Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.
Ülésnapok - 1935-40
90 Az országgyűlés felsőházának i0. ülése 1937. évi március hó 16-án, kedden. szer is. így a fővárosi törvényhatósági bizottsági tagok választásánál az a rendszer van érvényben, hogy a szavazó-igazolvány szelvényét kell ráragasztani az ajánlási ívre äz aláírás mellé. A törvényjavaslatnak új rendelkezése azonban ennél jobb, mert ezekkel a szelvényekkel mégis több visszaélést lehet űzni, mint ezzel a most tervbe vett hivatalos hitelesítéssel. Amíg egyfelől az ajánlások minimális száma százban van megállapítva, a maximális száma 150, tehát 150 aláíró szerepelhet egy ajánlóíven; ha ennél több aláírás szerepel, ezt a választási biztos visszautasítja. Az aláírásoknak ez a minimalizálása és maximálása szintén új és nagyon helyes rendelkezés, mert hiábavaló volna a szavazás és a választási el-. járás megkönnyítése, egyszerűsítése és a választási izgalmak kiküszöbölése ' érdekében az, hogy minimáljuk az ajánlók kötelező számát, ha egyoen nem állapítjuk meg a maximális számot is; mert ha nincs megállapítva kötelező módon a maximális határ, akkor annak ellenére, hogy ilyen kötelező rendelkezés nincsen, a politikai pártok érthető okokból, versengésből mégis csak igyekezni fognak minél több aláírást gyűjteni és akkor ugyanaz a helyzet következnék be, ami eddig volt, hogy a választási biztosnak nagyszámú ajánlást kellene felülvizsgálni. Ez a rendelkezés tehát a törvényjavaslatnak nagyon racionális, helyes rendelkezése. Ezzel kapcsolatban azt mondja továbbá a törvényjavaslat, hogy amennyiben a választási biztos töröl,, vagyis nem fogad el bizonyos aláírásokat, akkor pótlásra visszaadja az ajánlási ívet. Pótolni pedig 150-ig lehet, vagyis ha például egy ajánlási íven 150 aláírás szerepel és a választási biztos 70-et töröl, úgy, hogy az érvényes ajánlások száma 80-ra száll alá és 20 aláírás még hiányzik, akkor a törvény nemcsak ennek a hiányzó 20 aláírásnak a pótlását engedi meg, hanem, 70 új ajánlás benyújtását, aminek az a rációja, hogy ha csak 20 új . ajánlás. , benyújtását engedne meg pótlásképpen a lÓO-ra való kiegészítés céljából, előfordulhatna az, hogy e között a 20 ajánlás között is akadhatna hibás aláírás 'és megint megakadna az egész eljárás. Abból, hogy mindezekre az esetekre gondolnak, látszik a törvényjavaslatnak szerkesztőinek gondossága. Hitelesített aláírást nem lehet visszavonni. Ez a rendelkezés szintén az aláírások komolyságát akarja szolgálni. Minthogy utólag a választási biztos sem törölheti az általa egyszer már, hacsak indirekte is érvényesen elfogadott aláírásokat. : Fontos rendelkezése a törvényjavaslatnak az, hogy ha a választási biztos elfogadja az érvényességhez megkívánt 100 ajánlót, akkor az ajánlási íven szereplő, esetleg nagyobb számú ajánlót törli. Ennek a rendelkezésnek is megvan a rációja. Kapcsolatos ez azzal a rendelkezéssel, hogy az elfogadott 100 ajánlót egyben leszavazottnak kell tekinteni. Ezt a rendelkezést ismét etikai és logikai szempontok magyarázzák, mert valóban kifogásolni lehetne azt, hogy ha valaki már ajánlott egy jelöltet, utóbb mégis másra szavazzon. A százon felüli ajánlókra nézve természetesen ez a szabály nem áll és ezek a szavazásban a törvény korlátai között tartoznak is résztvenni. Arról, hogy ajánlásuk törölve van és szavazniuk kell, hivatalos értesítést kapnak. Fontos rendelkezés az is, hogy mindenki csak egy ajánlásban vehet részt. Ilyen rendelkezés tulajdonképpen eddig is volt, de nem volt rá szankció s ennek következtében nem volt olyan hatékony ez a rendelkezés. Most azonban elég súlyos szankcióról gondoskodott a törvényjavaslat, amennyiben kimondja, hogy ilyen esetben valamennyi ajánlás, valamennyi aláírás kivétel nélkül érvénytelen. Továbbá elég szigorú büntetőjogi szankciót állapít meg; két évig terjedhető fogházbüntetést, hivatalvesztést és a politikai jogok felfüggesztését. A törvényjavaslat utolsó fontos rendelkezése a kaucióra vonatkozik. Ez a rendelkezés az, amelyre nézve különösen áll az a megjegyzésem, hogy ha egyfelől megkönnyítjük az ajánlást és csökkentjük az . ajánlások megkívánt számát, akkor másfelől a jelölés komolyságának érdekében gondoskodni kell kautélákról. Ezt a kautélát talán a legsikeresebben valóban a pénzbeli biztosíték nyújtja. Egyes államokban is találkozunk a kaucióval. így éppen Anglia ez az állam. Más államokban nem kaució címén szerepel ez a kautéla, hanem a költségekhez való hozzájárulás címén. Mindkettőnek azonban lényegében egy a célja, azt akarja elérni, hogy a komolytalan jelölt, aki a szavazatoknak egy bizonyos megállapított minimális szamát sem éri el, elveszítse a kauciót. A. kaució természetesen visszajár akkor, ha a törvényben megállapított indokolt esetek forognak fenn, példánakokáért, ha a választás elmarad, ha a jelölt meghal, ha a választás meghiúsul, továbbá visszajár akkor, ha nem lett ugyan győztes a jelölt, azonban a szavazatoknak legalább egynegyedét, 25%-át megkapta. Vannak államok, ahol ez a percent kisebb, Angliában például egynyolcad. Túlmagasnak az egynegyed sem mondható, azonban felfogásom szerint ez már a maximális határ, amelyet ebből a szempontból helyesnek el tudnék fogadni. A kaucióval és különösen a kaució visszaadásával kapcsolatban vagyok bátor mégcsak röviden, 'befejezésül (megemlíteni, hogy különféle helyzetek állhatnak elő, amelyeket jó szemügyre venni és 'kívánatosnak tartanám, ha ez a kérdés tüzetesen szabályozást nyerne a végrehajtási rendeletben. Hogy csak egy-két esetre rámutassak, az első az, hogy az alapválasztáson — mondjuk — egy jelölt megkapja a szavazatok negyedrészét, be is kerül a pótválasztásba, mint a legtöbb szavazatot nyert jelöltek egyike." A pótválasztáson azonban a szóban lévő jelölt nem kapja már meg a negyedet sem, tudniillik a győztes jelölt nemcsak a szavazatok felét kapta, hanem háromnegyedénél is többet kapott. Már most kérdés az, bogy ilyen esetben visszajár-e a kaució, igen-e vagy nem 1 ? Felfogásom szerint vissza kellene adná, mert hiszen a törvénynek nem az a célja, hogy öncélként büntessen, hanem az a célja, hogy a kaució tényleg garancia legyen a jelölés komolyságának érdekében. Aki az alapválasztáson (már megkapta a szavazatok negyedrészét és pláne bekerült a pótválasztásba is, az már semimikép sem mondható komolytalan jelöltnek. Lehetséges az is, (hogy valaki az alapszavazáson nem kapja meg a negyedrészt, de tmint a legtöbb szavazatot nyert jelöltek egyike, mégis bekerül a pútválasztásba és ott viszont már megkapja a szavazatok negyedrészét. Nézetem szerint ekkor is visszajár a kaució, vagyis úgy konstruálnám meg a helyzetet, hogy ha a jelölt akár az alapválasztáson, akár a pótválasztáson megkapja a szavazatok egynegyedét, visszajár néki a kaució. Volna még egy harmadik eset. Tegyük fel,
