Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-23

442 Az országgyűlés felsőházának 23. ülése 1936. évi május hó 6-án, szerdán. a tanyai lakosságnak nagyrésze mégsem tud boldogulni az úthálózat kiépítetlensége és a nagy távolság miatt, amely őket a legközelebbi falutól vagy piactól elválasztja. Az Alföldön, ahol 1,100.000 lélek él tanyán, csak 697 kozseg van, míg a kisebb Dunántúlon a községek száma 2042, tehát majdnem háromszor annyi. A központoktól 15—20—25 kilométernyi úttalan messzeségben él a tanyai lakosság elhagyatottságában, magára utaltságában, szegénységében, megfosztva minden belterjesebb gazdálkodás lehetőségétől, mert a termesztvényeket, nincs módja la nagyon messze távolban levő piacra vinni. Tehéntartásról nem lehet szó, mert nincs tejszövetkezet, mely a tejet átvenné, tehéntartás nélkül pedig nincs trágyázás, úgyhogy a föld termőképessége csökken évről-évre és azzal csökken a nemzet törzsvagyona is. Gyümölcstermesztésről nem lehet szó, éppen így baromfitartásról sem, mert nem érdemes a kiépítetlen utakon egy pár tojást vagy egy Pár csirkét vagy egy pár kiló gyümölcsöt a 20 kilométernyi távolságban levő piacra vinni. Ha megbetegszik a család valamelyik tagja, alig mehet orvoshoz, mert az orvosért kocsit kell küldeni és megint haza kell vinni, ami legalább 80—100 kilométer utat jelent homokos ,vagy dágványos utakon keresztül. Sokszor későn jön már az orvosi segítség és az orvosi tanács, mert a gazda csak akkor vonja el elcsigázott, rosszul táplált lovait a földmunkából, amikor már a beteg állapota nagyon válságos lett. Az orvosi tanács hiánya miatt pusztít a tuberkulózis, terjed a trachoma és ijesztően nagy a csecsemőhalandóság. Ha, megbetegszik az állat, akkor nem mennek állatorvosért, mert az messze lakik és drága a gyógyszer is, amelyért külön kell megint a központba menni. így pusztul a gazda egészségileg és vagyonilag. Ezen csak az úthálózatnak átfogó, egységes terv szerinti kiépítésével segíthetünk, amelyhez azonban a közületnek hiányoznak az anyagi eszközei. Az államnak kelelne ezt a feladatot és az úthálózat kiépítését vállalni és legfeljebb a fenntartást a közületekre bízni, mert az Alföldön az úthálózatnak a fele, több mint 3000 kilométer, még kiépítetlen. Ebben a tekintetben is a Dunántúl sokkal kedvezőbb helyzetben van, mert ott az utaknak csak egyheted része kiépítetlen. Ez volna az első lépés az Alföld felsegíté&ére. A második lépés a közigazgatási központok létesítése. A törvényjavaslat 63. és 64. ^-a községek és csoportos telepítések megalakításáról intézkedik. Ez azonban csak ott vihető keresztül, ahol új földhöz jut a gazda, mert ott, ahol minden parcella már ki van adva vágy tulajdonul, vagy bérlet formájában, nincs helye telepítésnek vagy községesítésnek, mert egyetlenegy gazda sem fogja otthagyni tanyaját, gazdasági épületeit, sokéves fáradságos munkájának eredményét, hogy új telepen nagy költségekkel újból kezdjen házat építeni. Mutatja ezt Szeged város példája, amelyre most nem akarok bővebben kitérni. Szeged város központokban próbált házhelyeket és telepítést létesíteni, ez azonban nem sikerült éppen azért, mert Szeged környékén már minden föld ki van osztva és minden bérleten van már tanya. Az egyetlen mód, amellyel a tanyai lakosság helyzetén segíteni lehetne, az, hogy ne falvakra, vagy csoportos telepítésekre gondoljunk, hanem közigazgatási központok létesítésére, hogy közelebb hozzuk} mégis a közigazgatást és a piacot a tanyához. A központokban volna az elsőfokú közigazgatás, a közegészségügyi és állategészségügyi szolgálat, továbbá a gazdálkodás irányítására és ellenőrzésére a gazdasági felügyelő, amiről a csoportos telepítéseknél a törvény 94. §-a provideál. Ezeket a központokat természetesen a meglévő úthálózatba kövezett utakkal kellene bekapcsolni. Ott lenne azonfelül természetesen a piac és főleg a szövetkezetek: tej-, gyümölcs-, szőlőszövetkezet stb., hogy az a gazda, ha bemegy a központba, tudja termeivényeit értékesíteni. Ez a második lépés a tanya felsegítésére. A harmadik elgondolásom volna — amely már nemcsak az Alföldre vonatkozik, hanem az egész országra — egy kisgazda-hitelakció. Olyan akcióra gondolok, mint amilyen a kisipari hitelakció, ügy gondolom, itt egy kisgazda-hitelakcióra is szükség lenne, mert a kisgazda sokszor, mivel pénze és hitele nincsen, még a legprimitívebb fölszerelést is nélkülözve kénytelen gazdálkodni. Kiskölcsönbol szerezhetne be tehenet, sertést, baromfit, gyümölcsfákat, hordókat, stb., ami lényegesen hozzájárulna a termelés föllendítéséhez és sok esetben talpraállíthatná a gazdát. Itt egy aktuális példára akarok rámutatni. Szegeden több úgynevezett aszályos év után óriási gyümölcstermés Ígérkezik. Ezt a gyümölcstermést 100—150.000' métermázsára becsülik. Most azok a kisgazdák, akiknek éveken keresztül azt tanítottuk, hogy permetezni kell, ápolni kell a gyümölcsfákat — látva ezt a nagy termést — százával jönnek be a városba és védőszereket kérnek a permetezéshez, de nem kapnak semmit, mert nincsen hitelük, nincsen pénzük, kénytelenek tehát visszamenni. Itt egy kis hitelakcióval, 15—20.000 pengővel lehetne segíteni az embereken, 15—30— 40—50 pengős kishiteleket lehetne adni, talán nem is készpénzben, hanem ilyen védőszerekben, úgyhogy ilyen kishitelakcióval meg lehetne menteni az óriási gyümölcstermést. Kérem a földmívelésügyi miniszter urat — aki már nincs itt — méltóztassék ezt a gondolatot felkarolni és már a legközelebbi budgetbe erre a célra nagyobb összeget fölvenni. A törvényjavaslatot kritika tárgyává tettem, bátorkíodom kifejteni álláspontomathogy nem azonosíthatom magamat a törvényjavaslat minden rendelkezésével, és bátorkodtam rámutatni arra, hogy a törvény sikeres végrehajtásához ennek másirányú intézkedésekkel való alátámasztására volna szükség. De miután a törvényjavaslat alkalmas a népesedési szaporulat részbeni elhelyezésére, a törvényjavaslatot; általánosságban a i részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök: Az idő előrehaladván, a vitát félbeszakítom!. Legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön délelőtt tíz órára tűzöm ki, amelyen folytatni fogjuk a telepítésről, szóló törvényjavaslat tárgyalását. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, hogy szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni.