Felsőházi napló, 1935. IV. kötet • 1938. november 12. - 1939. május 4.
Ülésnapok - 1935-82
Az országgyűlés felsőházának 82. ülése Felteszem a- kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslat 3. §-át a képviselőház által elfogadott szövegben elfogadni, szemben Biró Zoltán felsőházi tag úr törlési indítványával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik az eredeti szöveget elfogadják, méltóztassanak ezt felállással jelezni. (Megtörténik.) Többség. Kimondom a határozatot, hogy a felsőház a 3. §-t a képviselőház által elfogadott szövegben fogadta el. Következik a 4. szakasz. Kérem a jegyző urat szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Gróf Khuen-Héderváry Károly jegyző (olvassa a törvényjavaslat 4. §-ának sorszámát.) Elnök: Biró Zoltán ő méltóságát illeti a szó. Biró Zoltán: Nagyméltóságú Elnök íír! Mélyen t. Felsőház! Már az általános vitánál voltam bátor rámutatni, hogy itt még egy kérdés van, amelynek indokolására a részletes tárgyalás során fogok kitérni, ez pedig az, hogy a maximális kereset megállapításánál a törvényjavaslat teljesen figyelmen kívül hagyja a tisztviselő-asszonyt. Nem fiatal asszonyokról beszélek, hanem azokról ,az idős tisztviselő-asszonyokról, akik közül akárhány 4—5—6 gyermeket nevelt fel, ellenben nem tartja érdemesnek a javaslat azt, hogy a 4—5—6 gyermek édesanyjának, aki pedig a legnagyobb valószínűség szerint egy beteg, idős anya, aki gyógykezelésre és még egyéb pihenésre is rászorul, a kereseti lehetőségét' csak egy fillérrel is felemelhessék. Az én tiszteletteljes kérésem az, hogy ha méltányolni méltóztatik a neveletlen gyermeket 10 százalék erejéig, akkor azt az aszszonyt, aki azokat a gyermekeket felnevelte, méltóztassék annak a 600 pengőnek 20 százalékáig igenis méltányolni és méltóztassék a szövegbe azt a betoldást bevenni, hogy ez a 600 pengő kereset a férj- és nőtisztviselőnél a feleség után 20 százalékkal és minden ellátatlan gyermek után 10 százalékkal emelkedjék. (Helyeslés balfelől.) Elnök: A pénzügyminiszter úr ő nagyméltósága kíván szólni! Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Nagyméltóságú Elnök Űr! Mélyen t. Felsőház! Az előbb már voltam bátor említeni, hogy a képviselőiházi bizottsági tárgyalás során ezeket az értékhatárokat felemeltük. Az egyik indoka annak, hogy felemeltük, éppen az volt, hogy azt mondottuk, az érdekeltek legnagyobb részének úgyis van felesége, ne tegyünk tehát a feleség és gyermekek szerint is disztinkciót, hanem generálisan emeljük fel az értékhatárt. Éppen ezért kérném, méltóztassék az eredeti szöveget elfogadni, mert különben ugyanazon indokok alapján kétszer emelnénk az értékhatárt. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozás befejeztetvén, következik a határozatihozatal. Az eredeti szöveggel szemben áll Biró Zoltán ő méltósága módosító indítványa. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e a 4. §-t a képviselőház által elfogadott szövegben elfogadni, szemben Biró Zoltán felsőházi tag úr módosító indítványával, igen vagy nem 1 ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, azt felállással jelezni szíveskedjenek. (Megtörténik.) Többség. Kimondom a határozatot, hogy a felsőház a törvényjavaslat 4. §-át a képviselőház által elfogadott szövegezésben fogadta el. 1939. évi február hó 7-én, kedden. 105 Következik az 5. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Gróf Khuen-Héderváry Károly jegyző (olvassa a törvényjavaslat 5. §-ának sorszámát). Elnök: Itt a pénzügyi bizottság módosítást javasol. Kíván valaki a szakaszhoz hozzászólni 1 ? (Nem!) A pénzügyminiszter úr? (ReményiSchneller Lajos pénzügyminiszter: Igen!) A pénzügyminiszter úr ő nagyméltósága kíván szólni! Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen t. Felsőház! Legyen szabad rámutatnom arra, hogy ez a rendelkezés, amely a közigazgatási bíróság előtti panasz jogot kizárja, hogyan került bele a törvénybe, mert a felszólalások beállítása részben olyan volt, mintha ez egy folyamatos tendencia volna, amely a közigazgatási bíróság hatáskörét szűkíteni vagy kizárni óhajtaná és ez ennek a tendenciának volna egyik láncszeme. Méltóztassék megengedni, hogy itt rámutassak arra, hogy ez nem így van, mert hiszen bölcsen méltóztatik tudni, hogy amikor egy törvényjavaslatot szerkesztünk, akkor a vonatkozó régi joganyagot mindig igen lelkiismeretesen átnézzük és ezen lelkiismeretes átnézés folyauián természetesen az 1934. I. te. is a kezünkben volt, amelynek 2. §. (3) bekezdése így szól (olvassa): »Az (1) bekezdés a), b)„ c) pontjában, valamint a (2) bekezdés á) pontjában említett esetekben m szabályszerű elbánás alá vonást, — a hatályban levő jogszabályok szerint — az arra illetékes hatóság rendeli el. Ez ellen a határozat ellen további eljárásnak — ideértve ia közigazgatási vagy más bírósági eljárást is — nincs helye.« Ugyanezt mondja az (5) bekezdés utolsó mondata (olvassa): »A határozat ellen jogorvoslatnak — ideértve a közigazgatási vagy más bírósági eljárást — nincs helye.« (Puky Endre: Elég rosszul van!) Amikor ezt a rendelkezést beiktattuk, nem tettünk mást, mint egészen egyszerűen ia meglévő törvényes jogállapotot vittük tovább, mert hiszen az 1934 : I. te- is ugyanilyen rendelkezéseket tartalmaz. Mindazonáltal egyáltalában nem ragaszkodom ahhoz, hogy ez bennmaradjon a törvényben- (Helyeslés.) Sőt ellenkezőleg, én a magam részéről is elfogadom a pénzügyi bizottság módosítását (Taps), elvégre ez nagyobb megnyugtatása a tisztviselői karnak is, és bevallom őszintén, nekem is, és azt hiszem, majd hivatali utódomnak is. (Éljenzés és taps.) Elnök: A tanácskozás befejeztetvén, következik a határozathozatal. A törvényjavaslat 5. §-áUak első és második bekezdései meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. Az 5. §. harmadik bekezdésénél a pénzügyi bizottság módosítást javasol. Eszerint a bekezdés utolsó mondata szerint a következő szöveg vétessék fel: »A miniszter határozata ellen a közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye.« Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az 5. §. harmadik bekezdéséhez a pénzügyi bizottság által javasolt módosítást elfogadni, szemben a képviselőház által elfogadott szöveggel, igen vagy nem. (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a bizottság által módosított szöveget méltóztatnak elfogadni,, méltóztassék ezt felállással jelezni. (Megtörténik.) Kimondani a határozatot, hogy a felsőház az 5. §. harmadik bekezdé-
