Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-47

316 Az országgyűlés felsőházának 47. ül A magángazdálkodás azonban ma nem vállalkozhatni ezeknek a megépítésére, mert ma a termények értékesítésére a kormány olyan befolyást gyakorol, hogy ami ma rentábilis, az holnap esetleg már csak ráfizetéssel volna fenntartható. Ha azonban a kormányzat esetleg rövidebb időre is, legalább annyi időre, természetesen amíg ez a beruházás a bevételek révén amortizálható, garantálja azt, hogy az ilyen vállalkozások rentabilitását különböző rendelkezésekkel károsan inem fogja befolyásolni, akkor igenis ezen a téren ds lehetne egész sereg mérnököt elhelyezni. Elég alkalom volna tehát, ha megfelelő kormányintézkedések történnek a mérnökök eiheLyezésére. Igen tisztelt Felsőház! E kérdésnél nem szabad elfelejteni, ibogy amikor az ifjúságot eltanácsoljuk az egyetemekről, akkor esetleg nem tud máshol sem elhelyezkedni. Valahol munkaalkalmat kell találnia az illetőnek, már pedig én ma nem ismerek olyan ágazatot, amelyben hiány volna a munkásokban, vagy amelyben igen könnyű volna az elhelyezkedés. Még egy szempontra legyen szabad felhívnom az igen t. Felsőház figyelmét (Halljuk! Halljuk!) és ez az, hogy a magyar mérnökök munkája a gazdasági válságok hatásának elhárításánál a múltban igen hathatósan érvényesült és erre a munkára a közeljövőiben is megint szükségünk lesz. A gazdiasági termelést többször kellett átállítani. Először a háborús üzemre, majd amikor a háború után szükségessé vált, a béketermelésre. Ezen utóbbi átállítás során a mérnökök akadályozták meg a gazdaság érdemes vezetőivel összefogva, ihogy a trianoni békediktátumnak azok a káros, katasztrofális hatásai, amelyeket a körülöttünk levő államok vezető politikusai ezektől a szerződésektől vártak, bekövetkezzenek. Nem sikerült elvágni az új határokkal az ipari termelés életgyökereit. Harmadszor akkor volt fontos szerepe a magyar mérnök munkájának, amikor a kötött devizagazdálkodás miatt kellett átalakítani az egész termelést, és felhívom az igen t. kormány figyelmét arra, hogy a jövőben még egyszer szükség lesz erre a munkára, mégpedig fokozottabban lesz (szükség reá akkor, amikor a megkötött gazdálkodásiból át fogunk térni a szabad gazdálkodásra. Akkor az egész termelést és értékesítést megint át kell majd alakítanunk, mert a világgazdasági erők szabad megnyilvánulásában csak úgy tudunk majd helytállni. ÍAz elnöki széket báró Radvánszky Albert foglalja el.) Azt hiszem, hogy a mérnöknek ezért a munkájáért bizonyos elismerés jár. Ne méltóztassanak tőlem rossznéven venni, ha én ennek az elismerésnek egy egészen kis részét a Királyi József Műegyetem számára is kérem. Mi erről eddig nem beszéltünk, és ha mégis szóvátettem ezt, azért teszem, mert legnagyobb sajnálatomra a legutóbbi hetekben olvastam egy, a képviselőházi tárgyalások során elhangzott felszólalást, amely súlyos kritikát gyakorolt az egyetemi tanárok működéséről és többek közt követelte a horribilis jövedelmek leszállítását. Meg kell mondanom egyszer itt az igen t. Felsőház színe előtt, hogy azok a műegyetemi tanárok, akik gyakorlati tan' székeket töltenek be, a magyar kultúrának áldozatot hoznak, mert ha mi elhelyezkednénk ise 1937. évi június hó 25-én, pénteken. a magániparban, vagy magántevékenységet folytatnánk, annak a jövedelemnek, amelyet az egyetemen élvezünk, nyolc-tízszeresét is elérhetnők. Egészen lenetetlen az a helyzet, amely ma uralkodik, hogy nekem vagy más professzortársaimnak az asszisztensei a gyakorlatban ötször-hatszor annyi fizetést kapnak fiatal ember létükre, mint mi, műegyetemi tanárok. A műegyetemi tanárok, bár a reális tudományok apostolai, idealisták, akik a tanári hivatást sokkal többre becsülik, mint az anyagi előnyöket. De az idealisták száma a rossz gazdasági viszonyok folytán állandóan csökken és kérdem, nem veszélyezteti-e a meraöknevelés színvonalát, ha a tanszékeknek betöltésekor majd csak azok a kevcsbbé alkalmasak fognak vállalkozni a tanári állásra, akik nem tudnak boldogulni a gyakorlati életben, mert látják, hogy a tanároknak köszönet helyett igazságtalan támadásban van részük. Ezeket egyszer meg kellett mondanom, mert igen súlyosak azok a következmények, amelyek ebből a mérnöknevelésre, de a magyar gazdasági életre is hárulhatnak. Mélyen t. Felsőház! Még egy körülményt szeretnék felemlíteni és ez az, hogy a magyar mérnöknevelés fontos feladatát a Műegyetem csak akkor tudja teljesíteni, ha úgy az elméleti, mint a gyakorlati oktatás költségeire sokkal több fedezetet kap, mint amennyi a költségvetésbe fel van véve. Először is biztosítani kell' azt, hogy a Műegyetem elméleti előadásai során teljesíteni tudja feladatát. Meg kell szüntetni azt az állapotot, amely ma uralkodik, hogy a műegyetemi tanszékek száma kevesebb, mint a szerb és román műegyetemeken. Meg kell szüntetni azt az állapotot, amely ma a gyakorlati kiképzés terén uralkodik olyan módon, hogy a műegyetem rendelkezésére kell bocsátani azt az évek hosszú során át kért beruházási költséget, amely szükséges ahhoz, hogy a laboratóriumokat, amelyek a háború alatt leromlottak, megint abba az állapotba helyezzük, amilyenben a leromlás előtt voltak és kiegészítsük a technika haladása so rán felmerült új felszereléssel. Ezt az összeget azonban nem szabad 15 évre terjedő időben folyósítani, amint az a Műegyetem első felszerelésénél történt, mert akkor úgy járunk, mint az a katonai train, amely az élelmiszert a csapatnak viszi, de amíg arra a helyre érkezik, ahol az élelmiszert át kellene adnia, sajátmaga elfogyasztja az egész mennyiséget. (Derültség.) Ez volt a helyzet a Műegyetem első felszerelése során. A technika haladása és a háború alatt bekövetkezett leromlás folytán a laboratórium felszerelésének nagyrésze ócskavassá lett, jóllehet még ki sem volt fizetve. Ma, amikor az országok politikai súly^ sokkal szorosabb kapcsolatban van a gazdasági hatalommal, sokkal nagyobb súlyt kellene helyezni a mérnöki nevelésre, mint valaha, mert hiszen a gazdasági élet minden ágazata végeredményben mérnöki vonatkozással bír: a termelés rentábilis irányítása, a termelt áruknak piacra való vitele és pedig minél gyorsabban, minél olcsóbban való szállítása, a termeivény minőségének megóvása, mindezek a feladatok a mérnöki munka körébe tartoznak. | A mérnöki oktatás megfelelő biztosítása lehet | szoros vonatkozásban az ország politikai ha! talmával. Éppen ezért vagyok bátor tisztelettel kérni az igen t. Felsőházat, méltóztassék