Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.
Ülésnapok - 1935-40
Az országgyűlés felsőházának 40. ülése 1937". évi március hó i6-án, kedden. 109 ről a törvény nem emlékezik meg, ez a telekpolitika. A főváros és más városok telkeikkel nagyon lukrativ telekpolitikát f olytatíhatnak két irányban. Először, ha éretlen telkeket vesznek s azokat érettekké teszik; és eladják, másodszor pedig 1 , amikor éppen a városrendezés menetébe belekapcsolódnak a maguk telkeikkel. E telekpolitika révén igen tekintélyes fedezeti forrásokhoz lehet jutni. Vannak azonban a finanszírozásnak további pénzforrásai dis, nem. szólva a neon túlságosan jelentékeny liUetéikdkről, lamelyeket díjiak címén ismerünk, hogy tudniillik az építési engedélyért fizetni kell valamit. Itt van a kisajátítási illetékmentesség, amelyről a miniszter úr kijelentette, hogy reparáltatni fog a hiba, amely megtörtént 1920-ban, hogy tudniillik a városrendezési területkisajátítások illetékmentességét a törvény megszüntette. Idetartozik az ideiglenes rendkívüli házad ómentesség kérdés© is, amit nem tudok eléggé hangsúlyozni. Egy jelentés tárgyalása során imár voltam !bátor erről a témáról ibeszélni. Ez (feltétlenül városrendezési eélokhoz kell, hogy (köttessék. Az osztóigazság elve alapján támadják ezt a rendszert. En nagyon örülök lannak, hogy ama az újabb országos pénzügyi politikában a helyes elv érvényesül már, ha még nem is teljes kifejlettségébien. A rendes házadónaentesség stimjulálója a rendes építkezésnek, míg a a rendkívüli házadóanentességnek ott van helye, 'ahol (bontani kell, bontással (kell építkezni, városrészek átalakításánál, ahol elvesző értékeket kell kárpótolni, ßegi városrészeket csak úgy lehet átalakítani, ha ilyen rendkívüli házadómentességet engedélyezünk. Méltóztatik Pesten látni, hogy például a Vízi városban miképpen történik a város átalakítása azzal, hogy bizonyos részre koncentrálják ezt az adómentességet. En tovább is el nneirnék menni, el mernék menni egészen az egyedi rendkívüli adómentességiig. Hogy csak két példára legyen szabad itt a mélyen t. kormány ifigyelmét felhívnom, én azt hiszem, iáiig menthető az, hogy Budapesten két olyan városrendezési feladat, mint a Kossuth Lajos-tér kiépítése, és a Nemzeti Színház torkolatának megoldása, ahol az együk saroktelek az államé, a másiik az Akadémiáé, ne legyen megoldható ezeknek az eszközöknek isegítségével. Ez a törvényjavaslat megadja (mindezeket a lehetőségeket,, csak okosan, racionálisan és közérdekűén kell élni velük. Az eszközök tehát erre — mondom — mind rendelkezésre állanak. Mindezek alapján a magam részéről javaslom a törvényjavaslat általánosságban és részletekben való elfogadását. Teszem ezt nemcsak azoknak az objektív fejtegetéseknek alapján, amelyeket voltam bátor előadni, talán kissé hosszúra nyúló beszédem során, — a téma nagysága azonban talán megbocsáthatóvá teszi ezt — hanem szubjektív okokból is. Legyen szabad nekem is, mint Hegedűs ő excellenciájának, egy szubjektív megjegyzéssel fejeznem be beszédemet. A sors úgy hozta magával, hogy a városrendezési téma az én személyemhez olyan közel került, hogy négy évtizedet töltöttem ebben a körben. Olyan nelyzetbe kerültem, Jiogy nemcsak Budapesten, hanem Gyöngyös révén vidéken is feglaikozhattam ezekkel a problémákkal, ismerem a külföldi dolgokat is, ismetiem, gyakorlatilag* nem igen volt valaki is abban a helyzetben, mint én, hogy ezeket a kérdéseket ennyire megismerhette vioina. Méltóztassanak ezért megengedni, hogy négy évtizedes közéleti tapasztalataim alapján egyénileg is javasolhassam a törvényjavaslat elfogadását és kijelenthessem, hogy meg vagyok győződve róla, hogy ha ezt a törvényt meg méltóztatnak alkotni, ez a magyar törvénytárnak csak büszkesége lesz még nemzetközi vonatkozásban is. (Helyeslés, éljenzés és taps. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: T., Felsőház! Az idő elrőrehaladván, a vitát megszakítom. Legközelebbi ülésünket holnapra, március 17-én délelőtt 10 órára tűzöm ki, amelyen folytatni fogjuk a városrendezésről és az építésügyről szóló törvényjavaslat tárgyalását, majd utána a mai napirendünkön szereplő, de még le nem tárgyalt törvényjavasl atoka t fogjuk tárgyalni. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, hogy a jegyzőkönyvet felolvasni szíveskedjék. Gróf Wilczek Frigyes jegyző (felavassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvvel szemben? (Nincs/) Észrevétel nem tétetvén, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 2 órakor.) j Hitelesítik : Latinovits János s. k. ifi* Mészáros István s. k. naplóhitelesüÖ'bizottsági tagok. 20*
