Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-25

Az országgyűlés felsőházának 25. ülé tika által helyesen megítélve, akkor ebből logikusan kell következnie annak, hogy most a nyugodt, békességes időkben, amikor a földhöz való hozzájutás kérdése nem forradalmi hangulatban kelttetett fel, hanem csafc^ kormányprogramm. volt, amely ezt aktuálissá tette, akkor annál inkább és annál biztosabban kell gondolni arra, hogy vájjon, ha most földet adunk, mi lesz annak a sorsa, aki ezt kapja és ml lesz a föld sorsa a maga termelő erejében és termelési képességében. Es ha azt látom, hogy ma még a gazdasági élet felett sötét felhők vannak, ha azt látom, hogy a pénzügyi kibontakozástól, a pénzügyi megalapozottságtól még igen messze vagyunk, ha azt látom, hogy mindenütt az egész világon az értékmérő értéke ingadozóban van, ha azt látom, hogy a termelésnek egy szűk autarchikus forgalomra megszabva irányítások alatt kell történnie és ha észreveszem azt, hogy bármelyik termelési ág csak igen csekély százalékkal többet termel, mint amennyi értékesíthető és nemcsak £LZn cl többlet fog értékében veszni, hanem a többlet által az, egész termelés összesége elveszíti az értékét, — akkor bizony: mondom, igen t. Felsőház, nagyon nehéz és nagy felelősséget vállal a kormány akkor, amikor egy új földbirtokpolitikai javaslattal lép elő. Ezek után lássuk, mik a gazdaságpolitikai vonatkozásai ennek a birtokpolitikái törvényjavaslatnak. Elfogadom azt is,^ hogy az ezzel kapcsolatos pénzügyi vonatkozások is elsősorban számiba jönnek. Ha azt mérlegeljük, hogy ha valaki ma földje árának 30

%-át lefizeti, — s ennek helyességét én magam is elfogadom, mert hiszen a törvényjavaslat ezáltal igyekszik biztosítani azt, hogy a föld olyan kézibe kerüljön, ahol mégis a valószínűség szerint a, termeléshez szükséges üzemi költségek biztosítva vannak s ezáltal^ a föld parlagonmaradása megakadályozható — a 70%-os hátralék a bizonytalan termelés, a bizonytalan értékesítés, a bizonytalan pénzviszonyck mellett mit jelent? Akkor odajutunk, hogy nem is valami sorscsapás, hanem csak a sors véletlene kell, hogy az egyénnél beköszöntsön és máris elérte azt a határt, amelyekben ma védett gazdák vannak. Már pedig az előző kormányoknak éppúgy, mint ennek a kormánynak, legnagyobb gondja az, hogy hogyan tudja a nálunk is éppúgy, mint az egész világon, gazdasági nehézségekbe került gazdákat ebből a nehéz fizetésképtelenségi védett helyzetből kivezetni. Amikor azt látjuk, hogy körülbelül 30— 35.000 embernek közérdekben való megmentése az állam fizetési készségét erősen igénybeweszi is ugyanakkor teremtenek imás exiszteneiákat, amelyek, kérdés, hogy nem fognak-e pár év múlva ugyancsak odajutni: ez bizony, igen meggondolandó és súlyos felelősség vállalását jelenti a kormánynak. Igen tisztelt Felsőház! Ennél a pontnál, ahol éppen azt fejtegetem, hogy milyen nehéz helyzetbe fognak kerülni az újonnan földhözjutottak, fölvetem azt a gondolatot, hogy éppen a biztonság 'szempontjából és talán még a függő helyzet szempontjából is, nem volna-e helyes, ha ezeknél behoznák a kötelező tűz- és jégbiztosítást. Ez az annuitással kapcsolatosan lenne (hozandó és azt hiszem nem jelentene nagyobb terhet, viszont biztosítva volna az, hogy a telepítési alap a törlesztési részleteket megkapja, à közterheit és fizetni tudja még akkor is, ha a sors különböző csapásai érnék azokat a földterületeket. se 1936. évi május hó 8-án, pénteken, 473 Ha tovább nézem az előttünk fekvő törvényjavaslatot és figyelmemet azoknak az igen tisztelt felszólaló uraknak elmondottjára fordítom, akik arról beszéltek és elméletileg is kifejtették, hogy elvileg is mi a földbirtokpolitika kritériuma és mi a földbirtokreform kritériuma, akkor én erre azt felelem: az a helyei megállapítás, hogy a földbirtokreform akkor kezdődik, amikor kényszereszközöket alkalmaznak a földbirtokpolitika keresztülvitelére. Ezek után, hogy felvetettem ezt a kérdést, felelek is mindjárt rá: ez a törvényjavaslat a 4—7. §-ok'ban földbirtokpolitikai törvényjavaslat, a 8—10. ^-okiban azonban átváltozik földhirtokreforimmá. Ha azt nézem, hogy a 4—7.. §-ok alapján milyen földbirtokterületek, imdlyen földbirtoktestek állanak rendelkezésre, akkor meg kell állapítanom, hogy az ott felsoroltak a pénzintézetek kezén levő földbirtokokkal egyetemben körülbelül 500.000 katasztrális holdat tesznek ki, tehát bőséges alkalmat nyújtanak arra, hogy Magyarországon a megfelelő földbirtokpolíitikai tevékenység állandóan hoszszú évekig kifejthető legyen. Különösen áll ez akkor, iha a védett gazdákat, ia közép- és nagybirtokosokat a maguk íkívánságára és a maguk javára ki akarjuk szabadítani a mai lehetetlen helyzetből és át akarjuk menteni őket az egészséges gazdasági exisztenciák közé, mert hiszen ímentől inkább fogjuk, e kérdés megoldását, mentől inkább fogjuk a mi hitelpolitikánkat a meglévő adottságok közé most Ihelyesen beállítani. Annál több • föld fog 'rendelkezésre állni az elővásárlási jotg alapján, amelyet a kormánynak mindig módja van a maga helyes céljaira okosan és jól felhasználni. Helyeslenii és üdvözlöm a kormánynak azt az elhatározását, hogy a hitelszerveket, különösképpen a mezőgazdasági hitelszerveket fúzionáltatja, mert hízom abban, hogy ez a fúzió nemcsak technikai művelet lesz, hanem remélhetőleg kitermelődik benne a most anynyira nélkülözött ' 'mezőgazdasági hitelpolitikánk, amelynek hiánya egyik oka annak, hogy ma a mezőgazdaság sorvad ós hogy ma a munkaalkalmak teremtését sem tudja úgy keresztülvinni, amint szeretné. Hiszen méltóztassék a gyakorlati életet nézni, ma tehermentes ingatlanokra nem lehet kölcsönt kapni. Hiába gondolj ci MZ illető birtokos, hogy befektetésekkel a maga gazdasági üzemét előbbre tudná vinni, képtelen rá, mert nem kap hozzá megfelelő tőkét. Ezekhez a földekhez, _ amelyeket itt a 4—7. §-ban felsorolt a törvényjavaslat, mindenesetre hozzá kell számítani mé_g a közületek földterületeit is, hiszen & közületeknek, különösen a városoknak, községeknek földbirtokai erre szinte kínálkoznak és nagyrészben már szolgálják is a földbirtokpolitikai tevékenységet. Csak hét ilyen várost említek meg, amelynek földterülete van. Debrecennek van 94.000 katasztrális holdja., Szegednek 69.000, Kecskemétnek 51.000, Sopronnak 15.000, Nagykőrösnek 11.000, Budapestnek 14.000, Tompa-Kelebiának 16.000 katarsztrális holdja. Méltóztassék elgondolni hogy ha ezek a földek megfelelő irányítás alá kerülnek és a földbirtokpolitikai célok hatályosabb keresztülvitelére használtatnak fel, milyen nagy megoldást lehet találni éppen ott a városok közelében, ahol, amint majd később ki fogom fejteni, főképpen alkalmas területek vannak arra, hogy kisebb exisztenciák vegyék a gazdasági üzemet a kezükbe. Szerény felfogásom szerint a 8. és a 10. §. az, ahol a földbirtokreform kezdődik ennél a