Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.

Ülésnapok - 1935-60

Az országgyűlés felsőházának 60. ülése 1938. évi április hó 7-én, csütörtökön. 131 saget adtak, hanem abból a másik gyakorlati szempontból kifolyólag, hogy a tanítóképző készítette elő legjobban a leányifjúságot az életre. Ami előnye volt a tanítóképzőnek, azzal rendelkezik a leánylíceum is, nevezetesen előkészít nevelői pályákra képesítő főiskolákra, azután érettségi bizonyítványt ad, ami többletet jelent a tanítónőképzőikkei szemben és ezenfelül igen gondos nevelést nyújt a családi életre, gyermeknevelésre, háztartásvezetésre, vagyis családanyákat és háziasszonyokat kíván nevelni. Ezekből a kiválóságaiból kifolyólag remélni lehet, hogy a szülők érdeklődése ezeket az iskolákat a legteljesebb mértékben fel fogja karolni és biztosra lehet venni, hogy a fejlődés folyamán számszerint is ez a leány iskolatípus fog az előtérbe kerülni. Ami a gazdasági középiskolákat illeti, szintén igen valószínű, hogy ezeket az iskoláikat kedvelni fogják. Az ezekkel a gazdasági iskolákkal kapcsolatba hozható középfokú iskoláknak — felsőkereskedelmi, felsőipariskola, felsőmezőgazdasági iskoláknak — népszerűsége nem állt valami előkelő helyen, aminek oka egyrészt a gazdasági pályákkal szemben nálunk meglévő idegenkedés, másrészt pedig ezeknek az iskoláknak tanulmányi és nevelési tekintetben nem egészen kielégítő színvonala. A gazdasági élet irányában most már kétségkívül érdeklődés és figyelem, tapasztalható, amit az elhelyezkedési nehézségek, azonkívül a gazdasági pályán elért néhány fénye; sebb siker keltett fel. Ezeknek a gazdasági középiskoláknak magasabb tanulmányi ,és nevelési színvonala, az ezekkel az iskolákkal járó érettségi bizonyítvány, az érettségi bizonyítvánnyal együttjáró továbbtanulási, elhelyezkedési és társadalmi előnyök pedig bizonyosan további érdeklődést fognak kelteni a szülőkben és azokat a fiúkat, akik egyébként nem alkalmasak gimnáziumi tanulmányokra, valószínűleg szívesen fogják beíratni ezekbe az iskolákba. Nincs azonban kétség aziránt, hogy bizonyos idő kell, amíg ezt az iskolatípust a szülők fel fogják fedezni és kellőképpen tudják majd értékelni. A törvényjavaslatokban foglalt iskolatípusokkal kapcsolatban az a kérdés vetődik fel, hogy vájjon ezek az iskolatípusok hogyan fogják befolyásolni a gimnázium fejlődését a tanulmányi rend és a tanulóanyag tekintetében. A gyakorlati irányú középiskoláról szóló töa*vé(nyjaviasla,t 1. §-a igeca hasznos megkülönböztetést tesz elméleti irányú és gyakorlati irányú középiskola között. Elméleti irányú áskola a gimnáziumi, gyakorlati irányú középiskola pedig a líceum és a gazdasági középiskola. Ezt a 'megkülönböztetést az egész tanárvilág igen miagy hálával és ötröiinmel fogadja, mert ez reményt kelt arra, hogy el fognaik csitulni azok a hangok, amelyek a gimnázium gyakorlativá tételét sürgették, hiszen ezek az igények kielégülést találhatnak majd a gyakorlati iráwyu középiskoláibain. A gimnázium múltjánál és természeténél fogva (valóiban elméleti iskola. Egész tanulmányi menetei az elme művelését célozza, rendeltetése az, hogy az elmét művelje és az elme kiművelésével előkészítse a tanulókat a magasabb szellemi munkám. Az elméit a gimnázium kétféleképpen műveli: az értelmet elsősorban formálisan iskolázza, neveli, fejleszti, logikus gondolkozásra és tevékenységre szoktatja, másodsorban közvetve neveli azáltal, hogy FELSŐHÁZI NAPLÓ. ni. ; állandó értékű szellemi javakkal gazdagítja, vagyis otthonossá teszi az eszményeik és elvek világában. A gimnáziumok ez az értelemnevelő rendeltetés adja meg, az értékét, ez teszi a gimnáziumot annyira hasznossá, hogy még gyakorlati értékű műsaakd pályákon is általában könnyen boldogulnak azok, akik gimnáziumot végeztek, A gimnázium csak közvetve gyakorlati. Gyakorlati annyiban, hogy a jól kiművelt, logikusan gondolkodó értelem a gyakorlatban az emlber legjobb munkatársa. Azonkívül az értelem tartalma, az örökéntékű javak egyúttal erőforrások is, amelyek az; embert életrevalóvá és életrehatóvá teszik, vagyis hozzásegítik ahhoz, hogy az életben eltudjon igazodni és az életre befolyást gyakorolni. Remélhetőleg a törvényjavaslatnak az elméleti és gyakorlati irányú középiskolák között tett megkülönböztetése a gimnázium elméleti jellegének megfelelő tanulmányi rend és munkarend előtérbejutását fogja eredményezni. Ami a gimnázium tanulóanyagát illeti, a gyakorlati irányú középiskola le fogja vezetni azt a tanulóanyagot, amely nemi való a gimnáziumba. Szántszándékkal használom ezt a kifejezést: nem való a gimnáziumiba. Téves volna ugyanis azt a megkülönböztetést tenni, mintha gimnáziumiba valók volnának a tehetséges, a gyakorlati irányúi középiskolába pedig a tehetségtelen tanulók, mintha az értékeseknek volna szánva a gimnázium, az értéktelen, a selejtes anyagnak pedig a gyakorlati irámyu középiskola. Itt arról van szó, hogy a gimnázium szellemi természetű tanulmányokat közvetít és az értelmiségi pályákon való vezető szerepre nevel, a gyakorlati irányú középiskola viszont gvakorlati tudást ad és a gyakorlati pálvákon kíván vezetőszerepre nevelni. Nem arról van szó, hogy a selejtes anyag menjen a gyakorlati irányú ^ iskolákba, hanem arról, hogy a szülők a fiúk természetének, lelki berendezettségének, hivatásának megfelelően válasszák meg az iskolát, és a gimnáziumba küldjék azt, aki a gimnáziumba való, a gyakorlati iskolába azt. aki odavaló. Az egyik tanuló igen értékes lehet a gimnáziumban és értéktelen a gyakorlati iskolában, viszont fordítva értéktelen lehet a gimnáziumban és igen jól helytállhat a gazdasági középiskolában. A gyakorlati irányú középiskola sok nehéz helyzettől fogja megszabadítani a gimnázium tanári karát. Hiszen elég gyakran adódtak olyan esetek, amikor jócsaládból való fiúk, akik esrvébként igen jólelküek. szorgalmasak, jóravalók voltak, s akik minden jóindulatot megérdemeltek, nem boldogultak a gimnáziumban, mivel nem voltak odavalók. Ezekkel a fiúkkal szemben tanácstalan a tanári kar, hiszen nem ajánlhatja a tanulmányok megszakítását, viszont nem volt olyan középiskola, amely megfelelt volna a fiuk természetének és igényeinek. Most a gazdasági középiskolában olyan iskolatípus adódik, amely a jobb társadalmi f osztályhoz tartozó szülők igényének és társadalmi helyzetének is megfelel, azonkívül lehetővé teszi ezeknek a fiúknak boldogulását, továbbtanulását. Ezek után még a gyakorlati irányú középiskolák szociális vonatkozásáról kívánok szólni. A gazdasági középiskola a munka felemelését, megbecsülését jelenti. Ezekben a középiskolákban a fizikai munka belép a tanulmányi rend keretébe azokban a gyakorlatokban, amelyekkel a tanulónak a termelő tevé26