Felsőházi napló, 1935. IV. kötet • 1938. november 12. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-83

Az országgyűlés felsőházának 83. ülése 1939. évi február hó 23-án, csütörtökön. 115 jeszteni és nem én. Szükségesnek tartjuk ugyanis, hogy az ország különböző vidékeinek különleges viszonyait tanulmányozzuk abból a célból, hogy a reformot helyesebben hajtsuk végre. Lehetetlenségnek tartom azonban a reformot erre az időre elodázni. Itt nem lehet szándékokkal dolgozni. Profeszortársaim a megmondhatói annak, hogy ha mi egy feladatnak nekilátunk, többé-kevésbé tudjuk, hogy a feladat nagysága milyen időt igényel. Minthogy ez többé-kevésbé a szakmámba vág, az én becslésem, meggyőződésem az, hogy két esztendő túlrövid, legalább három év kell arra, hogy ezt a tanulmányt végrehajtsuk. A javaslat azonban, amely előttünk fekszik, nem egy évre, hanem többre szól, ez alatt az idö alatt egy ilyen tanulmány segítségével világosabban tudunk látni, mint ma. Meg fogjuk csinálni ezt a tanulmányt, akár kapunk erre utasítást és felhatalmazást az országgyűléstől, akár nem, mert hiszen ez nem is az országgyűléstől függ. Ez lényegében adminisztratív munka. Azt hiszem, eá a tanulmány hozzá fog járulni a kép megvilágosításához. Nem jelent ez semmiféle vonatkozásban további bizonytalanságot. Pont az ellenkezőjét hiszem ennek. Nem akarok itt hosszú fejtegetésekbe bocsátkozni, akár a földmívelésügyi miniszter úr, akár én szívesen rendelkezésére állunk bárkinek, hogy ezt a kérdést esetleg részleteiben is és ha úgy tetszik, akár professzorosan is megmagyarázzam. A földművelés tekintetében ehhez a törvényhez sorakozik majd egy hosszabb munkaprogramul, amelynek egyes részletei, egyes törvényjavaslatok, már vagy készek, vagy a jövőben kívánjuk őket előterjeszteni. Egy-egy rövid jellemzéssel az országgyűlés másik Házának már bejelentettem ezeket a javaslatokat. Talán meg méltóztatik bocsátani, hogy nem fogom őket összes részleteikkel most itt feltárni. Az a szándék, hogy ezeket élőterjesszük, nem vitás, a cél tulajdonképpen csak az, hogy az országgyűlés két Házának tagjai, nem a Házak, mint olyanok, de tagjai tudják, bogy a kormány milyen kérdésekkel foglalkozik, milyen kérdéseket kíván előterjeszteni, milyen törvényjavaslatok vannak készen vagy készülőben. Gondom lesz arra, hogy ezt a munkaprogrammot a mélyen t. Felsőház mindenegyes tagja kézhezkapja avégből, hogy elő lehessen tárgyalásukra készülni. Ez talán jobb módja annak, mintha most egészen egyszerű száraz felsorolásba bocsátkoznék bele. (Úgy van! Ügy van!) Mégis ki akarom itt emelni a földmívelésügyi miniszter úr előterjesztései közül a házhelyhez és a családi otthonhoz való juttatásról szóló törvénytervezetet, a gazdasági cselédlakásokról szólót, — (Élénk helyeslés taps.) amelyeknek szükségességét, azt hiszem, nem kell itt megmagyarázni — a foldbérloszovetkezetekről szólót, amely nélkül a földbirtokreform nem hajtható végre kellőleg (Ügy van! Ügy van!) és végül a mezőgazdaság fejlesztéséről szólót, amely tulajdonképpen olyan törvényjavaslat, amilyenről eddig nem volt sző s amely az országnak kellő tanulmányozását teszi lehetővé. Ugyanúgy, mint földmívelésügyi terveinkben, a kereskedelemügy terén is a termelés fokozása a legfőbb feladatunk; nyersanyag felkutatása, energiáink felhasználása, az elektrifikálás, a hazai felvevőpiac fogyasztóképességének növelése, a külföldi értékesítési lehetőségek biztosítása, mindig azok szerint a változó helyzetek szerint, ahogyan azok évrőlévre előttünk állanak. További feladatunk ipari termelésünk fejlesztése, úgy a nagyipar, mint a kisipar terén s az állami beavatkozás korát élve, a kereskedelem, a nagyipar s a kézműipar külön-külön kategóriáinak megszervezése, valószínűleg e kamarákon belül külön kúriáik létesítésével. A kereskedelemügyi miniszter úr egy erősëbh útépítési programmot szervez, már amenynyire azt a gazdasági lehetőségek megengedik. A szociális intézkedések terén a családi munkabér törvénye az, amely, úgy gondolom, e téren a legfontosabb. Kulturális téren egyrészt a jogi oktatás reformján kezdve s az orvosi felső oktatás reformján továbbépítve, a felső oktatás reformjával kívánunk foglalkozni, azután -szeretnők r— a kultuszminiszter úrral együtt, ha lehet, keresztülvinni azt, amit én sokszor hirdettem már itt, a középiskolákban az osztálylétszám leszállítását. (Helyeslés.) Ebben van a túlterhelés, különösen az értelmes emberek túlterhelése, ami nyilvánvalóan káros az országnak. Vannak dolgok, ahol az ember nem lehet emberséges mindenkivel, minden gyerekkel és minden szülővel külön-külön a végletekig az ország kárára. ' A középiskoláknál ez a rendszabály magával hozza a polgári iskola fejlesztését. Elmondottam, hogy Kassán vegyészeti fakultást, Komáromban olasz középiskolát kívánunk létesíteni. Az elit-nevelésről annyiszor beszéltem itt a Házban, hogy azt hiszem, igazán felesleges a mélyen tisztelt Ház tagjait ezzel untatnom, számtalanszor elmondottam már. A 'belügy és igazságügy terén is sok munka folyt a két tárca körében. Az igazságügyi tárca körében az országgyűlési képviselők összeférhetlenségéról (Éljenzés és taps.) és a sajtójogról véleményemet az országgyűlés másik Házában elmondottam s itt legyen szabad azt majdnem egy-egy mondatban reasszumálnom. Mindenki tudja, hogy a sajtóról megvan a magam véleménye, amit nyiltabfoan szoktam kimondani, mint a legtöbb ember. Nem szeretném látni és tűrni azt, hogy a sajtó elnevelje azokat a gyerekeket, akiket az iskolákban bizonyos irányiban jól és helyesen neveltek. (Helyeslés és taps.) Ez az egyik szentencia. A másikról, az összeférhetienségről azt mondottam, hogy a jelen pillanatban a mi társadalmunknak mai, még nem elegendően erős színvonalán erre szükség van, mint átmeneti intézkedésre. Ezt. persze nem egy évre értem, esetleg hoszszahb időre is, de lényegileg egy antipedagógikus törvény, mert a társadalom segítsen ebben a tekintetben magán és amíg a társadalom odáig el nem jut, addig beteg lesz. (Ügy van! Ügy van!) Mert ha mindenben, így magánéletünkben is és abban is, hogy a tisztességet magunk hogyan gyakoroljuk, törvénnyel akarjuk előiratni magatartásunkat, akkor úgy járunk mindnyájan, mint a vakok, akiknek vezetővel kell e világban járniok és nem járnak a maguk szeme szerint. A részvénytársaságok jogviszonyainak szabályozásáról, a termelő, értékesítő és fogyasztási szövetkezetekről, a részletügyeletekről, az építő takarékügyletek szabályozásáról szóló törvény is előkészítésben van. A belügyminiszter úr programmja főleg a rendes ágaknak továbbvitelén kívül a szociálpolitika terén mo-