Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-26

500 Az országgyűlés felsőházának 26. ük niszter úr személye iránti szimpátiának adhatok kifejezést, ezt örömmel teszem meg és a magam részéről Teleszky ő excellenciája javaslatát elfogadom. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki az 1. §-hoz, hozzászólni? (Nem!) B a senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A földmívelésügyi miniszter űr ő excellenciája nem kíván szólni! Teleszky János ő nagyméltóságának az 1. §-hoz beadott módosító indítványa két részből áll, tehát felette külön-külön fogunk szavazni. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a módosító indítványt felolvasni. Gróf Bethlen Pál jegyző (•olvas&a a módosító indítványt). Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e az 1. § 1, bekezdését a Teleszky János ő excellenciája által javasolt módosítással elfogadni, szemben az együttes 'bizottság szövegezésével, igen vagy nemi .{Igen!) Kérem azokat, (Széchenyi Aladár gróf: Most szavaztat! Előbb kellett volna!) akik az 1. § 1. bekezdését a Teleszky János ő excellenciája által javasolt módosítással fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, hogy a felsőház az 1. § 1. bekezdését a Teleszky János ő excellenciája által javasolt módosítással fogadta el. Most következik a benyújtott módosítás második része felett való határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e az 1. § 2. bekezdését a Teleszky János ő nagyméltósága által javasolt módosító indítvánnyal elfogadni, szemben az együttes bizottság szövegezésével, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felsőház az 1. § 2. bekezdését a Teleszky János ő nagyméltósága által javasolt módosítással fogadta el. Következik a 2. §. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvassa a 2—19. §-ok sorszámát. A felsőház a szakaszokat hozászólás nélkül elfogadja. Olvassa a 20. § sorszámát). Elnök: A 20. §-hoz szólni kíván Prónay György báró ő nagyméltósága. Báró Prónay György: Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen t. Felsőház! Méltóztatik tudni. hogy én a javaslattal szemben milyen állásponton vagyok, hogy a javaslatot általánosságban nem fogadtam el. A részletes vitánál módosításokat beadni természetesen céltalan lett volna, de ,a 20. §-sz,al kapcsolatban kénytelen vagyok felszólalni, hogy felhívjam a kormány figyelmét a következőkre. En a kényszerbérleti intézkedéseklet elvből elítélem. _ Ez az én felfogásom szerint szemben áll a tulajdon szentségével. Elismerem, hogy tényleg a földbirtokpolitikai tevékenység egyik része az is, hogy bérlet alakjában nyújtsunk exisztenciát a kisembereknek.^ En azonban azt tartom, hogy ha ezt a célt kényszerintézkedés nélkül, hatalmi eszközök nélkül is elérhetem, akkor inkább más eszközöket veszek igénybe és nem lépek a kényszerintézkedések terére. (HelyesDés. — Gróf Somssich László: Az 1924-es novellában ugyancsak kényszer-bérlet van!) Tudom, de nem ismerem itt el ennek a helyességét. (Gróf Somssich László: ö excellenciája ^minisztere csinálta!) Bocsánatot kérek, az 1924. évi novella az 1920 : XXXVI tc.-et likvidálni kívánta, és kétségtelen, hogy ezt a kérdést^ valamikor likvidálni kell. Bocsánatot f kérek, nagy különbség van azon kénysaerbérlet és e 1936. évi május hó 9-én, szombaton. ezen kényszerbérlet között. Ott csak akkor veszi igénybe bérlet alakjában, ha a tulajdonos bérbe akarja adni, tehát, ha a hajlandóság a tulajdonos részéről megvan a béribeadásra. Itt ibérbeveszi akkor is, ha a tulajdonos nem akarja. Ez a nagy különbség van a kettő között, erre a különbségre azonban nem akarok kitérni, hanem azt az álláspontomat akarom kifejteni, hogy ha valamit el lehet érni kényszerintézkedés nélkül, akkor ragadjuk meg ezt az eszközt 'és kényszerintézkedés nélkül próbáljuk megoldani ezt a kérdést. (Ügy van! a jobboldalon.) Az a kérdés, hogy van-e erre eszköz és tmód, igen vagy nmml Az én egyéni felfogásom szerint van és azért szólalok fel, hogy felhívjam erre a magas kormány figyelmét, hogy ha utólag is, de megfelelő intézkedéseket tegyen ilyen irányban., Ha én azt látom, hogy házadómentességet adnak abból a célból, hogy házakat építsenek, ha azt látom, hogy tatarozás! kedvezményeket adnak^ amely tatarozási kedvezményeknek 40—59%-át az állami fizeti meg, hogy lakhatóbbá, jobbá és egészségesebbé tegyék a városi házakat; ha azt látom, hogy az ipar létesítését is elősegítik azáltal, hogy nagyon helyesen adókedvezményeket, tarif ális kedvezményeket és refakciákat adnak, akkor nem látom akadályát annak, hogy ha a kormány szociális tevékenységet akar kifejteni azáltal, hogy bérleti szövetkezeteket vagy kisbérleteket akar létesíteni, akkor azokat a birtokosokat, akik erre hajlandók, adókedvezményben részesítsék. Erre nagyon megvan a lehetőség, mert ha ón azt mondom, hogy jövedelem- és vagyonadókedvezményben részesítem azt, aki kisbérletek alakjában adja ki földjének egyrészét, ez nagy ösztönzés lenne a kisbérletek kialakulására. Pénzügyi szempontból semmiféle hátránnyal nem jár ez. Először is a javaslat úgy van komtemplálva, hogy a kisbérletek alakjában igénybevett földeket 25 év múlva úgyis teljes kártalanítással kell rendezni, tehát idővel ez úgyis elesik a vagyon- és jövedelemadóalap kiszámításánál. Másrészt, ha én ilyen kísérletekbe adom a földemet, a kisemberek fogyasztóképességét emelem, ezáltal az állam fogyasztási'adóiban is megnyeri azt, amit jövedelem- és vagyonadó alakjában elveszítene. Én tehát azt mondom, hogy az egészséges út az lenne, ha ilyen kedvezményben részesítenék azokat a nagybirtokosokat, akik önként adnak az embereknek kisbérleteket. Nagyjelentőségű ez a nagybirtokra nézve, mert mennél nagyobb a földterület és mennél inkább adunk ilyen kedvezményeket, annál inkább fogjuk a földbirtokosokat arra buzdítani, hogy földjeiket kisembereknek bérbeadja. Egy nagy birtok a mai viszonyok között 80—90, sőt papíron 100% -on felüli összeget is fizet jövedelem- és vagyonadó címén. Már most, ha azt mondom, hogy azokat a birtokrészeket, amelyeket a birtokosok Önként adnak kisbérlet alakjában 500 vagy 1000 holdanként, a vagyon- és jövedelemalap kiszámításánál, mint külön jövedelem- és vagyonadóalapot fogom beszámítani, akkor nagy invesztigációt fogok adni a földbirtokosoknak, hogy tényleg kisbérlet alakjában adjanak földet. Ez szociális tevékenység és ezt a szociális tevékenységet és adókedvezménnyel akarom alátámasztani, mert ez az igazi földbirtokpolitika. Nem kell kényszerintézkedésekkel! belenyúlni, hanem olyan törvényeket kell csinálni, amelyekkel a földbirtokososztályt buzdítom, hogy földbirtokpolitikai tevékenységet fejtsen ki.