Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-24
Az országgyűlés felsőházának 2h. ülése törvényjavaslat 46. §-a, amely középbirtokok létesítéséről iszol, ennek a feladatnak onefold ásat lehetővé teszi. Kívánatos volna nagyobb számban létesíteni mintaszerűen berendezett és oktatási céloikra is alkalmas középbirtokokat és ezeket .azoknak az okleveles gazdatiszteknek juttatni, illetőleg bérbeadni, akik alkalmasak a 'kisgazdatársadalom vezetésére és szövetkezeteinek megszervezésére. Ilyen módon a szakembereik nagy tömegéből lehetne kiválasztani olyan gazdatanácsadói gárdát, amely a decentralizáltan elhelyezett gazdasági szakiskolák és téli iskolák tanárainak: állandó irányítása és esetleg a telepítési tanács legfőbb irányítása mellett garantálni tudná a földbirtokpolitika révén földhöiz? juttatottak, «őt az összes kisgazdák jobb boldogulását az életben. Mélyen tisztelt Felsőház! A tárgyalt törvényjavaslat keretében előreláthatólag sok új megélhetési lehetőség biztosítható a jövőben. Kizárólag a magyar föld del kapcsolatban azonban, különösen megcsonkításunk óta, mégsem látom a magyarság megélhetését és fejlődését szűk határaink között biztosítva. Ezért szüksé-*' gesnek tartom, hogy földbirtokpolitikánkat összhangzásba hozzuk iparunk fejlesztésével, amint ezt ä tegnapi ülésen több illusztris felszólaló is hangsúlyozta. Méltóztassék megengedni, Ihogy az elhangzott fejtegetéssel kapcsolatban röviden rámutassak iparunk decentralizálásának iés az iparral kapcsolatos úgynevezett mellékfoglalkozású telepítések nagy fontosságára. Közismert dolog, hogy a technika rohamos fejlődése és ezzel kapcsolatban az emberi munkát pótló gépék nagyarányú alkalmazása egyik legfőbb oka a munkanélküliség nagyarányú emelkedésének. A technikát fejlődésében megállítani nem lehet. Ujabb és újabb gépek beállítása folytán a gyárakban alkalmazott emberi munka előreláthatóan továbbra is csökkenni fog, ezért foglalkoznunk kell azzal a kérdéssel, mi történjék a jövőben a gyárakból elbocsátott munkást amiegekkel. A városokból a falvakba való visszavándorlás nem oldja meg a kérdést, mert a falvakban is nagy a munkanélküliség, és útját állja ennek az a körülmény is, hogy a városokban nevelkedett munkás nemi találja meg helyét a falusi környezetben. Ezért imás megoldást kell keresnünk, amely csökkenti a gyárakból elbocsátott ipari munkások számát, résziben újabb ipari üzemek felállításával, részben pedig redukált imiunkahét bevezetésével. A 40 órás munkahét tanulmányozásával megbízott angol bizottság megállapította, hogy a imunkanélküliek számát 16.7%-kai lehetne csökkenteni, ha a 40 órás munkahetet az angol ipari tenmielés bevezetné. A redukált munkahét és az iparban kellően nem foglalkoztatott munkásoknak kis háztartási parcellákon való mezőgazdasági foglalkoztatása olyan gondolat, amellyel az ipari tényezőknek fogalkoznia kell. Foglalkoznia kell azért is, nnert ha az ipari munkás néhány száz négyzetöles parcella birtokába jut, nemcsak megélhetési, főleg pedig táplálkozási viszonyai fognak megjavulni, hanemha társadalomnak is értékesebb, szélsőséges irányzatoktól könnyebben visszatartható tagjává válik. Lehet, hogy az ipar decentralizált elhelyezése és a redukált imunkaidőyel több t ipari munkás alkalmazása az ipartól némi áldozatot fog követelni, ha azonban meggondoljuk, mélyen t. Felsőház, hogy eddig mindig a mező1936. évi május hó 7-én, csütörtökön. 455 gazdaság hozta közérdekből az áldozatokat, az ipartól is jogosan elvárható* hogy segítsen a földdel kapcsolatban [racionálisan már nemi foglalkoztatható munkanélküliek megélhetésének biztosításánál. Szakembereink és ipari munkásaink kellően ki nem használt szellemi, illetőleg fizikai energiái mellett új birtokpolitikánk végrehajtásánál figyelembe veendő még egy értékünk van, amellyel bőven rendelkezünk, ez pedig a földmunkások kihasználatlan munkakészsége. Ha sikerül földmunkásaink nagy értéket jelentő munkakészségét a föld értékét emelő munkálatok végrehajtásával földbirtokpolitikánkba bekapcsolni, akkor nemcsak a legszegényebb, támogatásra leginkább rászoruló munkásosztályunknak nyújthatnánk nagy segítséget, hanem öntözőcsatornák építésével, szikeseink megjavításával és egyéb talajjavító munkák végrehajtásával csökkenteni lehetne még az aszályos években előálló néha 200 millió pengő értéket is elérő veszteségeket. Nemcsak Alföldünkön, hanem a csapadékban gazdag dombos vidékeken is lényegesen lehetne földmunkákkal fokozni a mezőgazdasági termelés eredményességét. Méltóztassék megengedni, hogy egészen röviden rámutassak az Amerikában évtizedek óta végzett kísérletekre, amelyek az utóbbi időben hazánkban is élénk érdeklődés tárgyát képezik. Az amerikai kísrletek igazolták, hogy földmunkával, az úgynevezett sáncolásisal, nemcsak meg lehet akadályozni lejtős fekvésű területeink termőerejének állandó csökkenését, amely előáll annak következtében, hogy a felszínről lefolyó esővíz kiiszapolja a talaj értékes alkatrészeit, hanem a talajban tárolt nedvességet is lényegesen fokozni és ezáltal a terméseredményeket növelni lehet. Mindenesetre meg lehetne akadályozni lejtős területeink fokozatos kimerülését, ami Amerikában egyes területeknek teljes elértéktelenedéséhez vezetett. Meg vagyok róla győződve, hogy hasonlóan, mint Olaszországban, a mocsaras területek lecsapolásánál történt, kiváló technikusaink és mezőgazdáink meg fogják találni a módját annak, miként lehet f földmunkásaink kihasználatlan munkakészségét a magyar föld értékgyarapítására " gazdságosan felhasználni. Ha ez a kérdés már megoldást nyert, akkor nem fog nagyobb nehézségbe ütközni földmunkásainknak földhöz való juttatása. Szerény véleményem szerint földmunka; sainkat bérlő szövetkezetekbe volna célszerű tömöríteni, olymódon, hogy a bérbevett s legalább a kezdet nehéz éveiben megosztatlanul művelt földet idővel megválthassák la szövetkezeti tagok, illetőleg akkor már telepesek. Bérlőszövetkezetek létesítésével, amire a javaslat is tendál, — célszerű megindítani a földmunkások telepítését már csak azért is, mert ez esetben a 'kezdet nehéz éveiben sokkal kevesebb befektetést kell eszközölni és e mellett 20%-kai nagyobb szántóföldi terméseredményeket lehet elérni, mint abban! az esetben, ha mindjárt 12—20 katasztrális holdas kisgazdaságokra osztjuk a birtokot. Ez a 20%-os többletjövedelem a telepesek terheinek törlesztését lényegesen megkönnyíti. A bérlet tartama alatt a szövetkezeti tagokkal kellene fokozatosan felépíttetni, a telepítési kísérleti állomás által megállapított legracionálisabb kivitelben, az összes telepes házakat, esetleg szükséges középületeket, utakat s velük kellene elvégeztetni a környéken ese72*
