Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-38

Az országgyűlés felsőházának 38. ülése 1937. évi január hó 28-án, csütörtökön, gróf Széchenyi Bertalan, Beöthy László és báró Radvánszky Albert elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Elnök megemlékezése a Felsőház megalakulásának tizedik évfordulójáról. — Elnök kegyeletes megemlékezése Frigyes királyi herceg, Simontsits Elemér és Lenhossék Mihály felsőházi tagok elhunytáról. — Elnök bemutatja Vendl Aladár megbízólevelét, valamint a miniszterelnök átiratát arról, hogy a kormányzó dr. Wellmann Oszkárt, a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyilvános rendes tanárát az elhunyt Buday Barna felsőházi tag helyére a felsőház tagjává kinevezte. — Heckenberger Konrád interpellációja a belügyminiszterhez a sokgyermekes családok lakáshoz juttatása tárgyában. A belügyminiszter válasza. — Az igazoló bizottság jelentése. — A szellemi és kulturális együttműködés tárgyában Berlinben, 1936. évi május hó 28. napján ljelt magyar-német egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. Hozzászólt: Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter. — A Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930 : XVIII. t.-c. újabb kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Ripka Ferenc, vitéz Kozma Miklós belügyminiszter, Péchy Manó. — Az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Finkey Ferenc előadó, Pap József. — A legközelebbi ülés napirendjének és idejének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen voltaic: Darányi Kálmán, Bornemisza Géza, Fabinyi Tihamér, Hóman Bálint, Kánya Kálmán, vitéz Kozma Miklós, Lázár Andor. (Az ülés kezdődött délelőtt 10 óra 9 perckor,) (Az elnöki széket gróf Széchenyi Bertalan foglalja el-) Elnök: T. Felsőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére gróf Khuen-Hederváry Károly, a felszólalók jegyzésére pedig gróf Bethlen Pál jegyző urat kérem fel. Tisztelt Felsőház! Ma tíz éve annak, hogy az 1926:XXII. törvénycikk által életbehívott felsőház e teremben első ülését tartotta,. Bár az azóta eltelt évtized a magyar parlamentarizmus közel ezeréves és kétkamarás rendszerünk több évszázados múltjához képest elenyészően csekély idő, mégis a szerzett tapasztalatok a felsőház fiatal intézményének életképessége és jövője tekintetében egyaránt megnyugtatók és biztatóik. Történelmi alkotmányunk nemzetünknek mindenkor féltve őrzött drága kincse volt, éppen ezért a nemzetgyűlés teljesen alkotmányunk szellemében és kitűzött feladatához híven járt el akkor, midőn a jogilag fennálló, de a körülmények kényszerítő hatása alatt szünetelő főrendiház helyéibe (kétkamarás rendszerünknek új tényezőjeként a felsőházat megalkotta és szerencsés összetételű szervezetében a nemzeti akarat kimunkálásánál a

: múlt megszentelt hagyományainak és az új idők által megkívánt egészséges fejlődésnek egyidejű áldásos érvényesülését biztosította. Nem csoda tehát, ha a FELSŐHÁZI NAPLÓ. II. felsőház, melyet a magyar jogalkotó géniusz rendi, szenátusi és érdekképviseleti elemeket egységbe foglalva különleges magyar intézményként szervezett meg, eddigi tízéves működésével életképességének legszebb bizonyítékát éppen azáltal adta, hogy fennakadás nélkül bele tudott illeszkedni a történeti folytonosság ütemébe és mindjárt kezdetben elhallgattatta azokat az aggályoskodókat, kik testületi szellemét féltették vegyes rendszerű összetételétől. Tisztelt Felsőház! Tíz évvel ezelőtt kiváló elődöm: báró Wlassics Gyula klasszikuls elnöki székfoglaló beszédében megjelölte és részletesen kifejtette azt az irányt, melyben a felsőháznak haladnia kell, ha a reá váró feladatokat sikeresen meg akarja oldani. Visszatekintve tíz esztendő távlatából, ma úgy látom, hogy ez az irány, melynek pontos betartása felett nagynevű elődöm több mint nyolcéves elnöksége alatt féltő golnddal! őrködött, immár iá hatfnmdík; országgyűlési ciklus tanulsága isizerint a gyakorlatban fényesen bevált. Ma is ugyanaz a szellem és ugyanazok az elvek irányítják a felsőház működését, mint fennállása első éveiben. A [múlthoz képest mindössze két változásra mutathatok reá. Az egyik fájdalmas és a felsőház tagjainak személyi összetételében idézett elő jelentős eltolódást az elmúlt évtized alatt bekövetkezett igen sok haláleset folytán. A másik változás, melyrje reámutathatok, Örvendetes, és ez az, hogy a felsőház ma már saját maga alkotta házszabályokkal rendelkezik s ez a belső jogforrás minden vonatkozásban részletesen szabályozza eljárásának, tanácskozási rendjének és belszervezetének összes .jelentősebb kérdéseit. Tisztelt Felsőház! Sohasem volt és a jövőben sem lehet a felsőház feladata a mindennapi élet kis kérdéseiben való állásfoglalás, ßendeltetése ennél sokkal szebb és magasztosabb. A nemzet nagy elvi kérdéseit kell ébren tartania, 10