Felsőházi napló, 1935. IV. kötet • 1938. november 12. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-83

Az országgyűlés felsőházának 83. ülése 1939. évi február hó 23-án, csütörtökön, Beöthy László és báró Radvánszky Albert elnöklete alatt. ; Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Elnök kegyeletes megemlékezése XI. Pius pápa elhunytáról — XI. Pius pápa dicső emlékének az ülés jegyzőkönyvében való megörökítése. - Elnök bemutatja báró Vay László levelét, melyben felső­házi tagságáról lemond. — Bemutatja a miniszterelnök átiratát az Országos Mezőgazdasági Kamara tagjainak kinevezéséről. — A legfelsőbb kormányzói kézirat felolvasása gróf Teleki Pálnak magy. kir. miniszterelnökké tör­tént kinevezéséről és az új kormány tagjainak kinevezéséről. — Gróf Teleki Pál miniszterelnök bemutatkozó beszéde. - A kormány programmja feletti vita. Felszólalt : Szontagh Jeuö. - Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak ; gróf Teleki Pál, vitéz Bartha Károly, gróf Csáky István, Hóman Bálint, Jaross Andor, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, Kunder Antal, Heményi­Schneller Lajos, Tasnádi Nagy András, gróf Teleki Mihály. (Az ülés kezdődik délután 5 óra 1 perckor.) (Az elnöki széket Beöthy László foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Peony Manó, a felszólalók jegyzésére pedig vitéz Görgey László jegyző urat kérem fel. T. Felsőház! Örök, kérlelhetetlen emberi sors beteljesedéseképp XI. Pius pápa (A Ház tagjai felállanak.), az egyetemes katolikus egy­ház és az egész művelt világ mélyen átérzett általános fájdalmára folyó hó 10-én taefe­jezte áldásos földi életét. A nagy pápa szere­tetet, igazságot és mindenekfelett békét szom­jazó lelke megtért Alkotójához, porladó teste pedig ma már a Vatikán Grottájában pihen. T. Felsőház! Tizenhét évvel ezelőtt, midőn Ratti Achilles milánói bíboros-érsek a Min­denható akaratából és bíborostársai bizalmá­ból XI. Pius néven Szent Péter örökébe lépett, a lelkileg és testileg egyaránt szenvedő em­beriség újraéledő reménykedéssel és ösztönös bizakodással tekintett fenkölt személye felé. Nem csalódott benne és ez élete művének leg­szebb dicsérete. A modern élet minden fontosabb mozzana­tát átfogó programmjának megvalósításán ha­lála pillanatáig lankadatlan apostoli hévvel, akadályok és nehézségek előtt soha meg nem hátráló csodás tetterővel és szinte ember­feletti Önfeláldozással munkálkodott. A nem­zeti és társadalmi életben csak úgy, mint a családok körében a krisztusi szellem mara­déktalan érvényesülését sürgette, hogy így minél előbb eljöjjön Krisztus országa és min­denütt béköszönthessen annyira óhajtott bé­FEkSÖHAZI NAFLÖ. IV. kéje. Uralkodása alatt az Actio Catholica, mint társadalmi mozgalom, hatalmas lendületet nyert. Nagyszabású enciklikáival nemcsak val­lási és egyházkormányzati, hanem szociális és gazdasági kérdésekben is irányt mutatott. Nagy barátja és kiváló művelője volt a tudo­mányoknak, nemes pártfogója minden igaz művészetnek. Ritka diplomáciai ügyessége a Római Kérdés megnyugtató megoldásához és a pápaság nemzetközi tekintélyének nagy­mérvű megerősödéséhez vezetett. Nagynevű elődeihez minden tekintetben méltó utódnak (bizonyult. Rendíthetetlen hite, jóságos szíve, bátor igazsághirdetése és ki­apadhatatlan békeyágya sokoldalú, kiválóan értékes egyéniségének rendkívüli vonzóerőt kölcsönzött. Irántunk mindig kitüntető, meleg, változatlan szeretettel viseltetett, dicső nem­zeti multunk és a nyugati kultúráért hozott súlyos áldozataink ismeretében a reánk sza­kadt szenvedések és megpróbáltatások idején velünk együttérezni, hazánk sorsának jobbra­fordulásáért buzgón imádkozni, bennünket ki­tartásra buzdítani és atyai támogatásában ré­szesíteni soha meg nem szűnt. XI. Pius pápának, nemzetünk igaz, nagy barátjának immár történelmi alakja előtt a kegyelet zászlóját mélyen meghajtva, javas­lom, hogy dicső emlékét mai ülésünk jegyző­könyvében örökítsük meg. (Helyeslés.) Ha javaslatomat el méltóztatnak fogadni, kimondom, hogy a felsőház XI. Pius pápa dicső emlékét mai ülésének jegyzőkönyvében megörökíti. (Helyeslés.) Egyben a t. Felsőház tudomására hozom, hoigy őszentsége elhunyta fölött érzett mély­séges részvétünket a Camerlengo bíborosnak, 19

Next

/
Thumbnails
Contents