Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-37

24 Az országgyűlés felsőházának 37. ül figyeltesse meg-, vizsgáltassa meg és ebben az új törvényjavaslatban, amelyet lesz. szeren­csénk tárgyalni, gondoskodjanak a hiányok pótlásáról. A tanyai kézbesítésnél az az egyéni néze­tem» hogy a ítégi rendszert, a lov'aspostások alkalmazását vissza kell állítani. Ezek a lovas­postások a napi postát, # idézéseket postagyüjtő zsákokba szétosztva adják le a határ külön­böző részein s ezekről a postagyüjtő állomá­sokról és postaügynöfcségeikről mielőbb továb­bítsák, hogy minden tanyai kiselmiber az ő niapi postáját, ha nem is naponkint, de leg­alább másodnaponkint megkaphassa. Ennek megoldása a tanyavilág szempontjából igen indokolt. Természetesen elsősorban tanyái posta­gyüjtő állomásokat és ügynökségeiket kell léte­síteni. A postaügynökségek felállítását annál is inkább szorgalmazóiunk kell, mert azokból vajmi kevés működik az ország különféle ré­szein. Csak azt kell megemlítenem, hogy míg van az országnak egy igen fejlődött várlme­gyéje, Csongrád vármegye, amely az Alföld legnagyobb tanyavilágát öleli magába, ahol már évtizedek óta meg vannak: szervezve a telefon- és a postehálózatnaki különféle ügy­nökségei, addig az ország többi részén szét­szórtain ezek a postaügynökségek és posta­gyüjtő állomások ima 'Síneseinek meg, és ha vannak is, nem úgy működnek, mint ahogy műikiödnliök kellene. Mélyen t. Felsőház! Legyen szabad rámu­tatnom a tanyai viliágban szétszórtan meg­szervezett poistaügymökségekre és postagyüjtő állomásokra. A postagyüjtő állomások vezetői vagy tanyai tanítóik, vagy a gazdasági körök elnökei. Ez utóbbiak terlmészeteisen kevéshfbé vállalják eat a feladatot. Ezért a munkáért a gyüjtőállomások vezetői csak igen csekély dí­jazást kapnak, 20 pengőt tesz ki körülbelül havonta az az összeg, amelyért .nekik el kell látniuk, illetőleg le kell íbonyolítaniok a tanya­világ postagyüjtési munkáját. Természetesen •ez a 20 pengő kevés ennék 1 a munkának az el­látásáért, s így áll elő az a helyzet, hogy gyakran még a legközelebbi szomszéd sem tud arról, hogy a szomszédságban postaügynökség, vagy postagyüjtő állomás van és így tulajdon­képpen sokszor kárbavész az a tiszteletdíj, amelyet ezért a munkáért a postai igazgatóság kifizet. A felügyeletet ellátó postaigazgatóság, amely az illetőket az ügynökség vezetéséivel megbízta, így gyakran azt látja, hogy az a postaügyinökiség, vagy postagtüjtő állomás nem funkcionál kellőképpen, nincs imninkája, tehát nem is kell fejlesztenie ezt vagy amazt az ügynökséget, vagy gyüjtőállomást, hiszen amúgy sincs sok munkája. Igenis, azért nincs munkája, mert az a 20 pengő tiszteletdíj tény­leg kevés, főleg, ha azt vesszük, hogy ebből még a fuvarokat is fizetnie kell az illető ve­zetőnek. Éppen ezért felhívom a kereskedelemügyi miniszter úr ő nagyméltósága!, hogy a posta­igazgatóságokon keresztül vizsgáltassa meg ezeket a kisebb tanyai postaügynökségeket és állomásokat és a vizsgálat eredményeképpen az egyes postaigazgatóságok hassanak oda, hogy ezekről a postaügynökségekről és posta­gyüjtő állomásokról a tanyai lakosság tudo­mást is szerezhessen, és hogy azok hivatásuk­nak valóban meg is feleljenek. ^ A tanyai postaügynökségeket és gyüjtőál­lomásokat külön-külön, tanyavidékenként kel­3Se 1936. ám december 18á,n, pénteken. lene felállítani, illetőleg megszervezni. Évtize­dekkel ezelőtt egyes tanyaközpontok kérték már a kerületi postaigazgatóságokat, hogy vizsgálják meg a helyzetet, és meg is álla­podtak abban, hogy az illető tanyaközpontok­nak vállalniok kell az általuk kért helyeken feállítandó postaügynökségek és gyüjtőállo­mások évi rezsijét, amelynek összege évente körülbelül 360 pengő körül mozog. Ezenkívül a tanyaközpontoknak, ahol ilyen postaügynök­ségeket, vagy gyüjtőállomásokat felállítanak, vállalniok kell az összes fuvarteljesítménye­ket is„ Mélyen t. Felsőház! A tanyavilág a maga elszórtságában meghozza ezt az áldozatot, de természetes, hogy méltányosabb elbánást kíván és meg is érdemli, hogy jobb elbánásban ré­szesüljön, hiszen adófillérein keresztül a tanya­világ is hozzájárul az államháztartás költsé­geihez: és csak kis hányadot akar visszakapni ezekből a fillérekből, akkor, amikor azt kívánja, hogy a posta az ő gazdasági életének előbbre­vitelében rendelkezésre álljon, illetőleg az ő érdekeit is szolgálja. Ez érthető is. Különösen érthető ez az olyan abnormális őszi időjárás mellett, mint amilyen az idei ősz volt, amikor is, — ezt nagyon jól tudják azok, akik künn a tanyavilágban, mindentől távol, a sártenger­ben élnek — örülhetett a tanyavilág, ha he­tenként, vagy kéthetenként postához juthatott. Meg kell tehát vizsgálni ezeket a tanyai posta­ügynökségeket és gyüjtőállomásokat, hogy ezek valóban úgy működjenek, hogy a tanya­világ, a tanyai lakosság érdekeit szolgálják. Meg kell említenem, mélyen t. Felsőház, | hogy amikor a postatörvényt az alsóház tár­gyalta, a kereskedelemügyi miniszter úr ő nagyméltósága ott egy bejelentést tett, és eb­ben a bejelentésben megemlítette, hogy a leg­közelebbi években 12 millió pengő beruházás beépítéséről gondoskodik. Említette, hogy a legszélsőbb falvakba is, körülbelül 3600 faluba fog eljutni a posta- és telefonhálózat. Nagy tisztelettel veszem ezt a kereskede­lemügyi miniszter úr ő nagyméltóságától, nagy tisztelettel adózom, mindezekért, azonban mégis meg kellene említenem, — aki elisme­rem a kereskedelemügyi miniszter úrnak nagy körültekintését és agilitását — hogy ő talán megfeledkezett a magyar tanya világról. Én azt kérném most a nagy magyartanya világ,majd kétmillió szétszórtan élő kisgazda nevében, hogy ebből a 12 millió pengőből juttasson a ta­nyavilág posta- és telefonhálózatának kiépíté­sére is. Mert, mint méltóztatnak tudni, a postai szolgálat — miként már említettem — igen elhanyagolt állapotban van, sőt a telefonháló­zat még egyáltalában nincs meg a tanyavilág­ban, már pedig, mint tudjuk, az Alföld út­hálózata is talán csak több évtized imailva lesz megfelelően kiépítve, és addig is ezeken a ta­nyákon szétszórtan élő igen sok magyar test­vérünkön segíteni kellene, hiszen a kultúr­igények legegyszerűbb vívmányát, telefon- és postahálózatot is nélkülözik. Igen sok esetben megtörténik, hogy kint, távol a városoktól betegségek, szerencsétlen­ségek esetében igen sok magyar testvérünk hal el, azután pedig, — hogy a család alapí­tást említsem — mikor nehéz szülés esetén sürgős orvosi segítségre volna szükség, csak órák, vagy talán félnap múlva juthat el az orvos oda, hogy segítségére siethessen annak a magyar gyermeket szülő édesanyának;, mire /

Next

/
Thumbnails
Contents