Felsőházi napló, 1935. IV. kötet • 1938. november 12. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-74

Az országgyűlés felsőházának 74. ülése 1938. évi november hó 12-én, szombaton, gróf Széchenyi Bertalan elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az elnök ünnepélyes megemlékezése a Felvidék magyarlakta területeinek visszacsato­lásáról. — Az elnök kegyeletes megemlékezése Aemál Atatürknek, a török köztársaság elnökének, valamint Heinrich Dezsőnek, Balogh Elemérnek, Hervay Istvánnak, gróf Andrássy Gézának, Berecz Jánosnak, Chernél Antalnak és gróf Széchenyi Györgynek elhunytáról. - Az elnök bejelenti, hogy gróf Pálffy Géza, Chorin Ferenc, Buday-Gold­berger Leó, Anclreetti Károly, Bakay János, Hüttl Tivadar és Szojka Kálmán meghívó-, illetve megbizólevelüket benyújtották. — A felsőház a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeknek az országgal egyesítésé­ről szóló törvényjavaslat tárgyalására kimondta a sürgősséget. — A Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeknek az országgal egyesítéséről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Serédi Jusztinián, Ravasz László, Puky Endre. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : vitéz ímrédy Béla, Bornemisza Géza, Kánya Kálmán, vitéz KereszteS'Fischer Ferenc, Kunder Antalt Mikecz Ödön, Reményi-Schneller Lajos, gróf Teleki Pál. (Az ülés kezdődik délután 6 órakor.) (Az elnöki széket gróf Széchenyi Bertalan fog­lalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Kiss EirniŐ, a fel­szólalók jegyzésére pedig Szöntagh Jenő jegyző urat kérem fel. T. Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Fenséges, lélekbemarkoló élmény a kegyetleni trianoni rabság alól felszabaduló felvidéki testvéreink­nek viszontlátása és szivünkre ölelése. (Elénk éljenzés és taps.) Ezekben a feledhetetlenül szép napokban az egész nemzet iszíve gyorsabban ver, mindnyájunk lelkét imlélyen áthatja a magyar sorsiközösség tudata. Kevés nemzet van e^ világon, mely az embe­riség igazi niagy értékeiért a letűnt századok fo­lyamán többet áldozott, szenvedett és vérzett volna, mint a magyar. (Ügy van! Úgy van!) Kelet és Nyugat Ihatármesgyéjén, a Kárpátok­tól övezett Duna-Tisza-medencében, dúló viha­rokban csakúgy, mint ritka napsütésben, im­már ezer éve fontois történelmi küldetést tel­jesít. Ma — Szent István király jubileuma levé­ben — az isteni Gondviselés különös kegyéből reánk mosolyog az ég. Nemzetünk kálváriájá­nak hosszú sötét éjszakájába 'belevilágít a ma­gyar, igazság felikelő napjának első sugara és egy új élet lehetőségeinek körvonalai bontakoz­nak "ki a magyar tájakon. ( Boldog magyar lelkünk, mert valóra vált egyik álma, szétpattant egyik trianoni bilincse. (Hosszantartó élénk éljenzés es taps.) TOünk FELSŐHÁZI NAPLÓ. ÍV. i erőszakkal elszakított és húsz év óta ártatlanul szenvedő testvéreink közül egymillió felvidéki magyar, szlovák, ruszin és német testvér (Elénk éljenzés.) örömtől repeső lélekkel tér vissza a Szent Korona uralma alá, ihazánik terü­leti állománya pedig színmagyar vidékekkel és történeknii városokkal gyarapszik. r A magyar igazság békés úton eLért győzel­mének örömteljes napjaiban mélyen átérzett há­lánk és szívből fakadó köszönetünk száll régi fegyverbarátunik, a hatalmas Németbirodalom és annak dicső vezére: Hitler Adolf felé (Élénk éljenzés és taps.), aki történelmi jelentőségű 'lé­pésiével' igazságos ügyünknek is feltartóztatha­tatlan átütő erőt adott; a baráti nagy Olasz­birodalom (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps. — Felkiáltások: Duce! Duce!) és annak klasszikus vezére; Mussolini Benito felé (Ho*z~ szantartó élénk éljenzés és taps), aki a magyar igazságot feldlsimer ve, azt szivébe zárta, diadalra jutását pedig a leghathatósabhan támogatta; úgyszintén a velünk évszázadlos barátságban élő lengyel nagyhatalom felié (Elénk éljenzés és taps), mely sorsdöntő napjainkban ismételten megható módon kifejezésre juttatta irántunk való rokonérzelmeit. (Éljenzés.) A nemzetünknek annyi szenvedés után végre osztályrészéül jutott örömben és boldog­ságban az országgyűlés felsőháza is osztozván, szívből fakadó hódolatával, hálájával és ra­gaszkodásával veszi körül minden igaz ma­gyarral együtt nemzeti megujhodásuiuk és fel­emelkedésünk vezérét, vitéz nagybányai Horthy Miklóst (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps. — A felsőház tagjai felemelkedve ünneplik a

Next

/
Thumbnails
Contents