Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.

Ülésnapok - 1935-73

504 Az országgyűlés felsőházának 73. ülés* teszem a kérdést, méltóztatnak-e a hegyközségekről, valamint a szőlő- és gyümölcsgazdálkodásról szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alakjául elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felsőház a tör vény javaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy a szokásos módon először a törvényjavaslat címét s azután szakaszainak sorszámát felolvasni szíveskedjék. vitéz Görgey László jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét s l—M. §-ainak sorszámát. A felsőház a törvényjavaslat címét s l—M. §-ait hozzászólás nélkül elfogadja). Elnök: Ekként a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, kérdem a t. Felsőházat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott végszerkezetben, igen vagy nem? (Igen!) Méltóztassanak azok, akik a törvényjavaslatot végszerkezetben elfogadják, azt felállással jelezni. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, hogy a felsőház a törvényjavaslatot a képviselőház szövegezése szerinti ^szerkezetben változatlanul elfogadta, amiről a képviselőház értesíttetni fog. Napirend szerint következik a földmívelésügyi, kereskedelem- és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságok együttes jelentése alapján a szeszegyedáruságról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottságok együttes jelentését felolvasni szíveskedjék. vitéz Grögey László jegyző (felolvassa a földmívelésügyi, kereskedelemügyi, közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságok együttes jelentését). Elnök: Szólásra következik Meskó Zoltán ő méltósága. vitéz Meskó Zoltán: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! A hegyközségi törvényjavaslattal kapcsolatban óhajtottam pár szót szólni a borkérdésről, nem mint gazda és nem mint borszakértő, hanem orvosi vonatkozásba JI. A költségvetés tárgyalása alkalmával kellett volna már megemlékeznem arról, hogy Magyarországon, sajnos, mint népbetegséget, az alkoholizimiust meg kslil eürilíteni. Az alkohol hatása romboló az emberi szervezetre és főleg a népszaporodás, a nép utánpótlása szempontjából ez a kérdés végtelen nagy fontossággal bír. Ezért azt gondoltam, hogy a kormány bizonyos vonatkozásban korlátozásokat fog talán hozni abból a szempontból, hogy főleg az alsóbb néposztályok és néprétegek ünnepeken különösen a töményebb alkoholokhoz ne jussanak hozzá 'oly mértékbeu, mint amiként ma tényleg hozzájutnak. Az alkohol romboló hatása az erkölcsök szempontjából, de a betegségek, főleg a venerea kérdésével kapcsolatban is, nagy fontossággal bir, mert hiszen nagyon jól tudjuk, hogy az alkoholisták jórésze egyben venereában U pzenved, nem is szólva a j<ogi aberrációkról éô a törvénybe ütköző cselekményekről, amelyeknek lényeges részét éppen az alkolizmus okozza. (Az elnöki széket báró Radvánszky Albert foglalja el.) Ezzel kapcsolatosan, sajnos, a magyar állaim nincsen abban a helyzetben, hogy kimond1938. évi július hó 6-án, szerdán. hassa azt, hogy a szesznek, mint élvezeti cikknek használatát eltiltja. Ez nem is volna okos dolog; bizonyíték erre Amerika helyzete addig, amíg az alkoholtilalmat meg nem szüntette. Bizonyos vonatkozásban azonban, a népvédolem és a családvédelem szempontjából, az alkoholfogyasztás korlátozása igazán nagyon. kívánatos volna. Ezek előrebocsátása után legyen szabad az előttünk, felkvő törvényjavaslattal ibiizomyos tekintetben foglalkoznom. A kormány gazdasági és reformpolitikai célkitűzéseinek újabb tanújelét adta, amikor az előttünk fekvő törvényjavaslattal a törvényhozás elé jött. Az ehhez a törvényjavaslathoz való hozzászólás elsősorban szakszerűséget igényel és ha én ennek ellenére, mint hazizá nem értő teljesen érdektelen, • felszólalók, iákkor eme az a ténykörülmény szolgáltat okot, hogy ennek a javaslatnak, — amelyet a képviselőház már elfogadott és ezzel beigazolta, einimek 'feltétlen .szükségességét is, — a legfontosabb pondait a felsőház együttes bizottsága ilegnaigyohíb sajnálatomra megváltoztatni javasolta, még pedig a 23. § (9) bekezdésének ' módosítását, a 12. |-nak pedig teljes törlését javasolta. Az ország gazdatársadalmának hatalmas tömegei és- az érdiektelein^ magyar közvélemény őszinte örömmel és megnyugvással fogadta ezt a törvényjavaslatot, 'amely M akarja mondani azt, hogy szeszt gyártani ezentúl csak mezőgazdasági üzemeknek lelhet, szeszt forgalomba hozni csak az államinak lesz joga és az állam három, jelenleg nagy előnyöket élvező ipari szeszgyár jogosultságát kisajátítja, a többit pedig, ha aminak szüksége fennforog, bizonyos határidőn belül ugyancsák kisajátíthatja. Ez a három' nagy érdekeltség, ez a három ipari szeszgyár több mint 16 év óta monopóliuimot élvez és a konjunktúrában hatalmas pénzösszegeket 'szerzett. A (kormány igen helyesen cselekszik, ha ezt az állatm javára jövedelmező törvényt tető alá hozzá és ezziel a szeszimlanopóliumot behozza. Ezzel természetesen, magától értetődően /velejár, hölgy ezeket az ipari válJjaűiatokat (kisajátítja és érvényesíti az igazságos gazdaságpolitikát. ; \Ái felsőház együttes bizottsága egyrészt konzervatív szempontból, (másrészt egyéni érdekek védelmiében, de a magántulajdon védelmének kifejezésrejuttatása mellett, változtatásokat eszközölt a javaslaton. (Gróf Hoyos Miksa: Ez dien tiltakozunk! Hogy lehet ilyet mondani, hogy egyéni 'érdekek védelmiében?) Bizonyos érdekeket védett, (Halljuk! Halljuk!) a hazai szeszkartel védelmét szolgálta, (Gróf Hoyos Miksa: Dehogy!) amáveL valljuk meg, országosan miagy meglepetést váltott ki. (Felkiáltások: Ez igaz!) A felsőház vegyes bizottsága valóban a szeszkartelnek a parlament támogatásával és akaratával újabb nemzeti ajándékot óhajt juttatni. Ilyen felfogás mellett reformpolitikát alkotni és reformokat keresztülvinni teljes lehetetlenség, mlert hiszen 'amikor a kisajátítás kérdésében nehézségeiket gördít és évekig elhúzódó pereket tesz lehetővé a törvényjavaslat, a végrehajtást is, a ímegvalóisítást is egyenesem lehetetlenné teszi! Mélyen t. Felsőház! Mint hozzá nem értő, átolvastam a törvényjavaslatot, főleg pedig árunak indokolását és az meggyőzöitt engamt, — de azt hiszem, a felsőház nagyrészét is — ar-