Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.
Ülésnapok - 1939-15
Az országgyűlés felsőházának 15. ülése ß De továbbmegyek. Sajnálatosan megállapítható népbetegségek kezdték ki, marják és rágják a^ magyarságot, így a tuberkulózis, a venerea es más betegségek egész sora, sőt idesorozhatjuk talán a rosszul tápláltsággal járó nem egészen kifejezett beteges, kóros állapotot is, amely valami olyan gyengeségi jelenség és amelyben szenvedőket feltáplálással, erősobb támogatással még meg lelhetne menteni. Sokan vannak ilyenek az országiban, gondolnunk kellene tehát arra, hogy mi lesz ezeknek a sorsuk. Mélyen t. Felsőház! örömmel kell megállapítanunk a magyar kiráyi kormánynak azt a tendenciáját — ne menjünk nagyon tn ssze vissza, csak pár év óta ez a helyzet — amelynek eredményeképpen a közegészségügy megjavítására nagy lépéseket tettünk előre. A belügyi kormányzat intenciói érvény sültek, Joliin Béla államtitkár úrral az élén működött az állami apparátus, aki — hogy úgy mondjam, — valaihogyan úttörője volt a problémák megoldásának. Aző n. véhez fűződnek a megoldott problémák és a részben még meg nem oldott, de megoldandó problémák is, amelyek hivatva vannak arra. hogy a magyar népet közegészségügyi vonatkozásiban is valahogyan úgy felemeljék, hogy a magyar nemzet jövendőbeli sorsa, harcképessége és honvédelme biztosíttassék. Itt hivatkozoimi elsősorban a Zöldkereszt L 1 s akcióra, hivatkozom a tisztiorvosi intézmény államosítására, hivatkozom mindazokra az intézkedésekre, amelyek megtörténtek,'hivatkozom a Lex Veneris-re, amely majd most kerül a parlament elé, a tuberkulózis elleni küzdelemre és imindazokra az ezzel kapcsolatban elkövetkezendő intézkedésekre, amelyek hivatva vannak arra. hogy a magyar nép, a magyar paraszt sorsát megjavítsák, mert hiszen elsősorban a maiorvar parasztról van szó, de szó van a középosztályról is, mert ott is nagy^ hiányosságok vannak és ott is nagy támogatásra van szükség. Mondom, hivatkozom mindazokra az intézkedésekre, amely ezt a réteget olyan közegészségügyi viszonyok közé vannak hivatva juttatni, hogy ezzel a rragyar faj fenmaradását legalább további ezer esztendőre biztosíWk.En hiszem és bízom henne, hogy a magyar királyi kormány a földbirtokreformnafc ezt. a részét, amelv szoros és szervi kapcsol aban áll a földbirtokreformmal, nem tekinti mellékesnek. Amikor a házhelyek kijelöléséről lesz maid szó, kérem, hallgassák meg az orvost, mint tanácsadót, mert sajnálattal kell megállapítanunk a még nem is olyan régimultból, hogy telepítések, házépítések és különféle ecryéfc építkezések történnek az orvosok meghallgatása nélkül. Ha jogi kérdésről van szó, nem szólok bele, mert nem értek hozzá, de amikor házakat kell építenünk, méltóztassanak megkérdezni ^az orvost és a geológust is. mert elsősorban ők vannak hivatva megállapítani azt, hogy az a hely, ahova épít nek. alkalmas-e arra, hogy ott építkezés folvjék. Hiszen ha körülnézünk es megnéizzük Magyarország lehetetlen építkezési rendszerét, az új telepítéseket, mit látunk? Ha például Szeged környékét nézzük, ott azt látjuk, íhogy egész sereg vízben lakó van. Én magam voltam abban a helyzetben, hogv megvettem egy házat, — hála Istennek, túladtam raita — amelynek a szuterrénjében utóbb csónakázni lehetett. Nem tudtam. Jött egy magas vízállás, tűzoltók jöttek ki, szivattyúzták a vizet három napig és akkor sem tűnt el, mert folyton áramlott az újabb víz. Ez Magyarországon a higiénia szempontjából a helyzet, amelyet, sainos, még mindig nem FELSŐHÁZI NAPLÓ L 1939. évi december hó lU-én, csütörtökön. 153 tudtunk megoldani. Tulajdonképpen építési szabályrendelet a városokon kívül nincsen. A miniszter úr figyelmét felhívom erre a kérdésre. Méltóztassék odahatni, hogy a varosokon kívül is legyen építési szabályrendelet, mert ma a tanyai gazda és a parasztember — habár már felvilágosodottabb és küzdünk mellette — minden küzdelem ellenére úgy építkezik, hogy vályogpadlót készíttet, amely a bejárattal egyszínvonalban fekszik, lépcső nélkül, a falakon kis ablakkal, mindez pedig a tuberkulózisnak valósággal melegágyát jelenti. Mélyen t. Felsőház! Ezekben óhajtottam nagyjában elmondani azt, amit szívem szerint elmondandónak éreztem. A parlament mindkét háza, de különösen a felsőház, amelyben a nagy- és középbirtok reprezentánsai ezt a törvényt megalkotják, a magyar faj és véreink megerősítésére a magyar földhöz való juttatás útján nemzeti kötelességet teljesít; az áldozatkészség és a kötelességteljesítés példáját mutatják akkor, amidőn a mai komoly időkben a magukéból leadnak. A nemzettől kapott főidnek egy részét juttatják vissza a nemzel egyik értékes osztályának, amelynek a haza és a magyar faj fenntartásában nagy része volt a múltban, van a jelenben és lesz a jövőben is; kétségtelenül nagy érdemei vannak, amelyeket elsősorban a magyar nemzet és a magyar faj ma ősi reprezentánsainak, akik itt ülnek, honorálniuk kell. A magyar paraszt türelemmel, fegyelmezetten, nyugodtan várja ezt a törvényt és a sorsdöntő intézkedéseket. A kormány jó szolgálatot tett, amidőn a mai gondterhes időben idehozta ezt a nehéz és komoly kérdést, amelynek megoldása évszázadok mulasztását van hivatva enyhíteni, és ezzel fajvédelmi és honvédelmi tekintetben maradandót alkotott. Megnyugtató érzés, hogy amidőn ma körülöttünk az egész világ ég, akkor ez a nemzet ősi erőktől duzzadva nyugodtan és higgadtan alkot olyan törvényeket, amelyek az ezeréves Magyarország újabb kardinális és exisztenciális érdekeit vannak hivatva szolgálni. Az a hit. amely a szentistváni gondolatból fakad és bizalmunk az ősi erényekben adjon nekünk erőt ahhoz, hogy Isten segítségével boldogabb és jobb jövőben legyen részünk. A törvényjavaslatot, amely a nemzet érdekeit szolgálja, mind általánoságban, minid részleteiben elfouradom. (Éljenzés és laps. A szónokot sokon üdvözlik.) Elnök: Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. Miután még sokail vannak a törvényjavaslat tárgyalásához feliratkozva, tanácskozásunkat délután 4 órakor folytatjuk. (Szünet után.) (Az elnöki széket báró Radvánszky Albert foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik S.Bálint György őméltósága. S. Bálint György: Nagyméltóságú Elnök úr! Mélyen tisztelt Felsőház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat magában foglalja a kishaszonbérlet- és házhelyszerzésre s más földbirtokpolitikai rendelkezésekre vonatkozó elgondolásokat. Ennek a javaslatnak vitája már harmadik napja folyik és éppen ezért nem óhajtok ismétlésekbe bocsátkozni. Kötelességemnek érzem azonban, hogy a kisbirtokos társadalom 30