Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-18

Az országgyűlés felsőházának 18. ülése változást, amely a hitbizományi 'birtokost úgy tekinti, mintha előörökös lenne, iaJ részesedésre, majd később jogosítottakat pedig mintha utóörökösök lennének. Itt tehát bizonyos kötöttség továbbra is fennmarad. Ez a kötöttség azonban már nem hitbizományi kötöttség lesz, hanem tulajdonképpen magánjogi természetű kötöttség. Már most azokra, akik a felszabadult vagyonból azután részesednének, — az úgynevezett részesedésre jogosítottakra — ebből az elvből kifolyólag akkor fog megnyílni a részesedési jog, amikor az utóöröklés szabályai szerint az utóörökösödés megnyílnék, vagyis akkor, amikor az előörökös meghal, vagy pedig joga egyébként szűnik meg. Ebben az esetben az utóörökösnek tekintett részesedési jogosultra száll át a vagyon, még pedig a megszűnés időpontjában fennálló személyi állapot szerint. Azt tehát nem lehet pontosan előre tudni, hogy személy szerint kik lesznek majd ezek a részesedésre jogosultak, mert a részesedésre jogosultak személye majd csak akkor nyer konkrét megállapítást, amikor ez a fiktív utóörökösödési joguk megnyílik. Az ő kezükön sem szabadul fel azoniban mindjárt a hitbizomány, mert a javaslat úgy gondolja, hogy helytelen volna megengedni, hogy valamely vidéken egyszerre nagymennyiségű földkínálat jelentkezzék. Ezért még a részesedésre jogosultak körében is megköti a birtokot ügyleti, elidegenítési és terhelési tilalommal további hat esztendőre. Az elidegenítési és terhelési tilalom elvét azonban igen sok helyen áttöri a javaslat.. Áttöri közérdekből, tudniillik semmiféle ilyen tilalom nem állja útját annak, hogy az ingatlant közérdekből ki lehessen S el Jet" títani, földbirtokpolitikai célból igénybevenni, stb. De közérdekből még azt is megengedi a törvény, hogy a hitbizományi bíróság jóváhagyásával a részesedésre jogosult a kötöttség alatt maradt ingatlan feloldását kérhesse és eladflhassa a hat éven belül is. Ez a kötöttség tehát nem merev, hanem a közérdeknek megfelelő, meglehetősen rugalmas. :"_ _-_ A felszabaduló vagyonban való részesedés kérdését a javaslat akkép oldja meg, hogy ennek az egyelőre osztatlan eszmei egésznek kétötödrészét kapja a legközelebbi várományos, kétötödrészét kapja az utolsó hitbizományi birtokos fiúivadéka, illetőleg kapják a fiúivadékai, egyötödrészét pedig az utolsó birtokos fi testvérei, illetőleg ezeknek a fitest véreknek a fiúivadékai. Az egyes kategóriák között, a nöyedék jogát, a jus accrescendi-t is megállapítja a törvényjavaslat. A részesítés alapelve az

% hogy csak olyan részesedhetik a felszabaduló vagyonban, akinek várományos! joga van, vagyis aki valamikor egyáltalán abba a helyzetbe kerülhetett volna, hogy a hitbizományt megkaphatta volna, hitbizományi birtokos lehetett volna. A másik alapelv pedig az, hogy csak fiúivadékokat részesít a törvényjavaslat a felszabaduló vagyonban. Ennek oka az, hogy az alapítólevelek úgyszólván kivétel nélkül fiúivadékokra szólnak. (Gróf Széchenyi Aladár: Nem mindig!) A legtöbb a fiúi vadékokra szól s a törvény nem akarta az alapító szándékát háttérbe szorítani. Egyebekben a leányok sincsenek kizárva a részesedésből, mert abban az esetben, ha fiúvárományosok nincsenek, a törvényes örökösödés fog beállani és akkor a leány is fog részesedni a vagyonból, 936. évi március hó 26-án, csütörtökön. 313 Ezek a részesedésre jogosultak egyelőre eszmei osztatlan állapotban fogják megkapni a felszabaduló vagyont. Ennek felosztása csak később történik majd meg vagy a felek megegyezésével, — amire a törvény tág teret nyit a részesedésre jogosítottaknak — vagy ha megegyezni nem tudnának, a hitbizományi bíróság a hagyatéki eljáráshoz analóg módon és contradictóriuiS' eljárás útján fogja megállapítani a természetbeni osztályt. Az elidegenítési és terhelési tilalom áttörésének még egy érdekes esete van a törvényben. Ez a 20. §, mely azt mondja, hogy a hitbizományi birtokos a felszabaduló vagyont becserélheti vagy eladhatja és erdőterület szerzésére fordíthatja. Oka ennek a rendelkezésnek az az óriási nemzetgazdasági érdek, amely az erdőkhöz fűződik. Csonka-Magyarországon nagyon kevés az erdő, aminek következménye az, hogy az ország fabehozatala némely esztendőben meghaladja legnagyobb kiviteli cikkünknek,^ a búzának kiviteli értékét is. (Hubay Jenő: Hallatlan!) Mindenképpen rajta kell tehát lennünk, hogy erdősítsünk, a meglevő erdők pedig fenntartassanak. Ezt az érdeket azonban csak okszerű nagyüzem keretében és pedig állandó nagyüzem keretében lehet fenntartani, mert az erdő üzemterve évtizedekre szól. Éppen azért engedi meg a javaslat a hitbizomány utolsó birtokosának, hogy eladhassa a felszabaduló területet, hogy az így kapott pénzen erdőt vegyen, vagy erdőt telepítsen és azután azt a ihitbizományhoz csatolhassa. Természetesen a felszabaduló területszabadvagyon marad eo ipso annálfogva^ hogy eladták, tehát itt a közérdek semmiféle hátrányt nem szenved. A várományosokat, a részesedésre jogosulTel-Kelt sem éri kár és nem áll az, amit egyesek hangoztattak, hogy ez az erdőre kicserélés jogfosztás a részesedésre jogosultakkal szemben. Semmiféle jogfosztás« nincs. A várományosoknak nincs más joguk eddigi törvényeink szerint, mint az, hogy a feltételek beállta esetében ők is hitbizományi birtokosokká válhassanak. Nos tehát, ez a joguk most is meglesz és ha, megnyílik rájuk a jog, akkor az erdővel nagyobb területű hitbizományt fogják megkapni. Az a jog pedig, hogy e törvény alapján részesednek esetleg a felszabaduló vagyonból, szintén nem szerzett jog, hanem olyan jog, amelyet ez a törvény ad; jogokat adni pedig feltételesen és korlátozottan is lehet. Ezt a korlátozott jogadást pedig indokoltnak tartja a törvény az erdőbirtok óriási közgazdasági jelentősége mellett. Megállapítván a törvény azt, hogy mi szabadul fel ési mi marad hitbizományi kötöttség alatt, természetszerűleg meg kell állapítania azt is; hogy mi lesz a közös terhekkel'? Ezek a terhek többfélék. A törvényjavaslat a következő kategóriákat különbözteti meg: kegyúri dologi terhek, a 23. § szerint a jogszabályon vagy alapító levélen alapuló terhek, a 26. § szerint a szolgálati viszonyon alapuló terhek, a 25. § szerint egyéb magánjogi terhek, amelyek közül külön kiemeli a törvényjavaslat a 27. §-ban a bérleti és haszonbérleti jogviszonyból eredő terheket, a 28. Vban pedig a jelzáloggal biztosított egyéb terheket. Beszél azután a 29. § a hitbizományi és az allodiális vagyon közti elszámolásból eredő követelésekről. A kegyúri terheket a törvényjavaslat külön nem említi meg, ezekre nézve érvényes 51*