szervi kapcsol aban áll a föld­birtokreformmal, nem tekinti mellékesnek. Ami­kor a házhelyek kijelöléséről lesz maid szó, ké­rem, hallgassák meg az orvost, mint tanács­adót, mert sajnálattal kell megállapítanunk a még nem is olyan régimultból, hogy telepítések, házépítések és különféle ecryéfc építkezések tör­ténnek az orvosok meghallgatása nélkül. Ha jogi kérdésről van szó, nem szólok bele, mert nem értek hozzá, de amikor házakat kell építe­nünk, méltóztassanak megkérdezni ^az orvost és a geológust is. mert elsősorban ők vannak hivatva megállapítani azt, hogy az a hely, ahova épít nek. alkalmas-e arra, hogy ott építkezés folvjék. Hiszen ha körülnézünk es megnéizzük Magyarország lehetetlen építkezési rendszerét, az új telepítéseket, mit látunk? Ha például Szeged környékét nézzük, ott azt lát­juk, íhogy egész sereg vízben lakó van. Én magam voltam abban a helyzetben, hogv megvettem egy házat, — hála Istennek, túladtam raita — amelynek a szuterrénjében utóbb csónakázni lehetett. Nem tudtam. Jött egy magas vízállás, tűzoltók jöttek ki, szi­vattyúzták a vizet három napig és akkor sem tűnt el, mert folyton áramlott az újabb víz. Ez Magyarországon a higiénia szempontjából a helyzet, amelyet, sainos, még mindig nem FELSŐHÁZI NAPLÓ L 1939. évi december hó lU-én, csütörtökön. 153 tudtunk megoldani. Tulajdonképpen építési szabályrendelet a városokon kívül nincsen. A miniszter úr figyelmét felhívom erre a kér­désre. Méltóztassék odahatni, hogy a varosokon kívül is legyen építési szabályrendelet, mert ma a tanyai gazda és a parasztember — habár már felvilágosodottabb és küzdünk mellette — minden küzdelem ellenére úgy építkezik, hogy vályogpadlót készíttet, amely a bejárattal egy­színvonalban fekszik, lépcső nélkül, a falakon kis ablakkal, mindez pedig a tuberkulózisnak valósággal melegágyát jelenti. Mélyen t. Felsőház! Ezekben óhajtottam nagyjában elmondani azt, amit szívem szerint elmondandónak éreztem. A parlament mindkét háza, de különösen a felsőház, amelyben a nagy- és középbirtok reprezentánsai ezt a tör­vényt megalkotják, a magyar faj és véreink megerősítésére a magyar földhöz való juttatás útján nemzeti kötelességet teljesít; az áldozat­készség és a kötelességteljesítés példáját mu­tatják akkor, amidőn a mai komoly időkben a magukéból leadnak. A nemzettől kapott főid­nek egy részét juttatják vissza a nemzel egyik értékes osztályának, amelynek a haza és a ma­gyar faj fenntartásában nagy része volt a múltban, van a jelenben és lesz a jövőben is; kétségtelenül nagy érdemei vannak, amelyeket elsősorban a magyar nemzet és a magyar faj ma ősi reprezentánsainak, akik itt ülnek, hono­rálniuk kell. A magyar paraszt türelemmel, fegyelmezetten, nyugodtan várja ezt a tör­vényt és a sorsdöntő intézkedéseket. A kor­mány jó szolgálatot tett, amidőn a mai gond­terhes időben idehozta ezt a nehéz és komoly kérdést, amelynek megoldása évszázadok mu­lasztását van hivatva enyhíteni, és ezzel faj­védelmi és honvédelmi tekintetben maradan­dót alkotott. Megnyugtató érzés, hogy amidőn ma körülöttünk az egész világ ég, akkor ez a nemzet ősi erőktől duzzadva nyugodtan és hig­gadtan alkot olyan törvényeket, amelyek az ezeréves Magyarország újabb kardinális és exisztenciális érdekeit vannak hivatva szol­gálni. Az a hit. amely a szentistváni gondolat­ból fakad és bizalmunk az ősi erényekben ad­jon nekünk erőt ahhoz, hogy Isten segítségével boldogabb és jobb jövőben legyen részünk. A törvényjavaslatot, amely a nemzet érde­keit szolgálja, mind általánoságban, minid rész­leteiben elfouradom. (Éljenzés és laps. A szóno­kot sokon üdvözlik.) Elnök: Az idő előrehaladván, a vitát meg­szakítom. Miután még sokail vannak a törvényjavas­lat tárgyalásához feliratkozva, tanácskozásun­kat délután 4 órakor folytatjuk. (Szünet után.) (Az elnöki széket báró Radvánszky Albert fog­lalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik S.Bálint György őmél­tósága. S. Bálint György: Nagyméltóságú Elnök úr! Mélyen tisztelt Felsőház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat magában foglalja a kishaszon­bérlet- és házhelyszerzésre s más földbirtok­politikai rendelkezésekre vonatkozó elgondolá­sokat. Ennek a javaslatnak vitája már harma­dik napja folyik és éppen ezért nem óhajtok ismétlésekbe bocsátkozni. Kötelességemnek ér­zem azonban, hogy a kisbirtokos társadalom 30

Next

/
Thumbnails
Contents