Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-26

494 Az országgyűlés felsőházának 26. ülése 1936. évi május hó 9-én, szombaton. nak arra, hogy elfogadásuk esetén az ügy sikeres megoldását előmozdítsák. Nagyon figyelemreméltónak tartom Liptay László felsőházi tag úr ő méltóságának azt a javaslatát és azt az értékes gondolatát, amely a gazdasági szaktanácsadás intézményes megszervezésére vonatkozik, amit ő az egész országban kötelezővé tenni óhajtana. De osztom ezzel kapcsolatban Purgly Emil felsőházi tag úr ő excellenciájának azt a nézetét is, hogy elsősorban is szaktanácsot csak olyanok adjanak, akik megfelelő szaktanácsot tudnak adni és a helyi viszonyokkal, valamint azok lélektanával is tisztában vannak, akiknek a tanácsot adják, (Élénk helyeslés.) mert különben — ebben teljesen igaza van ő excellenciájának — az ilyen tanácsok többet ártanak, mint használnak. (Úgy van! Ügy van!)

r Egyébként a gazdasági szakoktatás fejlesztésének kérdéséről a felsőház szíves engedelmével a költségvetés tárgyalásánál lesz alkalmam bővebben és részletesebben nyilatkozni, annál is inkább, mert erre a célra sikerült viszonyainkhoz képest aránylag jelentékeny fedezettöbbletet is biztosítani. (Tetszés és helyeslés.) Károlyi Gyula gróf ő excellenciája a kisgazdaságoknak más intenzívebb gazdasági mívelésekre való áttérésével kapcsolatban — Apponyi Károly gróf ő méltósága felszólalására is — válaszolva kifejtette azt, hogy milyen kritériumai vannak annak, hogy a sokkal kisebb területen folytatható kertgazdaságokat lehessen létesíteni és hogy bizonyos tekintetben nem elég termelni, mert hiszen ehhez hasonlóan fontos probléma az értékesítés kérdése is. Méltóztatott különösen rámutatni a házhelykérdés fontosságára, (Ügy van! Ügy van!) amit a javaslat most már a beadott módosítással intézményesen is biztosítani kíván. Ö excellenciája még tovább is ment, mint a javaslat, mert a házhelyekkel kapcsolatban is kimondani kívánja azt, hogy legyen lehetővé téve__ szükség esetén a kisajátítás. Ö excellenciája rámutatott arra is, hogy többen hangsúlyozták azt a kifogást és aggályt, hogy a törvényjavaslat a kormány omnipotenciáját növeli és kívánatosnak tartaná a végrehajtásnak egy független bíróságra való ruházását. Ebben a tekintetben már volt szerencsém nyilatkozni olyan értelemben, hogy felfogásom teljesen -azonos ő excellenciája felfogásával. A törvényjavaslat legfőbb előnyét ő excellenciája abban látja, hogy nem földreform és nem olyan javaslat, amely merev szakaszokba van foglalva, hanem igen sok benne a rugalmasság és reméli, hogy a javaslat megfelelő végrehajtás mellett nem fog bajt okozni, hanem megelégedés és javulás fog belőle származni. Mindenesetre csak köszönettel veszem ő excellenciájának ezeket a megállapításait. Somssich László gróf ő excellenciája a telepítésről igen érdekesen nyilatkozott, s a Dunántúl és Tiszántúl különleges helyzetét volt szíves ismertetni. Igen helyesen ki méltóztatott emelni azt, hogy törpebirtokok alakítására gondolni nem lehet, mert a törpebirtokok életképessége igen csekély. Továbbá teljesen aláírom, — és a javaslat is ettől a szellemtől van áthatva — hogy azokat kell földhöz juttatni, akiknek megfelelő anyagi és erkölcsi tőkéjük van. Ami azt illeti, hogy a kormány nem terjesztette elő a javaslat indokolásában az 1920-as földbirtokreform kihatásának összes részleteit, erre vonatkozólag már a bizottságban voltam bátor nyilatkozni olyan értelemben, hogy remélem, az Ofb. likvidálásával kapcsolatban majd ezekbe a kérdésekbe is be fogunk tekinthetni. Ö excellenciája is hangsúlyozta a gazdasági szakértelemnek minden rendelkezésre álló eszközzel való fokozása szükségességét és méltóztatott a gazdasági szakoktatási tanács üléséről is szólni. Fontosnak és kiemelendőnek tartotta ő excellenciája, hogy bár a 8., 10. és 13. §-okkal szemben bizonyos aggályai vannak, a megváltást szenvedők szempontjából azonban bizonyos enyhülést lát abban, hogy a 17. §-ban a sorrend egyrészt le van szögezve, másreszt pedig, hogy a földmívclésügyi miniszter kötelezve van az igénybe veendő területekre vonatkozólag arra, — amennyiben el méltóztatnak a módosítást fogadni — hogy három éven belül nyilatkozzék és telekkönyvileg kijelölje azokat a részeket, amelyekből igénybevétel történhetik. A törvényjavaslat által megállapított cselédlétszámot teljesen méltányosnak és helyesnek " méltóztatott tartani, de azt méltóztatott mondani, hogy ebben bizonyos novum van, mert eddig ilyen kötelezettség nem állott fenn._ Ugyanezt mondotta báró Prónay ő\ excellenciája is. Legyen szabad ezzel szemben utalnom az 1924. évi VII. te. 2. §-ának harmadik pontjában foglaltakra, amely tudniillik az Ofb.-re bízta a cselédlétszám megállapítását. ő excellenciája az érdekképviseletek hozzászólásáról is nyilatkozott. Erre nézve csak anynyit akarok megjegyezni, hogy éppen úgy, amiképpen szükségét láttam annak, hogy ilyen fontos kérdésben az érdekképviseleteknek bő alkalmuk legyen a hozzászólásra, ugyanúgy kívánom ezt megtenni a törvényjavaslat törvényerőre emelkedése esetén a végrehajtási utasítás tekintetében is. (Helyeslés.) Back Bernát felsőházi tag úr ő méltósága az iparosodás kérdéséről mondott igen figyelemreméltó dolgokat, s azt az érdekes megállapítást is tette, hogy nemzeti szempontból nem látja szívesen a földmíveseknek az iparban és városokban való elhelyezkedését, mert itt csak a szakszervezeteknek és a marxizmusnak esnek áldozatul. Ez a megállapítás bizonyos fokig mindenesetre helyes. Feltétlenül elsősorban kívánatos, hogy — ha mód van rá — mezőgazdaságúnk esetleges fejlődésével kapcsolatban a mezőgazdaságban helyezkedhessenek el ezek a munkások. Ha megnézzük a körülöttünk levő államokban és a tőlünk messzebbeső államokban is a népszaporodás emelkedését akkor mindenesetre arra kell gondolnunk, hos-y idővel méffis csak nálunk is lehetővé fog

1 válni a belterjeseim gazdálkodás rentábüisabb folytatása. úeryhoíry el tudjuk majd látni az ipari államok lakosságát, és az autarchiás törekvések végre is meg fosrnak majd szűnni. A fásítás, az öntözés, az r útépítés és a tarifakérdés - fontosságára méltóztatott szintén rámutatni az Alföld szempontjából és helyeselni méltóztatott a telepfelügyelői intézménv létesítését is

? amelyet a javaslat kontemplál. Jankovich József gróf ő méltósága a javaslat azon részét helyeselte, amely a szigorúan vett földbirtokpolitikával foglalkozik, ezt józannak és mérsékeltnek tartotta, eeryéb részei ellen azonban kifogásokat emelt. Sérelmesnek találta az 54. § 2. bekezdését is, mert — mint mondotta — ilyen erős belenyúlás a magánjogba, még nem volt lefektetve. Legyen szabad felhívnom ő méltósága figyelmét arra,