Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-26

Az országgyűlés felsőházának 26. ülése az Alföldön álltak elő és amelyeket én magam is tapasztaltam. Különösen azt, amit a hússertésekkel kapcsolatban méltóztatott mondani, teljes mértékben osztom. Magam is megszüntettem már a karcagi földmíves iskolában és a mezőhegyesi állami birtokon is ezeknek tenyésztését; ez inkább a Dunántúlra való. Ludány Miklós ő méltósága felszólalása abból a szempontból volt nagyon érdekes, hogy a Tiszántúl bajait, sérelmeit, óhajait és kívánságait tette szóvá. Ezeknek tárgyalása inkább a költségvetés tárgyalásának ' keretébe tartozott volna, mégis mindenesetre igen nagy •benyomást tett reám ez itt és megerősített engem abban a felfogásomban, hogy ezekkel a kérdésekkel nagyon behatóan és komolyan kell foglalkoznunk. Ajánlotta a nagybirtokos osztály birtokainak középbérletek alakjában való kiadását is. Ez igen érdekes és mindenesetre megszívlelendő gondolat, azonban nem tartozik ennek a javaslatnak keretébe. Igen gyakorlatiasnak tartom azonban azt a javaslatát, hogy a mezőgazdasági szakoktatásban a kereskedelmi ismeretek oktatása és a gyakorlati oktatás is be legyen vezetve. Igen érdekes gondolat volt az, amit az agrárollóval és a munkaadói és munkás jövedelmek megfelelő kimutatásával kapcsolatban méltóztatott ajánlani. Beliczey Géza ő méltósága az alföldi közterheket és a rossz értékesítési viszonyokat méltóztatott szóvátenni. Én is egészen helyesnek tartom, ha ez a kérdés minél többször van szőnyegen az érdekeltség részéről és minél többször mutatnak reá. Hiszen az ilyen kérdések helyes rendezésére bizonyos közhangulatot is kell kialakítani. Ami azonban a Békés megyére vonatkozó egészen dezasztozus helyzetképet illeti, annak egyik oka, szerény véleményem szerint inkább az, hogy két éven át olyan elemi csapások érték a vármegyét, amelyek teljesen abnormissá tették Békés vármegye állapotát. (Ügy van! Ügy van!) Azt hiszem, hogy ha az ilyen abnormis állapotok megszűnnek és normális termések lesznek, akkor ezek az állapotok s ez a helyzet bizonyos fokig maguktól is mindenesetre javulni fognak. A kormánynak az adóval kapcsolatos terveire vonatkozólag legyen szabad éppen csak rámutatnom arra, hogy — amint méltóztatott bizonyára a lapokból is értesülni^ — a kisháztulajdonosok adójának elengedése némileg hozzá fog járulni ezen egészen kisexisztenciák adóterheinek könnyítéséhez. S. Bálint György ő méltósága a javaslat nemzetpolitikai céljairól, továbbá szociális és közgazdasági szempontokról beszélt, amelyekre nézve, — azt hiszem — senkinek sem lehet ellenvetése. Az értékesítő szövetkezeti hálózat fontosságát és a földbérlőszövetkezetek létesítését emelte ki a felsőházi tag úr, kívánatosnak és fontosnak tartva ezeket. A kertésziskolákra is reá méltóztatott mutatni. Erre vonatkozólag legyen szabad csak annyit megjegyeznem, — bár ez is inkább a költségvetés témakörébe tartozik — hogy a duna-tiszaközi, az úgynevezett kecskeméti mezőgazdasági kamarának egy kertészmunkás-képző iskolája áll fenn Kecskeméten, amely igazán nagyon jól bevált, mert az onnan kikerülő munkásokat mindenütt a legnagyobb mértékben szétkapkodják. (Úgy van! Ügy van!) Ez indított arra, hogy a költségvetésbe beállítsam két új kertészmunkás- FELSŐHÁZI NAPLÓ I. 1986. évi május hó 9-én, szombaton. 497 képző iskola létesítését. (Helyeslés.) mégpedig az egyiket Tiszántúlon, a másikat a Dunántúlon szándékom felállítani, (Helyeslés.) minthogy a Duna—Tiszaközén már ott van a kecskeméti iskola. Mélyen t. Felsőház! Bocsánatot kérek, hogy ilyen hosszasan vettem igénybe az igen t- Felsőház szíves türelmét. (Halljuk! Halljuk!) Legyen szabad kifejezésre juttatnom azt a felfogásomat, hegy ez a javaslat igen sok érdeket érint és éppen ezért, bár több oldalról szemrehányás is ért emiatt, őszintén bevallom, hogy kompromisszumos megoldásra törekedtem. Hogy ez mennyire sikerült, azt nem tudom, csak azt sejtem, hogy a javaslat a helyes középúton jár, mert mindkét oldalról bizonyos fokú elégedetlenség mutatkozik a javaslattal szemben. (Derültség.) Legyen szabad erre vonatkozólag csak annyit megjegyeznem, hogy van egy jó magyar közmondás, amely azt mondja, hogy a jobb gyakran ellensége a jónak. Azt remélem, hogy a becsületes, pártatlan végrehajtás az érdekelteket is meg fogja nyugtatni. Amint a törvényjavaslat, tárgyalásánál — ezt voltam bátibr már Somssich László gróf ő excellenciája felszólalásával kapcsolatban is 7iiegemlíteni — igyekeztem minden honorálható javaslatot mérlegelni és amennyiben lehetett, magamévá tenni, most azt kérem, hogy a végrehajtás során is méltóztassanak ugyanilyen támogatásban részesíteni. Azt remélem, hegy ha ezt a javaslatot méltóztatnak elfogadni és lehetővé tenni, hogy ez a kitűzött célokat elérhesse, aíkkor ez a javaslat sok tekintetben megnyugvást fog hozni a magyar közéletbe és nézetem szerint alkalmas lesz arra, hogy ezt a kérdést legalábbis jó időre a napirendről levegye. Ebben a reményben, még egyszer megköszönve az igen t. felsőházi tag urak szíves türelmét és az előadó úr fáradságát, kérem, méltóztassék a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául és azután részleteiben is elfogadni. (Élénk éljenzés és taps.) Elnök; A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a telepítésről és más föjldbirtokpolitikai intézkedésekről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen-e vagy nem? (Igen! Nem!) Kimondom a határozatot, hogy a felsőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. (Mozgás. — Széchenyi Aladár gróf: Nem-mel szavaztunk!) T. FelsőházJ Mielőtt a törvényiavaslat részletes tárgyalására áttérnénk, (Széchenyi Aladár gróf; Erőszakos dolog! — Ügy van! a jobboldalon. — Halljuk! Halljuk!) bejelentést kívánok tenni. A felsőház földmívelésügyi, pénzügyi és igazságügyi egvüttes bizottsága a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat képviselőházi szövegéhez számos módosítást javasolt, azért jelentéséhez mellékelve összeállította a törvényjavaslat módosított szövegét. A részletes tárgyalásnál akként kívánnék eljárni, hogy tárgyalás alá az együttes bizottság által összeálított szöveget vesszük. (Helyeslés.) . így a jegyző úr a bizottság által összeállított szöveg szakaszainak sorszámát fogja olvasni, a szavazásnál pedig az új házszabályok 106. §-ában foglalt f rendelkezések szerint fogunk eljárni. (Helyeslés) Következik a részletes tárgyalás. Kérem a 78