Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-27

512 Az országgyűlés felsőházának 27. ülése 1936. évi május hó 13-án, szerdán. Béggel telve beszélhet és illetlen volna kritikát gyakorolni a Lebosz. alapítása és működése felett. Az kétségtelen, bogy a legnagyobb jóindulattal és körültekintéssel alapították, később azonban bizonyos bajok jöttek közbe. Ha őszintének kell lennem, magam sem tudnám megmondani, hogyan fogjuk ezeket a kérdéseket lebonyolítani, de mindenesetre meg fogjuk találni erre az eszközöket, ami azonban nem rajtunk múlik, hanem pl. a külföldi hitelezőkkel való tárgyaláson stb. Kétségtelen azonban, hogy nem lehetett a Lebosz.-t beilleszteni ebbe az új intézetbe és ezzel már a kezdetnél veszélyeztetni ennek egészséges fejlődését. {Helyeslés.) Egy másik .szemrehányást is kaptam — megjegyzem: nem

1 itt — a tekintetben,^ hogy miért nem olvasztottuk bele ebbe az új intézetbe az Országos Falusi Kislakásépítő Szövetkezetet, a Faksz.-ot. Nem olvasztottuk bele, mert fogalmilag és tárgyilag nem tartozik ide, miután ez a szövetkezet nem házhelyek megszerzésére alakult, hanem a megszerzett házhelyeken mintegy ipari hitelezést végez a felépítendő házak tekintetében. Ennek a szövetkezetnek ezzel az intézménnyel semmiféle kapcsolata nincsen, még azon a jogcímen sem, hogy ez az új intézet lesz tulajdonképpen a földbirtokpolitikai, a telepítési és egyéb intézkedések pénzügyi lebonyolításának szerve, zárójelben meg kell jegyeznem, hogy a Faksz. mindenféle kritikák ellenére kitűnően működik, pénzügyileg rendben van, nagy kedvezménye; ket ad a mai nehéz időkben az érdekelteknek és nagyon örülnék, ha minden intézményünk ezzel a relatív sikerrel bonyolítaná le a maga feladatait. Ezek azok az alapvető indokok ebben a törvényjavaslatban, amelyek a konstrukciót meghatározták. Az új intézet megfelelő alaptőkével és tartalékkal, együttvéve 20 millió pengővel, szigorúan megbírált státusszal indul és a racionális vezetésről és az észszerű üzletvitelről gondoskodás történik. Az én szemeim előtt az agrárhitel oly megszervezése lebeg, ahol a hosszúlejáratú és középlejáratú hiteleket ez az új intézmény gondozná, mint centrális szerv és ahol melléje csatlakoznék a rövidlejáratú hitel tekintetében, az Országos Központi Hitelszövetkezet a maga kiterjedt szervezetével, amelyről meg kell állapítanom, hogy nagy odaadással és jól végzi a munkáját és gondoskodni fogunk róla, hogy még inkább hivatása magaslatán álljon. Ha ehhez a szervezethez hozzáveszem az áruk összegyűjtése és eladása s az ezzel kapcsolatos hitel terén a Hangya működését, akkor vázoltam néhány rövid vonásban azt a képet, ahogyan az agrárhitel felépítését és funkcionálását a jövőben szeretném. Ezek a szempontok vezettek. Azt hiszem, hogy a javaslat elfogadásával már július 1-én megkezdheti az új intézet működését és meg vagyok győződve arról, hogy a rossz, ami volt, sírbaszáll vele és hogy a jót, a régi tradíciókat, amelyek ebben a patinás három agrárintézetben voltak, áthozzuk az újba. Meg vagyok győződve arról, hogy ezzel jelentékeny lépést teszünk előre a magyar hitelszervezet racionalizálása és az agrárhitel alátámasztása során. Még csak azt akarom hozzáfűzni, hogy a közvetlen tapasztalatom itteni és külföldi tárgyalásaimban, — legutóbb Genfben a Népszövetség pénzügyi bizottságánál is az volt, hogy ezt a lépést nagy megértéssel, nagy elismeréssel fogadták mindenütt és hogy ezzel a hitelnek végső fokon mindig döntő alapját, a bizalma úgy belföldön, mint külföldön lényegesen alátámasztottuk. (Helyeslés.) További láncszemnek kell lennie egyéb hi; telintézeteinknél, különösen vezető fővárosi pénzintézeteinknél is bizonyos egyszerűsítéseknek és fúzióknak és akkor a hitelszervezet harmadik szektoránál is, ahol racionalizálást óhajtunk, előre fogunk haladni. Nem elsietve, ezt hozzáteszem, de én nem is látok elsietést, amikor erről már tíz éve beszélünk és semmi sem történik. Óvatosan, mert hiszen ezek a fúziók nem egyszerű dolgok. Ezt, ami ma napirenden van, nem utolsó sorban azért tudtuk létrehozni, mert itt az állam a főérdekelt és az állam hozott nagy áldozatokat, amilyeneket magánintézeteknél nem vagyok hajlandó meghozni. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a fúzió nem mindig egészséges, mert hiszen, ha két beteg fekszik össze egy ágyba, azzal egyik sem lesz egészségesebb, de az a veszély megvan, hogy a betegebbik inficiálja a kevésbbé beteget. Ezt tehát nagy körültekintéssel és józansággal kell megfogni, de elodázni nem lehet. Ezeket óhajtottam elmondani. Kérem a javaslat elfogadását. (Éljenzés és taps.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a ihatározatihozatal. Fölteszem a kérdést, méltóztatik-e az Országos Földhitelintézetről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, bogy a felsőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Köveükezik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat» hogy először a törvényjavaslat ciánét és azután a szokásos módon szakaszainak sorszámát felolvasni szíveskedjék. Khuen-Héderváry Károly gróf jegyző (felolvassa a címet és \az 1—13. §. sorszámát. A Felsőház a címet és a szakaszokat hozzászólás nélkül elfogadja) Elnök: Ekként a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, kérdem a t. felsőházat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott végszerkezetben, igen, vagy nem? (Igen!) Méltóztassanak azok, akik a törvényjavaslatot végszerkezethen elfogadják, azt felálással jelezni. (Megtörténik.) Kimondom iái határozatot, hogy a Felsőház a törvényjavaslatot a Képviselőház szövegezése szerinti szerkezetben változatlanul elfogadta, amiről a képviselőház értesíttetni fog. Napirend szerint következik a pénzügyi bizottság jelentése alapján »egyes közmunkák költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslat« tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság jelentését felolvasni szíveskedjek. Khuen-Héderváry Károly gróf jegyző (felolvassa a bizottsági jelentéit). Elnök: Kíván valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Minthogy a pénzügyminiszter : úr őnagyméltósága nem kíván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az »egyes közmunkák költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslat«-ot általánosságban a részletes tárgyalás