Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.

Ülésnapok - 1935-73

492 Az országgyűlés felsőházának 73. ülése naplóhitelesítő bizottsága által megállapított ellenőrző sorrend szerint július hóra Mikecz Dezső és Papp Kálmán felsőházi tagok követ­keznek naplóhitelesitőkül. Tudomásul szolgál. A képviselőháztól beérkeztek: a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló 1924 : V. törvénycikk mó­dosításáról és kiegészítéséről és az ezzel össze­függő egyes pénzügyi intézkedésekről szóló tör vény j avaslat ; a m. kir. iparügyi miniszter jelentése a m. kir. államkincstár és az European Gas & Electric Company cég között kötött »Pótszer­ződés« tárgyában; a kereskedelmi hajók ellen fellépő tenger­alattjárók magatartására vonatkozó nemzet­közi szabályoknak Magyarország által való el­fogadásáról; a Prágában 1937. évi november hó 17-én kelt magyar-csehszlovák kereskedelmi szerző­dés becikkelyezéséről; a határforgalom szabályozása tárgyában Prágában, 1937. évi november hó 17-én kelt magyar-csehszlovák egyezmény becikkelyezé­séről; a vámkezelésnél való kölcsönös támogatás, a vámjövedéki kihágások megakadályozása, üldözése és megbüntetése, valamint a vámjöve­déki büntető ügyekben nyújtandó kölcsönös jogsegély szabályozása tárgyában Prágában, 1937. évi november hó 17-én kelt magyar-cseh­szlovák egyezmény becikkelyezéséről szóló tör­vényjavaslatok és végül a magyar királyi külügyminiszter jelen­tése az 1936. évi XXXIV. törvénycikkel nyert felhatalmazás alapján egyes külállamokkal kereskedelmi és forgalmi viszonyainkat sza­bályozó egyezmények tárgyában 1937. év folyamán tett rendeleti intézkedésekről. Ezek a törvényjavaslatok és miniszteri jelentések — előzetes tárgyalás és jelentés­tétel végett — kiadattak az illetékes bizottsá­goknak. A bizottságok a hozzájuk utalt ügyeket letárgyalták, jelentéseiket benyújtották, ame­lyek kinyomattak, szétosztattak és a házsza­bályok szerinti 3 nap közbevetésével a mai ülésünk napirendjére tárgyalásra kitüzettek. Beadta jelentését az 1926:XXII. te. 32. §-a alapján kiküldött országos küldöttség az országgyűlésnek Szent István emlékére Szé­kesfeihérvárott tartandó ülésének tárgyalási rendje és. határozathozatalának raiódja tár­gyában. Az országos küldöttség jelentése kinyoma­tott, szétosztatott és a házszabályok szerinti három nap közbevetésével a mai ülés napi­rendjére tárgyalásra kitűzetett. Beadta még jelentését a 33 tagú országos bizottság az 1937. éyi december hó 30-tól 1938. évi június 28-ig terjedő idő alatt kifejtett mű­ködéséről. A 33 tagú bizottság jelentésének szétosz­tása óta a, házszabályokban előírt háromnapi közbeeső idő nem telvén el, a jelentés csak a házszabályok 87. §-a alapján teendő sürgős­ségi indítvány elfogadása esetén lesz a mai ülésünk keretében tárgyalható. Tekintettel arja, hogy ennek a jelentésnek az év vége előtt való letárgyalása kívánatos, a sürgős­ségi indítványt szavazás alá fogom bocsátani, megjegyezvén, hogy annak elfogadásához a jelenlevő felsőházi tagok kétharmad részének hozzájárulása szükséges. 1938. évi július hó 6-án, szerdán. Felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy a 33 tagú országos bizottság jelentése a három nap közbevetése nélkül, a mai ülésünk keretében sürgősen tár­gyalható legyen, igen vagy nem? (igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felső­ház a sürgősségi indítványt a házszabályok rendelkezéseinek megfelelően elfogadta, T. Ház! Mielőtt napirendünkre áttérnénk, bejelentem, hogy Juhász Andor ő nagyméltó­sága az igazságügyi és belügyminiszter urak­hoz interpellációt akar előterjeszteni a közbiz­tonsági közegek ellen mind sűrűbben elköve­tett merényletek tárgyában. Az interpellációk rendszerint a napirend tárgyalása előtt terjesz­tetnek elő, ennélfogva Juhász Andor ő nagy­méltóságát illeti a szó. Juhász Andor: Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen t. Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Szinte félve veszem reggelenkint a lapokat' kezembe nincs-e bennük ismét megdöbbentő^ hír a rend­őri és csendőri közegek ellen intézett valamely súlyos merényletnek. Nemrégiben a vidéken egy esendőrnek halálos, a közelmúltban pedig a fővárosban két rendőrnek életveszélyes bán­talmazásáról olvashattunk. A társadalomi sa­lakja mind sűrűbben és merészebben támad (Ügy van! Ügy van!) esküdt ellenségeivel, el­lenfeleivel, vagyis: a közrend hivatalos őreivel szembe. A legmélyebb hálával és elismeréssel vagyok eltelve a közrend hősei iránt (Helyes­lés), akik éltük kozkáztatásával teljesítik nehéz kötelességeiket, őrködnek személy- és vagyon­biztonságunk felett, őrködnek éjjel és nappal, fagyban és kánikulában, a főwáros- szédítő for­galmában és a kültelki lebujok bizonytalan tá­jékain. Önként felmerül az a kérdés, vájjon a pol­gári társadialom hasonlóképpen teljesíti-e saját kötelességét irányukban? Erre a kérdésre alig­ha lelhet fenntartás nélkül igennel válaszolni. Ügy vélem, hogy a megfelelő létszám rendsze­resítésével és a védelem mindem elképzelhető eszközének rendelkezésükre bocsátása val kel­lene őket abba a helyzetibe hozni, hogy kisebb veszedelemmel teljesíthessék nehéz .kötelessé­geiket. Azután a társadalomnak, a nagyközön­ségnek mindenütt melléjük kellene állania, ha veszedelembem forognak, holott a legjobb eset­ben néma közömbösséggel szemlélik megtámad­tatásukat. Ezenfelül — és ez tulajdonképpen interpel­lációmnak célja —a bünftetőtönvényfkönyv és az azt követő későbbi törvények, ezek között a ha­tóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914 : XÍL. te* amelyek békés társadalmi viszonyok között szüieititek, megfelelően revideálandók volnának, hogy a genígsizterizimus továbbfejlődése miindten módon megakadályoztassák. Markánsabban kel­lene a törvény (büntető trendszerében kifejezésre jutnia annak, hogy az őrhelyükön álló rend­őrök és csendőrök, valamint az őrjáraton lévők .felüleimelkednelk a hatósági közeg általános fo­gaknán és mint a közbiztonság legexpomáltabb reprezentánsai, kivételes jogi védelemben ré­szesítendők. Aki rájuk emeli (kezét, annak vil­lámgyorsan a legsúlyosabb és legszigorúbb megtorlásban kellene nyomban részesülnie. (Helyeslés.) A polgáriság pedig már a saját jól­felfogott érdekében is kell, hogy melléjük áll­jon, mert hisizien ők tulajdonképpen a polgár­ság vagyon- és személybiztonságának eleven garanciái, akikre különben is büszkék lehe­tünk, mert az a fehérsisakos rendőr és az a

Next

/
Thumbnails
Contents