Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-28
520 Az országgyűlés felsőházának 28. ülése 1936. évi június hő 19-én, pénteken. hogy belátása szerint szemünkről, fülünkről a leplet lehetőleg levenni méltóztassék. A belügyminiszter úr ő excellenciájának személye és tevékenysége ilránt a legnagyobb rokonszenvvel és nagyrabecsüléssel viseltetem. Nem akarok elcsépelt frázisokat használni, amikor ismétlem, hogy európai viszonylatban nálunk van a legnagyobb rend és csend. Nagy elismerést érdemel ő excellenciája azért, hogy az alkotmányunkkal és nemzeti érzésünkkel összeférhetetlen alakulatokkal szemben a kellő eréllyel lépett fel, továbbá, hogy a pártszervezkedésekben elhangzott olyfajta óhajoknak, hogy az állama és vármegyei hatóságok is e szervezkedés keretébe bevonassanak, ellenállt. (Ügy van! a jobboldalon.) Az ország egészségügyével összefüggő minden tevékenységét a legnagyobb hálával és köszönettel nyugtázom. A pénzügyminiszter úr ő excellenciája igénytelen nézetem szerint az egyedül járható utat rója akkor» amikor teljes tevékenységével és erélye vei a pengő értékének leszállítását meg tudta akadályozni és a jövőben is megakadályozni akarja. Köszönettel konstatálom, hogy a földmívelésügy: miniszter úr ő excellenciája a tavalyi katasztrofális terméskároknak és az azokból kifolyólag egyes helyeken mutatkozott Ínségnek emberfeletti munkával és iparkodással elejét tudta venni, amiért is remélem, hogy a jobb terméskilátások folytán az inségsujtotta v ; dékek lakóit ezen a veszedelmes időszakon átmentenie sikerült. A gazdaadósságok rendezése — mint már mondtam — igen nagy haladást jelent. A telepítési törvénnyel mostani alakjában nem egyezett meg teljesen a véleményem, amit e helyt rövid idővel ezelőtt már kifejten.' bátor voltam. Országunk gazdaközönségének sorsát és ebből kifolyólag országunk gazdasági viszonyainak javulását a lehető legnagyobb bizalommal ő excellenciájának munkásságára bízzuk tovább is. A vallás- és közoktatásügyi tárca ügyeit irányító miniszter úr az egész országban osztatlan nagyrabecsülésben és szeretetben részesül; itevekenysége iránt kivétel nélkül elismeréssel vagyunk és működése hálára kötelez bennünket. A kereskedelemügyi, iparügyi és igazságügyi tárcák vezetéséről szintén csak teljes elismeréssel szólhatunk. A honvédelmi tárca egy finom, érzékeny hangszerhez, hasonló, amelyhez hozzá nem értő • kritikával nyúlni nemi szabad. Ez a minisztérium egy mimosa pudioa, amely a nyilvánosság elől elzárkózik. Szerény nézetem szerint minden országban és így nálunk is a honvédelmi tárca a legfontosabbak közé tartozik, mert hiszen honvédelmünknek az uralkodó politikai káosz közepette szakadatlanul minden oldal felé résen kell állnia. Ezért nem tartom helyesnek, hogy éppen ennek a ifontos tárcának az élén már évek óta nem áll külön miniszter, aki ennek a tárcának szentelhetné egész tehetségét, •munkaerejét és iparkodását. (Ügy van! jobbfelől.) Altalános és dióhéjba foglalt visszapillantásomat ezennel befejeztem és összefoglalólag annak a meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy nézetem szerint kormányunk jó, reszortminisztereinlk pedig egészen elsőrendű férfiak, akik a íközjónak fáradhatatlan munkásai. Elhangzott kijelentéseim után joggal kérdezhetné valaki, hogy nem tévedtem-e, amikor az elnöki emelvényről lelógó és a felszólalások sorrendjét feltüntető táblának jobb szélén és nem a balszélén iratkoztam fel. Nem tévedtem! Aki mélyen t. felsőházi tagtársaim közül két évvel ezelőtt és tavaly ilyenkor annyi türelemmel és elnézéssel volt irántam, hogy ajbudgettárgyalása alkalmából elmondott igénytelen beszédeimet végighallgatni méltóztatott, az emlékezni fog rá, hogy két évvel ezelőtt a /költségvetési törvényjavaslatot megszavaztam, tavaly pedig kijelentettem, hogy szívesen megszavaznám a törvényjavaslatot, de nem szavazhatom meg, mert az appropriációs törvényjavaslattal junktimban került ide, ezt az utóbbit pedig megszavazni nem akartam. S ime, ezidén a törvényjavaslat ellen szólalok fel. Pedig saját meggyőződésem nem változott meg. Tehát megváltozott valami -más, még pedig — őszintén kijelentem — megváltozott a kormány tevékenységének módszereiben való 'bizalmam. Kontra állásfoglalásomnak két lényeges oka van, amely okokat meg fogom magyarázni és indokolni fogom. (Halljuk a középen.) Csekélységemmel egyetemben többen és többszörösen hangoztattuk, hogy miután a felsőházban pártszervezetnek és pártfegyelemnek helye nincsen, ez itt se nem szokásos, se nem kötelező, azért itt csak az egyéni felfogások és elgondolások nyilvánulhatnak meg. Ez nem egészen így van és ha magam is hangoztattam ezt, némiképpen tévedtem, hiszen végeredményben nem a saját erőmből állok itt ezen a helyen, hanem engem az 1926. évi törvénnyel megreformált felsőházba az ezt megelőző főrendiház örökös tagjai választottak meg éppúgy, mint a képviselőt választókerülete küldi az országgyűlésbe. Választóimmal szemben tehát bizonyos felelősségérzetem van. Már most a képviselő beszámolóútja közben orientálja tevékenységéről választóit és p maga is orientálódik választóinak hangulatáról és kívánságairól. Ez a módszer nekem nem áll rendelkezésemre, ennélfogva én ezt az alkalmat használom fel, amidőn az egész év eseményeiről Összefoglalólag és kidomborítva véleményt adhatok, hogy választóimmal szemben kijelentsem, hogy mi az én nézetem és elgondolásom s ezzel provokálom helyeslésüket vagy rosszalásukat. Ha helyeslésükben részesülök, akkor kötelességemet megtettem és felelősségemnek megfeleltem. Ha rosszalásukat provokálom ki, akkor nekem ebből a konzekvenciákat le kell vonnom. Kontra felszólalásomnak második oka az, Jiog Tr tradicionális szokás szerint a költségvetés tárgyalása közben a költségvetés elfogadása vagy el nem fogadása egyértelmű a kormány iránt érzett bizalom, illetőleg bizalmatlanság kifejezésével. Ennek a bizalomnak a nyilvánítására más országokban más módszerek vannak, mert tudjuk, hogy az egyikben az államfő időnként népszavazás útján győződik meg az országban mralkodó hangulatról, más parlamentáris országokban a kormány bizonyos időközökben felveti a bizalmi kérdést. Nálunk tulajdonképpen csak egy mód van a bizalom vagy bizalmatlanság nyilvánítására, az tudniillik, hogy régi szokás szerint a költségvetési törvényjavaslatra igennel vagy nemmel szavazunk. Fájó szívvel vágom fejszémet a bizalom kérdésének fájába, mert kormányelnökünk beteg, helyettese iránt pedig a legnagyobb rokonszenvvel viseltetem. Őszinte és meleg rokonszenvvel kísérem a kormányelnök úr egészségi állapotának javulásáról beszámoló híreket és szívem mélyéből kívánok neki mielőbbi gyógyulást és kívánom munkaképességének teljes el-