Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.
Ülésnapok - 1935-71
Az országgyűlés felsőházának 71. ülése 19$8. évi június hó 27-én, hétfőn. 483 tendejében szerencsésen feljutottunk, világosan érezzük és világosan látjuk azt, hogy ebben az 1 országban, a magyarok országában minden a ' szentistváni léleknek a kisugárzása, ami itt kultúra, az szentistváni kultúra, amit itt nemzetfenntartó gondolat, az szentistváni gondolat, ami- itt nemzetfenntartó politika, az szentistváni politika. Mert mi a szentistváni kultúra? Nem más, mint megoldása annak a feladatnak, hogy hogyan lehet magyar szívből hajtott, keleti vérrel táplált, keleti agyvelővel és lélekkel a nyugateurópai gondolatokat végiggondolni, a nyugateuró„pai gondolatokat átélni. Es mi az a szentistváni időfeletti nemzetfenntartó politika 1 ? Amint azt Ravasz László ő excellenciája nagyon szépen kifejtette, az nem egyéb, mint megoldása annak a nagy paradoxonnak, hogy hogyan lehet a nyugati kultúrához és nyugat nemzeteihez simulva a magyar nemzeti egyéniséget, a magyar önállóságot, a magyar öncélúságot minden áron és minden körülmények között mégis fenntartani és hogyan lehet itt, kelet és nyugat határán, az ellentétes érdekek ütközőpontján a magyar nemzet életlehetőségeit biztosítani. Es mindez a szentistváni kultúra, mindez s szentistváni politika megnyilvánulása annak a szentistváni léleknek, amely lényegileg nem egyéb, mint a magyar léleknek a keresztény krisztusi lelkiséggel való nem puszta szintézise, nem puszta összekeverése, hanem acélkemény szilárdságú ötvözete. Már Bölcs Leó megírja a magyarokról, hogy fegyvereik félelmetesek, de ellenségeiket nem annyira, fegyvereikkel, nem annyira számukkal, amint inkább (lelkük erejével tatúljafc felül. Nu», hát én azt hiszeim, mélyen t. Felsőház, ennek a kilencszáz esztendőnek a perspektívájából szemlélve a dolgokat, hogy ez a szentistváni lélek tette lehetővé egyedül azt a csodát, hogy annyi balszerencse közt és oly sok viszály után csakugyan él nemzet e hazán. Szent István (nemcsak országot épített, amely mua is hazája a magyarnak, Szent Isván nemcsak utiat vágott ia vadomiban, .amely út mla i» kijelölt útja a magyarnak, hanem Szent István az ő lánglelkével olyan fegyverekkel is ellátta a magyarságot, amelyekkel mindig akkor győzött, tatáron, törökön, németen,, amikorra osiaíták fegyvereit, az anyagi fegyvereket már kiütötték a kezéből. Ezek a fegyverek, a sízentisváni magyar lélek fegyverei hatalmas fegyvereik, mert az anyagi fegyverek erői félelmetesek ugyan, de a lelki erők egyenesen iltelbirlhatatlianak s ezek a lelki, ezek a pszichikai erők yojltiak imindlg a népek igazi kormányzó szuverénjei. •Eminek a 900 eszendőnek magaslatáról széttekintve érezzük, ihogy a 900 esztendő óta fesizülő imiagya'r akaratotk ia lelkeklben forrongó magyar felbuzdulások, a megvalósulásra törő magyar gondolatok minid egy gigásza központi akarásnak leadó antenmájiáJból 900 esztendő távolból kisugárzó 30 emberöltőnyi miagyar lélek felvevő készülékélben manifesztálódó titokzatos szentisttváni energiák. Ha ma már nemi is hivatkozunk szentistváni törvényekre, (ha keveset találunk is, vagy egyáltalán nem találunk isemanit sémi azokból az épületekből, amelyek köveit Szent István keze rakta egymásra, mégis világosan gátjuk, hogy ami aibból érték volt a múltból, érték a jelenben ás és találni érték lesz ia jövőben is, az mind annak az idő felett álló szentistváni egyéniségnek, a felénk sugárzó szentistváni lélekenk testet öltött gondolata. Ennek a magyar lelket megnemesítő szentistváni gondolatnak köszönhetünk mindent, köszönhetjük Balassa Bálint és Csokonai énekét, köszöníhetjük azt, hogy a (magyar nyelvből sztázszólamú orgonát tudott szélesíteni Vörösmarty, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai, Ady Endire zsenije, köszönhetjük azt, hogy az ősi magyar lélek sajátos hangjait dalolhatja ma is Nyugatnak a magyarok speciális zenéje, köszönhetjük azt, hogy itt küzdhetett, itt alkothatott Nagy Lajos, Mátyás, Kinizsi, Bethlen, Bocskai, Rákóczi, Kossuth Lajos, Széchenyi István, hogy itt akarhattak nagyot a Kőrösi-Csoimák, az Eötvösök és Bolyaiak és hogy ma a trianoni határokon h elül is anegfogyott, de meg nem tort imdlliók álmodnak és építenek jövőt. Ennek a szentistlviáni léleknek műve az, hogy ml itt a Kelet és (a Nyugat határán viharvert sziklán a Ihősök és vértanuk nemzetét alkothattuk meg. Még anyagi javaink is a szentistváni gondolat alapjain állnak. Ez az Országház, ahol tanácskozunk, a királyi palota, a bazilikák, utak, hidak, azok az építaniéinyek, amelyekre büszkék vagyunk, sóikkal inkáibib állnak erkölcsi és jogi alapokon, minit azokon az alapokon!, amelyeket a legjobban megkonstruált technikai számításokkal raknak le. A technika nagy hatalma építhet 'bábeli tornyokat, de ha ezek a bábeli tornyok nem az erkölcsi és a jogrend alapján vannak felépítve, iákkor csa kbábeli zűrzavar keletkezőiét. Aki ezt nem hiszi, az nézzen körül Spanyolországnak, Mexikónak mérnökileg Ibiaonyára jól tmjegalapozott, de az erkölcsi és jogi rend híján rombadülő katedrálisain és elmélkedjék felette. A szentistváni gondolat hívott itt életre mindent, ami századokon át élt és működött, a (szervezett magyar államot, a kereszténységet, a szervezett miagyar katolikus 'egyházat. a szervezett 'bíráskodást, a szervezett hadsereget, a szervezett közigazgatást, a vármegyét, a várost, azt a várost is, ameilynek falai között az elfogadandó törvényjavaslat érteimében augusztus 18-án törvényt alkotni megyünk. Ez a város, mélyen t. Felsőház, az Árpádok városa, az Árpádok települési helye; Szent István családjának ősi szaHásbirtoka volt évszázadokon keresztül az országgyűléseik és tÖrvémyiniapok székhelye, ez volt öt évszázadon keresztül a királyok koronázásániák és temetésének helye, ez a város, az ős koronázóvároisi, Székesfehérvár városa, maga is Szent István király alkotása. Aíhogy az újabib kutatások ibebizomyították, Szent István király nefmi egy régi római kultúrán felépült várost épített itt továtíb, hanem Székesfehérvár alapítása Szent István király önálló gondolata és taz a székesfehérvári jog, amelyet az összes árpádházi királyok és a vegyes; királyok uralkodása alatt is mint speciális privilégiufaiot és kitüntetést adtak más városoknak, ez a székesfehérvári jog is Szent István alkotása. Székesfehérvár fehér, alba nevét, ahogy a Szent István, (második, kisebb krónikája mondja, nem folaámiak fehérségétől, hanem tulajdon nemességének, jogosságának megkülönböztető voltától nyerte, SiZiintém a nagy királynak egyik ímegtestesültl gondolata, ahol
