Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-24

446 Àz országgyűlés felsőházának %U. ülése megerősítését szolgálják, vagy egyéb szempontból sérelmesek többek között azok a szakaszok is, amelyek közül csak példának akarok egyet-kettőt felhozni. Itt van a törvényjavaslat 4. §-ának 2. bekezdése, amely azt mondja, hogy »illeték- és adótartozásoknak földben való lerovása az állam rendelkezése alá kerülő, stb., stb. adótartozások erejéig«, de arról nincs szó, hogy ez milyen sorrendben történjék. A földmívelésügyi miniszter úr tetszésére van bízva, hogyha valakinek egyévi adóhátraléka van, annak földjét éppúgy igénybe veheti, mint annak földjét, akinek 10 éves adóhátraléka van. Ez mindenesetre igen nagy hatalmat ad a mindenkori földmívelésügyi miniszter úr kezébe. (Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter: Ez tévedés!) Vagy itt vannak például a 45. és 46. §-ok, amelyek az igény jogosultság sorrendjét állapítják meg. Ezeket is igen nehéz megérteni, mert annyi »elsősorban« és »elsősorban« fordul itt elő, nogy a végén igazán teljesen szintén a földmívelésügyi miniszter úr belátására v«m bízva, hogy elsősorban kit is vesz elő ebben a tekintetben. Sérelmesnek találom azonkívül az 54. $. I. bekezdését, amely 32 évig a földmívelésügyi miniszter úr fennhatósága alatt tartja azt a birtokszerzőt még azután is, amiután a vételárat már kifizette és a tulajdonjoga a telekkönyvbe már bejegyeztetett. Azt hiszem, hogy egy ilyen erős belenyúlás a magánjogba eddig még törvényjavaslatban nem volt lefektetve. r Ami már most a politikai ígéretek beváltását illeti,"azoknak, hogy úgy mondjam, egyik korcs csökevénye maga a cím, amely a telepítéssel kezdődik, holott mindjárt az 1. %2. bekezdésének utolsó mondata többek között azt mondja, hogy a célt végül a telepítéssel kell - szolgálni. Magában a címben és az 1. S»-ban tehát már ellentmondás van. Kénytelen vagyok továbbá bizonyos propagandisztikus beállítást megállapítani a tör

: vényjavaslat indokolásában közölt^ statisztikai adatoknál is, melyekre már gróf Károlyi Gyula őexcellenciája részben rámutatott, melyeknek másik részével azonban legyen szabad nekem is foglalkoznom. Amikor a földmívelésügyi miniszter úr a birtokmegoszlás egészséges voltát akarja kimutatni, akkor a nagybirtok területébe az erdőket is beleszámítja, holott ezek a földbirtokok politikailag számításba nem jöhetnek. Az indokolás 33. oldalán első bekezdésében azt mondja (olvassa): »A földreform sem tudta megszüntetni azokat az aránytalanságokat. Ennek jellemzésére elegendőnek tartok annyit megemlíteni, hogy nagybirtokainknak 1934-ben 4,770.580 katasztrális holdat ki; tevő összterületéből stb.« De már a következő 34. oldalon, amikor arról van szó, hogy kimutassa, hogy nagyobb tömegek kielégítésére nem áll elég föld rendelkezésére, imár csak a nagybirtok mezőgazdasági területéről van szó. Amint tehát látjuk, itt nem tévedésről, hanem bizonyos beállításról van szó. Ott az indokolás már csak mezőgazdasági területet említ, tehát az előbb említett 4,770.580 katasztrális hold helyett csak 2.972.000 katasztrális holdról beszél. Ez körülbelül 1,800.000 katasztrális hold különbség. Engedelmet kérek, de azt hiszem, hogy statisztikai adatokkal így operálni mégsem volna szabad. Egészen újszerű és szokatlan beállítást találunk a függelék III. és IV. számú kimutatásaiban, ahol a 10Ó katasztrális holdon felüli lù$ê. évi május hó 7-én, csütörtökön. birtokok már mint középbirtokok szerepelnek. Eddig az volt a szokás, hogy az 500—1000 hold közötti birtokokat vettük középbirtokoknak. Hogy ez az 500-as szám helyes-e, vagy nem, arra később akarok kitérni, de ha egyelőre ennél a számnál tartunk, és aszerint választjuk el ezt a, kategóriát, t. i. a 100—1000 holdas kategóriát, amint az a. függelékben meg van állapítva, máshonnan beszerzett adatok alapján az 500—1000 holdig terjedő gazdaságok száma — szemben a 100—1000 holdig terjedő gazdaságok 11.984 számával, — 9461, összesen 1,950.000 katasztrális hold, minusz 200.000 hold erdő. Az 500—1000 holdig terjedő birtokok száma pedig csak 1429, még pedig 992.000 'katasztrális hold, minusz 130.000 hold erdő, tehát sokkal több gazdaság lényegesen nagyobb területtel esik a 100 —500 holdig terjedő kategóriába; s ezek között igen sok nagy parasztbirtok van, — amelyeknek egészséges voltát, azt hiszem, senki sem vonja kétségbe. így tehát ezt a kategóriát, mint középbirtokot beállítani, azt találom, nem volt célszerű, mert éppen ezek a birtokok — amint kimutattam, körülbelül 9000 ilyen birtok van, — az ország legegészségesebb «birtok kategóriája, tehát földbirtokpolitikai tekintetben egyáltalában számításba sem jönnek. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartanám, hogy végre egyszer megfhatároztassék, mit nevezünk nagy parasztbirtoknak — most újabban szerepel ez a szói — és mit nevezünk középbirtoknak és nagybirtoknak, hogy az e téren uralkodó káosznak véget vessünk és megszüntessük sa hozzá nemértők által incidentaliter meghatározásúikat. A parasztbirtoknál, szerintem, ez a meghatározás már adva van régen, csak fel kell nyitni a régen jól bevált elnevezést. Azelőtt Reszeltünk megyéd-, fél-, |hároimnegyed- és egésztelkes parasztokról, de sohasem (beszéltünk 'középparasztbirtokról és ilyen elnevezést nem használtunk. Ezek a parasztbiirtokok — nagyjában negyed — egésztelkes 8—32 hold között mozgott, aszerint, nogy milyen vidéken vannak. Ezen alul lehet törpebirtokról, azaz zsellérbirtokról beszélni, hogy a régi kifejezéseket használjam. Az egésztelkes parasztbirtokon felül levő parasztgazdaságok — amelyeiket nagy-parasztgazdaságoknak is nevezhetünk — bármily határig azok, amíg tulajdonosuk a föld megmunkálásban maga fizikailag részt vesa. Középbirtoknak az általaiban elfogadott érteleimben és jelentőségben olyan (birtokot kell tekintenünk, amely egy művelt, tehát magasabb ikulturigényekkel biró egyént családjával együtt a fenti igények szemelőtt tartásával el bír tartani. Csak ezt érthetjük iákkor, amikor hangoztatjuk, hogy a középbirtokos hivatott a falu irányítására és ő alkotja a vidék vezető szellemi rétegét. Hogy ez az egészséges középbirtok mekkora legyen', az vidékenkint változni fog, de figyelembe véve a mezőgazdaság mai jövedelmezőségét, nem, hiszem, Ihogy országos átlagban ez 500 hold alatt lehet. Semmiesetre sem lehet azonban 2—300 hold, ahogyan például itt ebben a kimutatásban, szerepel. Öva intem a t» kormányt egészségtelen, tehát túlkicsiny középbirtokok létesítésének . az elősegítésétől, mert ez oda fog (vezetni, nogy ezek hamarabb tönkre fognak menni és éppúgy megindul a vándorlás a városi hivatalok felé, mint ahogyan megindult a múlt szazad 70-es éveiben. Megengedem, hogy egy kisebb középbirtokból is. meg lehet élni, de csak akkor, ha valaki már hivatalt is vállal, de azt hiszem,