Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.
Ülésnapok - 1935-73
498 Az országgyűlés felsőházának 73. üléi kifogásomnak a törvényjavaslat ellen és egy ugyancsak súlyos aggodalmamnak a törvény végrehajtása ügyében. Az a komoly kifogásom, hogy ennek .a magábanvéve nagyom szép, nagyon helyes és jól felépített, nagyszerű célkitűzésű törvényjavaslatnak hiányzik a pénzügyi megalapozottsága. A törvényjavaslat nem adja ímeg azokat az eszközöket, amelyekikel a hegyközség a javaslat álltai kitűzött célokat elérhetné. A hegyiközségek megalakulása és működése nehéz lesz. és nem fogják elérni céljukat éppen azért, ímert hiányozni fognak az anyagi eszközök. A hegyközségek — legalább nálunk, nyugaton, ahol egyébként is gazdaságilag elgyöngült szőlőművelőikről van szó — képtelenek lesznek előtereímteni az anyagi eszközöket, amelyekkel magukat fenntarthatnák, illetőleg amelyekneik birtokában a hegyköziség hivatását teljesíthetné, ösak a csőszök fizetése, az utak fenntartása és építése, a kutak fúrása és fenntartása olyan teher, amelyet eddig nálunkj a mi városu/nkiban, Sopronban az egész város iközönsége viselt. Ez a közület nagyszearűen teljesítette mindazokat a feladatokat, amelyek a törvényjavaslat iszerint a hegyközség feladatai. Most azonban ugyanezeket a terheket és kötelezettségeket az említett közösség körülbelül egyötödének! kell majd viselnie, ha a hegyközségek megalakulnak. Képtelenségnek tartom, hogy ugyanolyan lelkiismeretességgel, szorgalommal, szakavatottsággal tudják a hegy községek kötelességüket teljesíteni, mint ahogyan azt eddig az egész közület teljesítette, pedig a törvényjavaslatnak az a célja, hogy ezt a íkötelességtelj esi test még növelje. Az indokolás ugyan azt mondja, hogy ez az aggodalom felesleges, mert ezek a kiadások megtérülnek a gazdáik /számára azokból az előnyökből, amelyek éppen a hegyközségeikkel együttjárnak. Nagyon jól tudjuk azonban, hogy (itt nagyrészt kisemíberekről van szó, akiknek nemcsak 'hogy türelmük nines, hanem képességük sincs arra, hogy évek hosszú során át várjanak, amíg ia hegyközségi törvény előnyei számukra gazdasági tekintetben is jelentkeznek. Egészen természetesnek láttam volna, ha a törvénnyel együtt egyúttal gondoskodás történt volna olyan állami segítségről is, amely ezeket a Ibeteg szőlősgazdákat képesekké teszi a hegyközség megalakítására, azokat pedig (hivatásaik teljesítésére. Amá;nt Poroszországban annakidején az »Osthil;fe«-t megalakították a beteg, elszegényedett gazdák felsegítésére, éppeni úgy szükségesnek tartottam volna a szűlősgazdaság anyagi, gazdasági felkarolását. Ugyancsak szükségesnek tartanám a boreladás megkönnyítését. A termelő — amint tudjuk — 25 liternél kisebb mennyiségű bort nem adhat el. Ha zárt palackokban való eladásra akar engedélyt, ez rengeteg utánjarásíba kerül ós rengeteg yexatujrának van kitéve. Száz és száz körülírásuk van azoknak a feltételeiknek és körülményeknek, amelyek mellett a termelő eladhatja a borát. Megfontolás tárgyává kell tennünk a Iborfogyasztási adó ügyének rendezését is- Nem mondom, hogy eltörlését, mert tudom, hogy majdnem lehetetlenség most egy tollvonással eltörölni a borfoigyaisztási adót, mivel ez nagy hiányokat és nehézségeket okozna a községek és városok háztartásában és sízinte megrázkódtatással járna. Bendezmi kell azonban a borfogyasztási adó ügyét s annak olyan módját je 1938. évi július hó 6-án, szerdán. kell inaugurálni, amely kevéísblbé nyoanja a gazda vállát és különösen vexaturával nem jár. Ez nem lenne nehéz feladat. Legyen szabad a földmíveilésügyi miniszter úr ő excellenciája figyelmébe ajánlani a borfogyasztási adó kérdését. Tudom, hogy ő jóindulattal és bölcseséggel kezeli -ezt a kérdést, s meg vagyok győződve arról, hogy ezt rövid idő alatt meg lehetne oldani. Súlyos aggodalmam van ablban a tekintetben, hogy ez a törvény nehezen lesz végrehajihatól Ennek egyik okát az iiméint elmondtam: ez az, hogy hiányoznak azok a gazdasági, pénzügyi feltételek, amelyekkel a törvény célját el lehetnie érni. Aggodalmam van abban a tekintetben is, hogy a szőlők visszaszorítása a sík vidékről a hegyoldalra szintén igen nagy nehézségekkel fog járni. Egészen természetesnek tartom, hogy a szőlők a hegyoldalakon» a hegyvidékeken termesztessenek. A törvényjavaslat intenciója helyes. Igen nehéz feladat azonban megtalálni az igazságot és a helyes 1 utat ablban az irányban, hogy a síkvidéki szőlők érdekeit is megvédjük, gazdáikat ne tegyük tönkre, a mellett pedig a hegyvidéki szőlők kultúráját is emeljük. Nem is tudom, mi a földmíyelésügyi kormány elgondolása az 'olyan történelmi bortermelő vidékekre vonatkozóan, — mint amilyen az én vidékem is, Sopron vidéke, — ahol évszázadok óta bort termelnek, nemcsak a hegyoldalakon, hanem természetesen a síkon is. Vájjon az ezeken a bortermelő vidékeken termő szőlőket — a isik vidékeken termőket is — ugyanolyan elbírálás alá fogják vonni, mint az egyéb sík vidékekeni termő szőlőiket és vájjon az ottani gazdáknak is kötelességük lesz-e azt a bizonyos !borértékesítési járulékot (megfizetni 1 ? Ez elviselhetetlen és igazságtalan teherrel sújtaná azokat a szőlőbirtokosokat, iakik ugyanolyan körülimények között ugyanolyan bort termelnek, mint a hegyoldalon levő szőlőbirtokosok és mégis többszörös terhet viselnének. A közvetlenül termő szőlők kiirtása, illetőleg visszaszorítása szintén egészen természetes. A magyar bor becsülete és a magyar bortermelők érdeke kívánja ezt és csak örülni kell, hogy a törvényjavaslat ezt tűzi ki egyik céljának. Ennek a rendelkezésnek végrehajtásánál, tudom, igen nagy erélyre lesz szükség. De a;; erély magában véve még nem elgséges; sok felvilágosító és előkészítő munka is szükséges ehhez, mert a törvényjavaslatnak nem az a célja, hogy kínozza, tönkretegye a kisembereket, hanem ellenkezőleg, az, hogy őket megsegítse. A gyümölcsök ellenségei, kártevői! elleni védekezés céljából hasoinlóképpen feltétlenül szünséges a kormány erélyes közbelépése a védekezőszerek drágaságának letörésére, mert ha olyan drágák lesznek a védekezőszerek, mint amilyenek most, — a mellett akárhány akad közöttük olyan, amely nem is igen használ — akkor hiába van a törvény előírása: szinte lehetetlenség a gazdákat kényszeríteni a védekezésre, mert anyagi erejük ezt nem bírja meg. A kormány munkája és erélye^ szerintem nem elegendő a törvény végrehajtásánál, hanem igen szükséges az is, hogy a kormánynak segítőtársai legyenek. Itt a végrehajtási utasítással kapcsolatban legyen szabad talán a. miniszter úr Ő excellenciájának figyelmébe ajánlanom a törvényhatóságokat, a megyéket,
