Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-47

Az országgyűlés felsőházának 47. ülés hat; van egy salvarzán-bizottság, amelynek egy kémikusra volna szüksége, aki a klinikai vizsgálatok kémiai hátterét ellenőrizze, de ismételt kérésekre sem kapott ilyent- A bőrgyógyászati klinika szívesen felállítana egy szifiliiszkutató állomást,, de ehhez vissza kellene kapnia egyikét segédet az utóbbi időben leépítettek!) ől. Vidéken, a gyermekek között újabban gombás bőrbetegeségek kezdenek elterjedni , s ezek elfojtására egy mykológiai állomásra volna — legalább egyelőre Budapesten — szükség, Ennek felállításához! szintén csak egy-két segéderő hiányzik, némi kis javadalom kellene és akkor sokezer beteg gyermeket lehetne ilyen módon meggyógyítani. Erre vonatkozó beadványunk azonban már két év óta elintézetlen. Bajokkal küszködik a Törvényszéki Orvostani Intézet is, amely előtt nagy és fontos tudományos kérdések tornyosulnak, berendezkedése azonban annyira elavult, hogy a mai toxikológiai, kórtant és kriminalisztikai problémák megoldására ezidőszerint alig alkalmas. A legszomorúbb képet azonban könyvtáraink adják. A berlini, hamburgi, müncheni, heidelbergi, göttingai egyetemi könyvtárak mindegyike több mint 3000 folyóiratot képes járatni, a mienk csak 425-öt, ide nem számítva az ajándékba kapott 514-et, mert ezek inkább népszerű és másodrendű lapok. Különösen nagy a hiány orvosi folyóiratokban- A- világon ilyen folyóirat 8000 jelenik meg, amelyek közül 500 elsőrendű. Ezeknek minden országban legalább egy példányban meg kellene lenniök, náiunik nincsenek meg. A mi legnagyobb orvosi könyvtárunk, a budapesti orvoskari könyvtár csak 96-ra bír előfizetni, további 58-at az egyetemi könyvtár kölcsönöz neki. Az állam 11 év előtt előterjesztésemre még 24.000 pengő átalányt adott eninek a Kari Könyvtárnak, ez azonban újabban leolvadt 9000-re. így ez az egyetlen könyvtár is antikvái ódik és ma már alig ad képet a tudományos kutatás külföldi haladásáról. A tudomány, mint ismeretes, folyton nő és differenciálódik. Beható műveléséihez mind több és több ember összmunkája szükséges. A szakmák mélyülnek, elaprózódnak, eltávolod- . nak egymástól, mind több és több tanszék kellene. 1860-ban 52 tanára volt egyetemünknek. 1913-ban már 121. Ez a fejlődés Ferenc József király alatt három orvosnak, Balassának, Markusovszkynak és Tóth Lajosnak érdeme, akik ezen 53 év alatt a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban az egyetemi osztály élén állottak. Erről a 121-rői most megint leszorították a tanszékek számát 102-re. Ezt elnevezték végleges vagy normális rendezésnek, mintha bizony egy egyetemen véglegesen meg lehetne állapítani a szükséges tudománykörök számát. Ezt retrográd lépésnek tartom. Szárnyaink már nincsenek, hogy emelkedjünk, de leesni még tudunk. A jogi karnak 1913-ban 26 tanszéke volt, az 1935. évi Almanach már csak 14 nevet közöl, tehát kevesebbet, mint amennyi jogi tanára az Árpádok alatt. 661 évvel ezelőtt a veszprémi főiskolának volt. Talán egyszerűsödött a jogtudomány*? Ezt bizonyára senki sem hiszi. Parisban a jogi fakultás mellett mellékiskolák is működnek, például az École des Sciences Politiaues, Ecole du droit comparé. Institut des Hautes Études Internationales, Institut de Criminologie. Ecole supérieure des Sciences Economiques, Collège libre des Sciences Sociales, Ecole des Legislations Professionelles és így tovább, pedig ott a jogi fakultáFELSÖHÁZI NAPLÖ. II. ? 1937. évi június hó 25-én, pénteken. 343 son nem 14 vagy 15 tanár működik, mint nálunk, hanem 48 rendes tanár. Azt is keserves látni, miként zsugorodik össze a tanárok akcióképessége a javadalom csekélysége miatt. Az 1914/15. évi költségvetésj ben az egyetem dologi kiadásaira 4'6 millió aranykorona, vagyis 5"4 millió pengő volt fél; véve. Ez a mostani költségvetésben 3'6 millió pengőre, vagyis a kétharmad részére csökkent. Ha most tekintetbe vesszük, hogy a javadalom a háborús évek alatt mélyen a valorizált színvonal alatt állott, egyidőben, 1920/21-ben, csak ötödrészén és hogy ezen a címen húsz év alatt körülbelül 17*6 millióval kevesebbet kapott a Pázmány-egyetem, mint amennyi a reális békebeli költségvetés alapján járt volna, akkor láthatjuk, hogy minden látszólagos épsége mellett is milyen nehéz az egyetem helyzete és hogy a façade mögött milyen sóik kínlódás és nyomorúság lappang. Egé^z kutatási területek vannak, melyekből mi ki vagyunk zárva. Ismeretes pedig, hogy a tudomány ma már fegyver, amelynek tökéletesítése néha katasztrofális gyorsasággal történik. Hábeír észrevette, ,hogy bizonyos vegyi reakciók a nyomással és hőfokkal együtt fokozódnak. Ezóta külföldön már 60.000 fok Celsius meleggel, minus 270 fok hideggel, 25.000 atmoszférás nyomással, 7 millió Volt feszültséggel, milliomod másodperces periódusokkal, tízmilliomod milliméteres fényjelenségekkel dolgoznak. r Ismeretes, thogy kutatják a sztratoszférát, á levegőben lévő nemes gázokat, a Hess-féle kozmikus, a Gurvics-féle növekedési, a rádiópoloniumos, a Burris-Meyer-féle psychodyuamikus, a Dorno-sugarakat, stb. Ezekhez a kutatásokhoz; mi magyarok nem is. szólhatunk, mert nem vagyunk kellőképpen felszerelve és ez Uemcsak önmagában sajnálatos, hanem azért is, •mert ebből végeredményben óriási anyagig nehézségek is származnak. Az anyagi fejlődest ugyanis az elméleti kutatás készíti elo, látszólag elméleti problémák, azonban ezek a dolgok tettek Németország újjáéledését lehe

: tővé, ezek tették lehetővé, hogy gazdasági életét átrendezne, a gyapot, kaucsuk, benzin, salétrom, réz behozatalát legalább részben feleslegessé tegve és saját földjének termekéiből fedezze szükségleteinek végtelenül szövevényes tömegét. Ilyen erőfeszítésekkel ők nemcsak sok százmillió márkát takarítanak meg évenként a belföldi piac számára, hanem katonailag is függetlenítik magukat a külföldtől. Mindez azonban még elenyésző csekélység ahhoz képest, hogy ott, ahol a szerves-kémiai technológia magas fokon áll, milyen rendkívül sok új gyógyszert, festéket, zsírt, illatszert, kaucsukot, synthetikus anyagokat, motorolajat és egyéb kiviteli cikkeket termelnek. Egy-egy ilyen találmány milliókat hoz az országnak és ezreknek ad kenyeret. Ezért a nyugati egyetemeken nagyon behatóan tanítják a szerves kémiát es számos intézet van, amely ennek csak egy AÍS ágát, de ezt azután a legminuciózusabb részletekben műveli. Ezek heható munkája mellett eltörpülnek a mi próbálkozásaink, ami természetes is, hiszen a mi Egyetemünkön a szerves kémiának még csak ikülön tanszéke sincs. Kérdem már most, megteszi a mi államunk a kötelességét a felsőoktatás terén? A főiskolákra fordított költségekből 1929 és 1936 között egy-egy lakosra esett Mecklenburgban magyar fillérekben kifejezve évenként 922, Bádenben 763, Bajorországban 54