Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.

Ülésnapok - 1935-73

514 Az országgyűlés felsőházának 73. ülése évre ellenőrizve állapíttatott ímeg, ez alapon lett kiróva a társulati adó. Minthogy ez egyezik az általunk kiszámított értékkel is, helyesebben mondva a törvényjavaslat által megállapított számítási mód alkalmazásával kiszámított értékkel, meg volt a ímegnyugvasunk és azt hiszem, meg lehet a mélyen t. Felsőház megnyugvása is, hogy ez^ a számítási mód helyes. Már most az a kérdés, hogy ez teljes értéket ad-e, vagy nemi? Errenézve is csináltunk bizonyos ellenőrző szakértői számításokat és nyugodt szívvel állíthatom, hogy ezeknek a gyáraknak az az értéke, amelyet mi ezen az alapon fizetni fogunk, megfelel ama gyárak értékének a mai állapotukban akkor, ha azok természetesen tovább termelni szeszt nem tudnak. Én ezek alapján nagyon kérem a mélyen t. Felsőházat méltóztassék úgy, a 9. mint a 12. bekezdést eredeti szövegezésében elfogadni. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. T. Felsőház! A 23. §. 1—8. bekezdései meg nem támadtatván, azokat elfogadottnak jelentem ki. A 28. §. 9. bekezdéséhez az együttes bizottság azt a módosítást javasolja, hogy a 16. és 17. sorában »is a jelen §. rendelkezéseit kell« szavak helyett »a kisajátítási törvény rendelkezéseit kell megfelelően« szavak iktattassanak be. A kérdést akként kívánom feltenni, hogy az együttes bizottság által javasolt módosítást szembe fogom állítani a képviselőház által elfogadott szöveggel. Kérdem tehát, méltóztatnak-e a 23. §. 9. bekezdéséhez az együttes bizottság által javasolt i módosítást elfogadni, szemben a képviselőházi szöveggel, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik az együttes bizottság módosított szövegét fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Szemmellátható kisebbség! Kimondom a (határozatot, hoary a fejïsőház a 23. §. 9. Ibekeadését a képviseloháiz, szövegezésében fogadta el. (vitéz Endrey Antal: Éljen a miniszterelnök! — Hosszantartó éljenzés és taps.) A 23. §. 10. és 11. pontjai meg nem támadtatván, azokat elfogadottnak jelentem ki. A 23. §. 12. pontjánál az együttes bizottság azt javasolja, hogy ez a pont a törvényjavaslat szövegéből töröltessék. Kérem azokat, akik az együttes bizottságnak azt a javaslatát elfogadják, hogy a 12. pont töröltessék, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Kimondom a határozatot, hogy a felsőház az együttes bizottságnak a 23. §. 12. pontjára vonatkozó törlési indítványát nem fog'tadta el. Következik a 24. ^. vitéz Görgey László jegyző (felolvassa a törvényiavaslat 24—101. §-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül, változatlanul elfogad.). Elnök: A törvényjavaslat ekként részleteiben is letárgyaltatván, kérdem a t. Házat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott végszerkezétben, igen, vagy nem! (Igen!) Méltóztassanak, akik elfogadják, ezt felállással jelezni. (Megtörténik.) Többség. Kimondom a határozatot, hogy a felsőház a törvényjavaslatot a képviselőház szövegezése szerinti szerkezetben változatlanul elfogadta, amiről a képviselőház értesíttetni fog. Napirend szerint következik a pénzügyi bi1938. évi július hó 6-án, szerdán. zottság jelentése alapján a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló 1924 : V. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről és az ezzel összefüggő egyes pénzügyi intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottsági jelentést felolvasni szíveskedjék. vitéz Görgey László jegyző (felolvassa a jelentést.). Elnök: Szólásra következik Székács Antal ő méltósága. Székáes Antal: Nagyméltóságú ElnökÜr! Mélyen t. Felsőház! Az az érzésem, hogy a napirenden lévő törvényjavaslatot nem tárgyalhatjuk le a nélkül, hogy a Magyar Nemzeti Bank eddigi működéséről néhány szót ne szóljunk, örömmel állapítom meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank az országnak olyan közintézménye, amely európai viszonylatban is igen magas fokon áll és amelynek vezetősége nemcsak a mi gazdasági életünkben, hanem a külföldön is elismerésre és tekintélyre tett szert. Azt, hogy mit jelent a mai időkben egy jegybankot céltudatosan és helyesen vezetni, csak' az tudja igazán megítélni, aki figyelemmel kísérte, hogy az utóbbi két évtizedben a pénzelmélet, a hitelelmélet és a jegybankpolitika milyen forradalmi átalakuláson ment át. A legszélsőségesebb teóriák is helyet követelnek maguknak a tudományban, kezdve az aranyfedezet egyedül üdvözítő voltától egészen az arany detronizálásáig és az árindexvalutáig. Mindenfele elméletnek megvan a maga Iskolája és a jegybankok feladatáról is a felfogásoknak széles skálája van érvényben. Nem lehet eléggé magasan értékelni azt, hogy a mi jegybankunk vezetősége a ki nem forrott eszmeáramlatok és elméletek között teljes biztonsággal kormányozta Nemzeti Bankunknak hajóját ama cél felé, amelyet magának helyesen kitűzött. Ezek a célok pénzünk értékállandóságának megvédése, az ország gazdasági életének megsegítése, hitelszervezetünk megerősítése, a külkereskedelemnek fejlesztése és ezzel a kereskedelmi és fizetési mérlegnek megjavítása. A Magyar Nemzeti Bank nem helyezkedett az ultramodern pénzteoretikusoknak arra az álláspontjára, amely szerint minden gazdasági válságnak, minden gazdasági bajnak oka és orvoslása kizárólag a pénzoldalon keresendő, viszont a Magyar Nemzeti Bank nem helyezkedett az ortodox régi felfogású jegybankpolitika merev álláspontjára sem. Ebben látom én a Magyar Nemzeti Bank vezetőségének és elsősorban Imrédy ő excellenciájának legnagyobb érdemét, hogy mindig bölcs önmérséklettel és intuitív megérzéssel meg tudta találni a helyes utat az említett célok elérésére. Ez a törvényjavaslat tehát a Magyar Nemzeti Bank működésében biztosítani akarja a kor igényeihez való alkalmazkodást és rugalmasságot. Bevallom, kritikai szemmel tanulmányoztam át a törvényjavaslatot és örömmel állapítom meg, hogy annak minden egyes pontját, minden egyes rendelkezését, minden újítását és módosítását helyesnek, céltudatosnak és szükségesnek találtam, szükségesnek még azokat is, amelyek talán egy kissé merész módon térnek el az eddigi jegybankpolitikától, mint például a mezőgazdasági termelési hitel, a mezőgazdasági kilenc hónapi termelési váltó, továbbá a mezőgazdasági hat hónaipi áruváltó, de ismétlem, ezeket is a mai körülmények ko-