Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-9

Az országgyűlés felsőházának 9. ülése 1935. évi június hó 21-én, pénteken, gróf Széchenyi Bertalan és báró Radvánszky Albert elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az 1935 36. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Pap József, vitéz Horthy István, vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök, Simontsits Elemér, Rótt Nándor, gr. Apponyi Károly. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvé­nek hitelesítése. A kormány részéről jelen voltak: vitéz Gömbös Gyula, Bornemisza Géza, Darányi Kálmán. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 3 perckor.) (Az elnöki széket gróf Széchenyi Bertalan foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére gróf Wilczek Frigyes, a felszólalók jegyzésére pedig gróf Bethlen Pál jegyző urat kérem fel. A képviselőháztól 'beérkeztek: az oktató­jellegű filmek nemzetközi forgalmának meg­könnyítése céljából Genfben 1933. évi október (hó 11-én kelt nemzetközi egyezmény becikke­lyezéséről, a Kómában 1935. évi február hó 16. napján kelt magyar-olasz kulturális egyez­mény becikkelyezéséről, a szellemi együttmű­ködés tárgyában Varsóban 1934. évi október hó 21. napján kelt magyar-lengyel egyezmény becikkelyezéséről és a szellemi együttműködés tárgyában Bécsben 1935. évi március hó 4. nap­ján kelt magyar-osztrák egyezmény becikke­lyezéséről szóló törvényjavaslatok. Ezek a törvényjavaslatok előzetes tárgya­lás és jelentéstétel végett kiadatnak az illeté­kes bizottságoknak. Jelentem a t. Felsőháznak, hogy beadta je­lentését a mentelmi bizottság Latinovits Já­nos, Agorasztó Tivadar, Vásáry József, Buday Barna, Péchy Manó, Láng Lajos és Bittner János felsőházi tagok mentelmi ügyében. A jelentések kinyomatnak és szétosztat­nak. Napirendre tűzésük iránt később törté­nik intézkedés. Napirend szerint következik a pénzügyi bi­zottság jelentése alapján az 1935)36. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytató­lagos tárgyalása. Szólásra következik Pap József ő méltó­sága. Pap József: Nagyméltóságú Elnök Űr! Mé­lyen tisztelt Felsőház! A . jogszolgáltatással kapcsolatos pár kérdésre vagyok bátor felhívni a magas Ház figyelmét. Az utóbbi időkben ál­FELSÖHÁZI NAPLÓ I. talános volt a panasz, hogy bíróságainknál a peres eljárás rendkívül lassú volt, a bírák pa­naszkodtak, hogy a restanciák hullámai össze­csapnak a fejük felett, a jogkereső közönség pedig nem birta kivárni, hogy jogérvényes íté­lettel legyen befejezve az ügy. Az a kérdés, hogy vájjon a bíróságoknál vannak-e hátralé­kok és hogy a hátralékok mily mérvűek, na­gyon közelről érdekli az igazságszolgáltatást és a nagyközönséget is. Ha a mostani költségve­tést tanulmányozom, ennek adataiból és a hozzáfűzött indokolásból, de egyébként is meg­állapíthatom a gyakorlati életből, hogy a res­tanciák száma lényegesen fogyott úgy az alsó­bíróságoknál, mint a felsőbíróságoknál, sőt a Kúriánál is egyaránt. Néhány évvel ezelőtt a Kúriánál rendesen másféléves hátralékokkal volt dolgunk. Ma a viszonyok úgy alakultak, hogy négyhónapos hátralék a maximum. Ez vonatkozik a polgári peres eljárásra. A büntetőeljárás tekintetében meg kell ál­lapítanom azt, hogy az ügyforgalomban némi emelkedés van, ez azonban nem aggasztó, mert ez az emelkedés olyan büntetendő cselekmé­nyeknél nyilvánul, amelyek enyhébb beszámí­tás alá esnek, amelyek kisebb jelentőségűek és a mai leromlott gazdasági viszonyokkal kap­csolatosak, örömmel állapítom tehát meg, hogy az igazságügyi kormányzatnak sikerült a hát­ralékokat bizonyos minimumra leszorítani. Ha vizsgálom, hogy mi idézte elő tulajdonképpen ezt az örvendetes eredményt, ennek okát három pontban vélem megtalálni. Az egyik az, hogy bíráink kötelességüket teljesítették mindig töretlen buzgalommal és ügyszeretettel, de kiváltkép, amióta ilyen ab­normis viszonyokat élünk, amióta általában véve nem rendes az igazságszolgáltatásnak és az állami élet minden funkciójának lebonyolí­tása, a magyar bíróság önfeláldozóan és erejé­nek teljes megfeszítésével él nemes hivatásá­nak. Éppen ezért rászolgált arra, hogy a ma­gyar közönség hálájáról és elismeréséről biz­tosítsa. Én azt kívánom, hogy a viszonyok mi­nél előbb úgy alakuljanak, hogy a magyar ál­lam abban a kedvező helyzetben legyen, hogy megadhasa a bíráknak azt, amit nemcsak a kormány igért, hanem ami már a Corpus Iuris-ba bevett törvények által is biztosítva 18

Next

/
Thumbnails
Contents