Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-23

432 Az országgyűlés felsőházának 23 tikai táblázatot csatolt a kormány, amely statisztikai táblázatokat én teljesen helytelennek és hibásnak tartok. (Ugy van! Ugy van!) Ugy gondolom, az 1. számú melléklet szembe akarja állítani a Dunántúl, az Alföld és a Felvidék népesedési számarányát, a nagybirtok százalékos számával. Ezekben a területekben benne foglaltatik az erdő, a Dunántúlon benne foglaltatik még a Balaton is; hogy ott, az országnak azon a részén, ahol aránylag lényegesen, de nagyon lényegesen több az erdőterület, (Ugy van! Ugy van!) ott a népsűrűség nem lehet azon a fokon, mint a kizárólagosan mezőgazdasági területeken, ez nyilvánvaló és ha szembe akarnók állítani az országrészeket, akkor csak az azonos területek adatait lehetne figyelembe venni. De még akkor is, szerintem ennek az alapvető hibának ellenére, amely e statisztikai kimutatás összeállításánál szerepel, ha figyelemben vesszük az adatokat, kell, hogy arra a konklúzióra jussunk, hogy egyáltalában semmi néven nevezendő összefüggés nincs a népsűrűség és a nagybirtok százalékos aránya között. (Ugy van! Ugy van!) Ennek illusztrálására legyen szabad ebből a táblázatból csak egynéhány adatot közölnöm. Komárom vármegyében a nagybirtok százaléka 42, a népsűrűségé 90, — a törteket elhagyom — Sopron vármegyében a nagybirtok százalékos száma 35, tehát kevesebb a nagybirtok, a népsűrűség százaléka 79; Tolnában a nagybirtok százaléka 27, a népsűrűségé 74; Baranyában a nagybirtok százaléka 26, a népsűrűségé 63; Szabolcs vármegyében a nagybirtok százaléka 31, a népsűrűségé 84; Szolnok vármegyében a nagybirtok százalékaránya 17, a népsűrűsége 78. Legyen szabad még egy példát r felhoznom, Bihar vármegyének és Csongrád vármegyének egyformán 28 a nagybirtok százaléka, a népsűrűségé pedig az előbbiben 63. az utóbbiban 78. Csongrád és Szolnok vármegyében, mindkettőben a népsűrűség 78, az elsőnek a nagybirtok százaléka 28, a másiké 17. Ezek az adatok világosan mutatják azt, hogy semmiféle összefüggés nincs a nagybirtok számaránya és a népsűrűség között. A népsűrűségnek mérvét számtalan más komponens határozza meg, amelyek közt a legkisebb, vagy egyáltalában nem is szerepel a birtokelosztás

1 százalékos aránya. (Ügy van! Úgy van!) De még ebből a második szempontból sem tudom ezeknek a táblázatoknak helytállóságát elfogadni. A második és harmadik táblázat kimutatja, illetőleg ki akarja mutatni a nagybirtokoknak, a középbirtokoknak és a kisbirtokoknak az ország területén való megoszlását és a nagybirtokokat nem birtokkategóriák szerint veszi számításba, hanem tulajdonos szerint. Ennek a statisztikának a tulajdonos szerint való összeállítása érdekelheti adózás szempontjából a pénzügyminiszter urat, de birtokpolitikai szempontból a földmívelésügyi miniszter urat és az általa benyújtott földbirtokpolitikai. javaslatot egyáltalában nem érdekelheti, mert földbirtokpolitikai szempontból a birtokkategória, annak fekvése és mineműsége kell, hogy határozzon. Teljesen irreleváns a földbirtok szempontjából az, hogy szükséges-e felhasználni, vagy nem Szolnok megyében egy birtokot, ha véletlenül annak a tulajdonosnak Somogy megyében is van egy birtoka. Ehhez az egész javaslathoz tehát, amely nem tulajdonosok szerint, hanem birtokkategóriák szerint bírálja és osztályozza a ülése 1936. évi május hó 6-án, szerdán. földbirtokokat és e szempontoknak figyelembevételével hozza meg egyes intézkedéseit, hagyan lehet mellékelni egy olyan kimutatási, amely a birtokok tulajdonosa szerint van öszszeállítva. Hiszen ez egyáltalában csak félrevezető lenét! De, hogy mennyire . félrevezető adatok is kerülnek ki, ezt illusztrálni tudnám például az ország legnagyobb földbirtoktulajdonosának, herceg Eszterházynak a példájával. Az 1925. évi gazdacímtárból merített adatokat említek, mert újabbak nem állnak rendelkezésünkre. Ennek a birtoknak összes mezőgazdasági ingatlanai kitesznek 115.000 holdat. Ez a 115.000 hold ebben a kimutatásban a nagybirtok rovatba került és a nagybirtok százalékos ^arányát növeli, holott mi a helyzet? Ebből a 115.000 holdból van 5 egészen különálló 3000 holdon felüli birtok, összesen 50.000 hold te-j rulettel, van 10 szintén egészen különböző vármegyében fekvő 1000 és 3000 hold közti nagybirtok 17.000 hold területtel és van 85 község határában közép- és kisbirtoknagyság 48.000 hold területtel. Ez a statisztika mindig a nagyibirtokot szerepelteti és így hozza kii azt az arányi, hogy az országban kisbirtok 52%, középbirtok 18% és nagybirtbk 29%, holott ez nem áll. A másik kimutatásban a nagybirtokot két részre osztva, 3000 felüliekre és aluliakra az tűnik ki, hogy a 3000 holdon felüliek az összes nagybirtokok területének 78%-át teszik ki, a 300Ö holdon aluliak pedig a 22%-át. Ez teljesen hamis beállítás, mert nem felel meg a valóságnak. A nakybirtokhoz számítanak számos középbirtokot és kisbirtokot is, mert ugyanannak a tulajdonosnak tulajdonában állanak, A legnagyobb példával fárasztottam itt a t Felsőház figyelmét, el lehet képzelni, hogy sok esetben ugyanezt az eljárást követve, milyen tökéletesen hibás végeredményre jut a statisztikai összeállítás és h.a. ezt csak felületesen nézik, milyen hamtis konkluzliiók jöhetnek ebből. Az ilyen Összeállítás nem az, aminek egy statisztikának lennie kell, hogy szükséges, használható alapot képezzen helyes Intézkedésekre* mert ez csak megtévesztésre szolgálhial Ennek a törvényjavaslatnak tullan dóriképpen leo-főbb célja és törekvése az a mindnyájunk által nemcsak elismert, de nagyon helyesnek, szükségesnek tartott és örömmeli üdvözöH cél. hogy a'z országsain, minél több önálló, egészséges és életképes kisbirtok keletkezzék. Ha ezt a célt, mint nemzeti célt szükségesnek és kívánatosnak tartjuk, akkor el f kell készülve lennünk arra, hogy ©z> némi áldozatokkal is járhat. Ezeknek a fontos céloknak elérése, ha mesr is követel némi áldozatokat, ezt mégis érdemli, de csak bizonyos határok közt. mert amennyiben nemzeti szempontból közérdek az önálló kisbirtokok megerősítése és toajr létesítése!, érxoen ítgy vannak Myan közérdekű s^emoontok is. amelyeknek fie-velembievétele feltétlenül szükséaes és amely körülimények. küzérdekű kívánalmak bizonyos mértékben határt keU. hogv szabjanak ^ az előt+ünk fekvő cél elérésének Ezek a közérdekű kívánalmak, amelyek bizonyos mértékiig: határt kell, hóe'v szabiar>a

V é« különösen a teendő intézkedések meneténél figyelembe vétessenek, a termelés visszaesésének elkerülés«, legalább a na.eymérvű vi«s!zaesés elkerülése, szociális szempontból pedis: a munkaalkalmat kevesbhedése és a munka Tőikül is ég: fokoziooasa szempontjaidéi M^plfmdók él. A kisbirtokok szaporításánál vigyázni kell