Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-5

Az országgyűlés felsőházának 5. ülése nak végrehajtási utasításában a következőket vétesse figyelembe: A részletes felszólalásomban bővebben nem említett gazdasági továbbképző népiskolák tanerői képeztessenek ki gazdasági (Szaktanítókká, az önálló gazdasági iskolák tanerői képzésére az egyen jogosultság elve és a kérdés fontossága alapján gazdasági tanárképző és gazdasági tanárnőképző főiskola állíttassák fel, a gazdasági tanári és tanárnői cím megadásával. Az önálló gazdasági iskolák igazgatása egyszerüsíttessék, az igazgatói hatáskör megadásával, illetve kibővítésével ; mert ma ezeknek az iskoláknak a hatóságai továbbra is a következők lesznek: 1. az iskolafenntartó községeken kívül az iskola-gondnokságok vagy as isolaszék; 2. a körzeti iskola-felügyelő; 3. a kir. tanfelügyelő; 4. a gazdasági tanulmányi felügyelő; 5. a tankerületi kir. főigazgató; 6- a vármegyei közigazgatási bizottság albizottsága; 7. a vallás- és közoktatásügyi [minisztérium; és 8. a földmívelésügyi minisztérium. TTigy vélem, hogy ez az egyszerűsítés, főleg a törvény végrehajtási utasításában megoldható lesz. Ha pedig ebben nem kap helyet, akkor ezeknek az önálló gazdasági népiskoláknak a jövője erősen korlátozva lesz, és ezek nem fogják azt a célt (szolgálni, amely az ő részükre a jövőben ki van tűzve. Legyen szabad néhány szóval megindokolnom még ezeknek a mezőgazdasági szaktanító- és szaktanárképző iskoláknak a felállítását- Mi, mezőgazdák és a mi érdekképviseleteink, a mezőgazdasági kamarák, évek hosszú sora óta, igen régóta kérjük és követeljük ezt. Legutóbb mezőgazdasági kamaránk nagynevű igazgatója, dr. Gesztelyi Nagy László nagy munkájában, egy hosszú memorandumában könyvalakban adta ki ennek az egésznek az elgondolását. Egy másik ilyen közismert, nagynevű szakemberünk, aki igen sokat foglalkozik a népoktatás reformjával, a iszegedi római katolikus tanítóképző főigazgatója, dr. Becker Vendel, az ő nagy elgondolásában, az ő nagy munkájában megjelölte azt az irányt, hogy ez a gazdasági szaktanár- és tanárnőképző főiskola hol állíttassék fel. Nagyméltóságú Miniszter Ür! Méltóztassék nekem megengedni, hogy ezzel foglalkozzam, nem azért, hogy talán hazabeszéljek, mert hiszen arra a vidékre való vagyok, nem Szegeden, a szomszéd városban lakom, de úgy érzem, hogy ennek a nezőgazdasági szaktanárés tanárnőképző főiskolának a felállítása közérdeket képez. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Megvan! A Műegyetem mezőgazdasági szakosztálya mellett az idén lett megszervezve!) Nem tudom, mennyiben fogja az ezt a célt szolgálni, mert hiszen kint, a vidéken sokkal célszerűbb volna az, például Szegeden, ahol megvan rá az adottság. Ott van Szerb-Bánsági épület, amelyet annakidején a párizsi nemzetközi egyezmény alapján a magyar államnak adományoztak. Ez volna rá a legértékesebb és legmegfelelőbb hely, annál inkább is, mert Szeged közvetlen közelségében ott van az a római katolikus^ tanítóképző intézet, amelynek szomszédságában 65 katasztrális hold földje van, ott van a városnak egy 100 holdas kertészete, van ott 2000 holdas erdőterület erdészeti iskolával, ott vannak a fonógyárak, gyártelepek, ott van a paprikakísérleti állomás, ott vannak a m. kir. kísérleti állomások, azután ott van a közelségben, 1935. évi május hó 22-én, szerdán. 39 a szomszédságban a makói hagymatermelő vidék. Egy ilyen szaktanár- és szaktanárnőképző intézet hallgatóinak rendelkezésére kell, hogy álljon minden adottság arra, hogy a jövő gazdasági irányzatának a kifejlesztésében és tanításában mindent el tudjanak sajátítani. A mélyen t. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr ő nagyméltóságához azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok, méltóztassék ezt nekünk megengedni. Nekünk régi vágyunk és kívánságunk, hogy az egyszerű tanyai népiskolákban is olyan tanítók álljanak rendelkezésünkre, akik a gazdasági szaktudásnak teljességgel birtokában vannak. Mert ma mit látunk kint a tanyai iskolákban? Kihelyeznek egy egyszerű tanítónőt a várostól 30—40 kilométerre, az igyekszik kijárni protekció útján, hogy helyet kaphasson ott, és amikor kikerült abba a vad idegenbe, akkor onnan szabadulni szeretne. Az ilyenek nem szolgálják azt a céltamelyet a népoktatás nagy gondolata elénk tűz. Ebből a szempontból tehát nemcsak a tanítónőket, hanem a fiatal tanítókat is már úgy kell a nagy tömegoktatás és különösen a tanyai iskolák részére nevelni, hogy azok ezekben az intézetekben a tudást megszerezzék, és ha kiikerültek a tanyavilágba, akkor oda legyenek kötve. Mert mit látunk ma a férfi tanerőknél isi Amikor már két-három tagból álló családjuk van, akkor családi gondjaik, gyermekeik taníttatási gondjai miatt vágynak el onnan abból a tanyai iskolából, bekívánkoznak a városba, és akkor megint új tanerővel kell kísérletezni abban a tanyai iskolában. Gondoskodni kell tehát a tanítóik gyermekeinek neveléséről is, és azok részére olyan intézetet kell felállítani, hogy gyermekeik nevelése ne okozzon nekik gondot. De legyenek ezek a tanítók kötve a tanyai iskolához, és akkor nálunk a mezőgazdasági szakoktatással kapcsolatosan gyökeresebben és jobban keresztül lehet vinni a nagy tömegek Oktatását. Arra kérem a nagyméltóságú kultuszminiszter urat, hogy a szerény tehetségemhez képest előadott észrevételeimet és javaslataimat megszívlelni, és ha van rá mód, és lesz rá mód, a végrehajtási utasításban azoknak helyt adni méltóztassék. A törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben nagy tisztelettel elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik Bedy Vince ő méltósága. Bedy Vince: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! Mély tisztelettel köszöntöm a nagyméltóságú kultuszminiszter urai nemcsak az előttünk fekvő törvényjavaslatban lévő nagy értékekért, hanem azért is. mert amikor ő nagyméltósága a közoktatás ügyének igazgatását reformálni akarta, akkor nem dobta el a régit, csak azért, mert régi, hanem a régiből is átvette azt, ami élő és időálló volt. és ami a jelen keretei közé is beillik. Ezzé) megtalálta ő nagyméltósága a szellemi kapeso latot a múlt és a jelen között, megtartotta » történelmi fejlődés menetét. Néhány pontnál volna aggodalmam, mivel azonban ennek a törvényjavaslatnak lényegébe nem vágnak bele, az idő előrehaladott voltára való tekintettel ezekről nem szólok. Bátorkodom azonban a főigazgatósági székhelyek kijelölésénél Győr városát ért mellőzésre néhány szóval kitérni. Győr városa 150 esztendőn keresztül főigazgatósági székhely volt. Amikor Mária Terézia, a nagy királynő, az ő Ratio Edueationis-át kiadta és az iskoláztatás ügyét