Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-24

Az országgyűlés felsőházának 2h. ülése megállapítását tennék szükségessé, ami azonban a módosítás mellett nem igen lesz lehetséges. A tárgyilagos és elfogulatlan bírálat nem vonhatja kétségbe a javaslat szükségszerűségét, időszerűségét, helyes irányát, méltatást érdemlő rendelkezéseit. Lehet vitatkozni az igénybevétel mértékéről, a telepítési alap dotációjáról, a kedvezmények megvalósításának szempontjairól, de a törvényjavaslat általános irányelveinek helyessége, precíz kidolgozása, méltányossága nem vonható kétségbe. Természetes, hogy a törvényjavaslat egy fejlődő és javuló irányzatot állít be a földbirtokpolitika tengelyébe, mert hiszen lemondás és kishitűség mellett nincs élet és nincs jövő. MegnyugtatónaJk tartom, hogy azok, akiket a törvényjavaslat korlátozásai érintenek,. magasabb, tisztultabh nézőiszempontból tekintik a kérdést; belátják és megértik, hogy a törvényjavaslat tisztán nemzeti eélok megvalósítását kívánja elérni. Szegény, csonka országunkat csak úgy tudjuk fenntartani, ha minél nagyobb tömegeik életét és lelkét odakötjük a földhöz. A magyar földmívelő nép így fogja tudni kifejteni azt a feszítő erőt, amely népességének t megfelelő elosztódása és ezáltal emelkedő népsűrűsége által el fogja tolni a trianoni falaikat, mert lesz még egyszer ünnep és lesz még egyszer nagy telepítés is ebben az országban. A törvényjavaslatot elfogadom. (Éljenzés.) Elnök: Szólásra következik Liptay László ő méltósága. Liptay László: Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen t. Felsőház! Az előttünk fekvő törvényjavaslatot a gazdatársadalom mai helyzetéből és a mezőgazdaság mai állapotából nézem és ebből szerény véleményem szerint logikusan fog következni az, aminek érdekében majd a földmívelésügyi miniszter úr ő nagyméltóságához fordulok.; A mezőgazdaságból élő minden rendű és rangú embernek rosszul ment a sora. (Ügy van!) A nagy földbirtokvagyon tulajdonosa a végén odajutott, hogy sem pénze, sem hitele nem volt, akár szegény szomszédjának. A legszegényebb néposztály; a falu, pedig igazán sokszor a mindennapit nélkülözte. Hiszen elég csak összehasonlítani a statisztikai adatokat a kenyér, a hús, a cukor és a zsír fogyasztásának fejkvótájára vonatkozólag a körülöttünk lévő államokban és nálunk. Ennek ellenére azt látta az ember, hogy a nélkülöző emberek is valahogy több megértéssel és nyugalommal nézilk az ország vezetőinek azt a nehéz küzdelmét, amelyet a fejetetejére állított világ autarchikus berendezkedése miatt és egyéb politikai okokból voltak kénytelenek folytatni. A gazdaságok téli látogatása céljából nehéz esztendőkben egy-egy télen 30—40 községet bejárva, állítom, hogy annak a nagyon tiszteletreméltó és nagyon megbecsülnivaló türelemnek, amellyel ez a legszegényebb néposztály a nélkülözéseket elviselni tudta, nem utolsó sorban az a meggyőződés volt a magyarázata, hogy rosszul megy itt még annak is, aki azelőtt négy lovon járt. (Ügy van!) Kétségtelen azonban, hogy amint minden rossznak van jó oldala is, ennek a hosszú, évekig tartó gazdasági depressziónak is volt egy-két jó következménye nálunk: az emberek közelebb jutottak egymáshoz, megértőbbek lettek egymás bajaival szemben és a földbirtokososztály is, meg a szegénység is, még 1936. évi május hó 7-én, csütörtökön. 463 a földet is valahogy más szemmel nézte. A közép- és nagybirtokos osztálynak jórésze már évek óta látja, hogy túlterheltségétől csak a földjének egy része árán fog tudni szabadulni, a falusi ember pedig rájött arra, hogy nem egy-két hold jelenti a teljes boldogságot. Közelről látta, hogy a legnehezebb esztendőkben még a cselédsorban lévő embernek volt a legjobb sora (Ügy van! Ügy van!) és az az aratómunkás és summás, aki télen is foglalkozást talált a szeszgyárban vagy másutt, nem cserélt volt egy többholdas gazdával. (Ügy van! Ügy van!) A földreform eredménye 259.000 házhely, 58.000 katasztrális holdon, 426.000 törpe- és kisbirtok, 997.000 katasztrális holdon és kisbérletek 155.000 katasztrális holdon, summa summá•rum, 1,211.000 hold széjjelosztott föld. De ezen a széjjelosztott földön ma is több, mint 300 millió pengő adósság van és ez az agrártársadalom egyik legsürgősebben megoldandó feladata. Tudom, hogy ez a Kreuger-kölosönnel van kapcsolatban és ezért nehéz elintézni, de úgy érzem, hogy sokáig nagyon nehezen lehetne elviselni azt a helyzetet, hogy amíg az évek óta, nyomorgó földhöz jutottak és nagyon sok töbibé-tkevésbbé rossz helyzetbe került vitéz ügye elintézetlen, addig egy új törvénnyel különleges jó helyzetben lévő emberek több földhöz jutnak. Elismerem, hogy annak az 1920-as földreformnak nagyon jó oldalai voltak. Helyes volt a földreform abból a szempontból, hogy levezette a szenvedélyeket, megakadályozta, hogy a falusi nép betóduljon a városiba,, segített helyreállítani a társadalmi békét, de termeléspolitikai szempontból elhibázott volt, mert nagyon sok olyan kisegzisztenciát is létrehozott, akik, véleményem szerint, még gazdasági krízis nélkül is életképtelenek lettek volna. Helyes része volt a házhelymegoldás is és ezt ezúttal is maradék nélkül végre kell hajtani, mert ez az elpolgáriasodás első és elementáris feltétele. A cselédekről elmondhatjuk, — 199.000 férfi, családtagokkal együtt 600.000 lélek, — hogy amint mondottam, a nehéz időkben még nekik ment a legjobban. Elismeréssel adózom a törvényjavaslat 9. §-ának, amely előnyt biztosít annak a birtoknak, amelynél 20 katasztrális holdra jut egy gazdasági alkalmazott. A gazdasági lakáskörülményeknek javítását egy általános munkaserkentési programmon belül, talán a gazdasági építkezések^ megsegítésével kapcsolatban lehetne talán előrevinni. Az öt holdon aluli birtokosok és bérlők, valamint a földnélküli munkások lélekszáma együtt 2,373.000, vagyis 58.2%,-a az őstermelő lakosságnak, majdnem egyharmada, az egész összlakosságnak ; már maga ez a nagy /szám is mutatja, ennek a néprétegnek nemzeti jelentőségét. Ez a réteg szolgáltatta a múltban is, és fogja szolgáltatni mindig a jövőben is a, nemzeti védelem zömét. Ezért vigyázzunk ennek a népnek testi és lelki erejére, egészségéire, mentalitására, mert ezt követeli tőlünk a n múlt és jövőnk remény ének teljesedése is ettől függ. (Ügy van! Ügy van! a középen.) Tudom, hogy a mindenkori kormánynak nagy gondot fog okozni ennek a népnek a boldogulása, mert ennek a népnek a sorsát egy mechanikus földosztással megtoldani nem lehet. Hiszen az öt holdon aluli 'birtokoknak öt holdig való kiegészítése és a földnélküli munkásoknak öt holdhoz való juttatása összesen 4,650.000 katasztrális holdat igényelne, ugyan73*